Szűkítve pontosítják, hogy kinek a fizetése nyilvános

Hivatalosan pontosításról beszél a kormány, amikor egy újabb jogalkotási aktussal kívánja újra meghatározni, hogy az állami, önkormányzati vagy közalapítványi cégek mely vezetőinek jövedelmét kell az interneten nyilvánosságra hozni. Az erről szóló, szeptember 15-től hatályos kormányrendelet (szövege a cikk végén olvasható) ugyanis meglehetősen tágan határozza meg az érintettek körét.

A jogszabályban ugyanis többek között mindazokat a munkavállalókat ide sorolja, akik „tartósan egyes munkavállalók tevékenységét” irányítják. Szollár Domokos kormányszóvivő azonban az Indexnek azt mondta, hogy az eredeti szándék is az volt, hogy a felsővezetőkre és bizonyos vállalatoknál a meghatározó középvezetőkre vonatkozzon az intézkedés, ezért újra jogszabályt alkotnak.

A módosítást vagy a várhatóan az idén ősszel a parlament elé kerülő, a többségi tulajdonú állami, önkormányzati cégeknél, közmédiumoknál dolgozók fizetésének maximalizálásáról szóló törvényjavaslatba építik bele, vagy jövő tavasszal - a következő közzétételi határidő előtt - módosítják az eredeti kormányrendeletet.

A jegybankelnökhöz igazítanák a bérplafont

Lendvai Ildikó vasárnap jelentette be, hogy törvénymódosítást dolgoznak ki, amely alapján a válság alatt a többségi tulajdonú állami, önkormányzati cégek, közmédiumok dolgozói nem kereshetnének többet a jegybankelnök fizetésének negyedénél. A Magyar Nemzeti Bank elnöke jelenleg havonta bruttó 8 millió 11 ezer 800 forintot keres.

Lendvai szerint módosító javaslatokkal is lehet árnyalni majd a megadott plafont. Az MSZP elnöke szerint a válság elmúltával a következő parlament mérlegelhetne, hogy hatályon kívül helyezi-e a szigorúbb szabályokat.

Az MSZP emellett azt is kezdeményezi, hogy a közszférában titoktartási kötelezettség címén "lelépési díjat" fizetni csak nagyon indokolt esetben lehessen. A szocialisták szorgalmazzák azt is, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében pedig a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémiumfeltételeket.

A főportás fizetése titokban maradhat

A vezetői javadalmazásokról Jóri András adatvédelmi biztos és Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára is egyeztetett.

Szollár Domokos kormányszóvivő elmondta, az adatvédelmi biztos a rendelet céljával és irányával egyetértett, így nem politikai, hanem jogász-szakmai kérdésekről zajlott az egyeztetés.

Jóri András is azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség.

Szollár szerint az érintett cégek zöme eleve úgy értelmezte a rendeletet, ahogy a kormány kívánta, ebben segíthetett, hogy egy értelmező levelet is csatoltak a jogszabályhoz. Akadt azonban néhány olyan állami vállalat, ahol a tartósan munkavállalókat irányító kisfőnökök, például a főportás jövedelmi adatait is kitették.

Két évig fenn kell hagyni az adatokat

A kormány augusztus végén fogadta el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, amely szerint szeptember 15-től bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni az érintettek pénzbeli juttatásait.

A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatók el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.

A kormány szerint nincs probléma a jogi hierarchiával

A kormányszóvivőtől azt is megtudtuk, nem merült föl olyan jogi probléma, hogy itt az adatvédelmi törvény személyiségi jogokat védő klauzuláit fölülírták volna egy kormányrendelettel, azaz egy alacsonyabb rangú jogszabállyal. A közérdekű adatok nyilvánosságáról ugyanis éppúgy törvény rendelkezik (konkrétan ugyanaz a törvény, mint a személyes adatok védelméről ), márpedig az állami vezetők fizetése nyilvános adat.

A 175/2009. (VIII. 29.) Kormányrendelet szövege

a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti
jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában
megállapított feladatkörében eljárva - a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvénynek a közzététel elrendelését megalapozó 19. § (2) bekezdésére,
illetve a rendelet szerinti adatokat közérdekből nyilvánossá minősítő
19. § (4) bekezdésére figyelemmel - a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) Az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi
önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy
együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik, a 2. §-ban
meghatározott adatokat az e rendeletben meghatározottak szerint a
honlapján közzéteszi.

(2) E rendelet alkalmazása során

a) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással
rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven
százalékával - közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal
rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán
keresztül - rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való
rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal
rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati
hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes
vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati
hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak
hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell
figyelembe venni,

b) közzététel: az e rendeletben meghatározott adatoknak internetes
honlapon, digitális formában, bárki számára, a közzétett adatot
megismerő személy azonosítása nélkül, korlátozástól mentesen,
kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a
letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel
szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társaság a
közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető
tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a Munka Törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1)
bekezdése és 188/A. § (1) bekezdése szerint vezető állású
munkavállalók, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalók,
valamint a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító
munkavállalók

a) nevét,

b) tisztségét vagy munkakörét,

c) munkaviszonyban álló személy esetében

ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy
közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve
személyi alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az
időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó
teljesítménykövetelményeket,

cb) az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó
mértéket megjelölve a munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve
felmondási idő időtartamát,

cc) az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján kikötött időtartamot és a
kötelezettség vállalásának ellenértékét,

d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 22. § (2)
bekezdés a) pont szerinti jogviszony, valamint a felügyelőbizottsági
tagok esetén

da) a megbízási díjat,

db) a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat,

dc) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.

(2) Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és
hitelességéért a gazdasági társaság mint munkáltató vezetője a
gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában
felelős. Ha a gazdasági társaság jogutóddal szűnik meg, a korábban
közzétett adatoknak a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belüli
folyamatos hozzáférhetőségről a jogutód vezetője gondoskodik.

(3) A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem
teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi
felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.

(4) A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatóak el.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a közzétételt
megalapozó jogviszony létesítését követő 15 napon belül, ezt követően
pedig a társaságiadó-bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjáig
kell teljesíteni.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első ízben
2009. szeptember 15-ig kell teljesíteni.