Lendvai csak a Fideszre gondol

"Hat hónap mérlege" címmel a múlt pénteken féléves Bajnai-kormány munkáját értékeli majd napirend előtti felszólalásában Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke. Pokorni Zoltán "Elsőként tragédia, másodszorra komédia címen szólal fel. A szabad demokrata Gulyás József a "Gyengélkedő jogállamról" fog beszélni, míg a kereszténydemokrata Nagy Kálmán az egészségügyről, "Alku után" címen.

Tűzoltók demonstrálnak hétfőn a Parlament előtt. Délelőtt a Kossuth téri metróállomás bejáratában osztogattak szórólapokat, amelyekből kiderül, hogy a felmérések szerint egy átlagember havi 200-250 ezer forint nettó fizetésért lenne tűzoltó, ami a tényleges tűzoltófizetés kétszerese. Arra is panaszkodnak, hogy évek óta harcolniuk kell a heti negyvenórás munkahétért. Ennek ellenére nem alacsony béreik és nehéz helyzetük, hanem a tűzoltóságok működési költségeinek megnyirbálása miatt tiltakoznak.

Az elmúlt hetek gyakorlatával szemben most nem egy témára szervezték interpellációikat és felszólalásaikat. Most nem, az interpellációk során a pénzügyminisztert és a külügyminisztert fogják faggatni, de több témában, többek közt a 2011-es uniós elnökségünkkel kapcsolatban.

Pokorni Zoltán, a Fidesz XII. kerületi polgármestere szerint nem előzmény nélküli a fővárosi koalíció felbomlása, annak oka a BKV botránysorozata. Szerinte az, hogy a BKV "szocialista kifizetőhelyként működött", több éves gyakorlat, amiről a városvezetésnek tudnia kellett. Pokorni szerint a fővárosi káoszért az azt "húsz éve irányító koalícióé" a felelősség. Horn Gábor közbevetésére 15-16 évre javította, hiszen az első önkormányzati választás után az SZDSZ kisebbségben, a Fidesz támogatásával vezette a várost. Ezután javaslatot tett annak a törvénymódosításnak a támogatására, amely lehetőséget teremtene a fővárosi közgyűlés feloszlatására és új választás kiírására.

Fotók: Huszti István

Lendvai egy elfelejtett, "de nagyon szellemes" közmondással nyitotta felszólalását: kinek milyen kalapja van, azzal köszön. Ezzel arra célzott, hogy az ellenzék nem segítette a kormányt "a modern történelem második nagy gazdasági világválsága elleni nemzeti védelem" megszervezésében. Ezután a kormány eredményeit sorolta, például azt, hogy nem 310 forint az euró, vagy hogy a hitelminősítők harmadára csökkentették az ország kockázati besorolását. Szerinte a kormány családonként 740 ezer forintot spórolt a magyar állampolgároknak. A felszólalás további részében a Fideszt ostorozta, ami nem csinál semmit - bár nincs is kormányon.

A kormány úgy érezte, reagálnia kell Lendvai Ildikó felszólalására, ezért pártbeli helyettese, Kiss Péter emelkedett szólásra. Szerinte kormányuk válságkezelő kormányként kezdte a munkáját, de szemben áll a semleges értékek mentén történő válságkezelésnek, így megpróbálták "baloldali módon kezelni a válságot". Szerinte a Fidesz nem vizsgázott jól, a kormány viszont igen. Orbán Viktor tapssal jutalmazta a kormány remek teljesítményét.

Szögi Lajos halálát újra és újra saját céljaira használja fel a magyar szélsőjobb, jelentette ki Gulyás József napirend előtti felszólalásában. A szabad demokrata képviselő kifogásolta, hogy a rendőrség nem avatkozott közbe a Jobbik hétvégi megemlékezésén, bár a párt alelnöke nyiltan izgatott a cigányság ellen, selejtnek nevezte őket és a kiirtásukra utalt. Mindeközben hatszáz magyar gárdista állt őrt. Gulyás kifogásolta, hogy a gárdát feloszlató egyértelmű bírói döntés ellenére a rendőrségi fellépés bizonytalan, területenként változó. Újra felszólította az igazságügyi minisztert a hatályos bírósági ítéletek betartására és betartatására.

Draskovics Tibor szerint Olaszliszkán csupán nyolc ember lépett fel szervezetten, a Magyar Gárda nevében, de őket igazoltatták is azután, hogy elhelyezték koszorúikat. A rendőrség az igazságügyi miniszter szerint vizsgálja, hogy a Jobbik valóban tovább szervezi-e a bíróság által feloszlatott Magyar Gárdát. Tájékoztatása szerint az ügyészség álláspontja szerint az "Új Magyar Gárda" a beszüntetett szervezett továbbszervezésének, jogutódjának minősül, így szervezői ellen a rendőrség felléphet és fel is kell lépnie.

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán már azzal is elégedetlen, hogy a kormány pénzt adott a kórházaknak. Napirend előtti felszólalása, ha jól értjük, arról szól, hogy régen jobb volt, a nép pedig szereti az egészségügyi ellátást.

Az egészségügyi miniszter semmiben sem ért egyet Nagy Kálmánnal, szerinte a kormány 2002 óta 1400 milliárd forint plusz forrással bővítette az egészségügy finanszírozását, a kórházakban meg sose volt jobb a helyzet, mint most, hiszen rengeteg intézményt újítottak fel és fejlesztettek.

Fotók: Huszti István

Németh Zsolt szerint bár a parlament már két és fél éve foglalkozik Magyarország 2011-es EU-elnökségével, a kormány rendre nem tartja be a rögzített határidőket. A szakmai stáb kiválasztását eredetileg 2007-ben zárták volna le, a nyelvi képzést pedig 2008. elején kezdték volna. A tervezetthez képest a valóságban háromnegyedéves-éves csúszásban van a kormány, bizonyos képzésekre még a közbeszerzési eljárást sem indították el. Az EU-elnökség tervezett költségvetését tavaly nyárra össze kellett volna állítani, de csak idén készült el.

Szabó Vilmos külügyi államtitkár szerint a felkészülés a megfelelő ütemben halad, "jelentős csúszásról nem beszélhetünk". Ezek után maga is elismerte, hogy a stábot 85 százalékban töltötték még csak fel. Ezután maga is ismertette az eddig megtörtént lépéseket, ugyanazokat a dátumokat sorolva, mint Németh. Gyakorlatilag tehát elismerte a késedelmet a tervezetthez képest, csak szerinte ez nem késés. Némethnek is feltűnt az érvelés sajátossága, ezért nem fogadta el a választ. A szocialistákat és pár társult képviselőt azonban nem hatotta meg a disszonancia, így a választ a parlament elfogadta.

A kereszténydemokrata Harrach Péter azt kifogásolja, hogy a családi pótlékot bevonják az adóalapba. Szerinte ez olyan, mint amikor a Bokros-csomag idején jövedelemhatárhoz kötötték a családi pótlékot. Az iránt érdeklődött, hogy a jövedelmek szuperbruttósításával mennyi pénzt vesznek el a családoktól.

Bár magas labdát kapott, Katona Tamás pénzügyi államtitkár még a szuperbruttós kérdést sem tudta lecsapni. Nem azt mondta, hogy a szuperbruttósítással összességében több pénz marad a dolgozóknál, hanem hosszasan beszélt a Fidesz családtámogatási rendszeréről beszélt. Végül csak kimondta, hogy hacsak nem keres havi ötmilliónál többet, egy érintett család sem fog rosszabbul járni. Harrach nem fogadta el a választ. A parlament igen.

Már a 2011-es magyar EU-elnökség is válságban van, erre jutott a fideszes Nógrádi Zoltán. Aki szerint a kormány nem biztosítja a szükséges fedezetet, például nem képzett 10 százalékos tartalékot - a válságkezelésre hivatkozva. Így Nógrádi katasztrófális helyzetet vízionál, többek között azért mert, minden költséget alulterveztek, egy 35 külügyi delegációt felvonulató nyugat-balkáni tanácskozásra sem futja.

Szabó Vilmos külügyi államtitkár szerint minden rendben lesz, a váratlan helyzeteket majd egy külön tartalékból hidalja át a kormány. Szabó arról nem beszélt, hogy mennyi pluszpénzt tárazott be a kabinet, csak annyit mondott, hogy a külügyminisztérium is megpróbál többletforrást biztosítani. Nógrádi nem nyugodott meg, szerinte képtelenség, hogy egy külügyminisztérium képelen összerakni egy uniós elnökségi büdzsét. A Tisztelt Ház beérte Szabó mondókájával, és elfogadta a választ.

Pelczné Gál Ildikó szerint minden rendezvény költségvetését lenyesi a kormány, ha nem EU-tagállamban zajlik. A Fidesz alelnöke szerint ez felelőtlenség, mert egy New York-i rendezvény bizton jót tenne a magyar imázsnak. Pelczné az iránt érdeklődött, így hol mutatják majd be a magyar eredményeket.

Szabó Vilmos nem tagadja, hogy 2011-ben Magyarország lesz az EU arca, nem uniós államokban is. De hogy konkrétan miképp jelenik meg majd Magyarország, azt egy olyan akcióterv határozza meg, ami egyelőre nincs kézs, csak decemberre dolgozzák ki. Pelczné szerint nem kapott választ a kérdéseire, az országgyűlés beérte ennyivel.

Bóka István azt próbálja értelmezni, mit jelent az a szlogen, hogy a "kultúra Magyarország névjegye". Aztán a fideszes honatya azon háborgott, hogy a magyar EU-elnökség ideje alatt a kabinet csak a fővárosban tervezett kulturális programokat, és még a miniszteri találkákat sem helyezte ki vidékre (kivéve Visegrádot).

Szabó Vilmos szerint nem passzol a képbe a vidék, például, magyarázza a külügyi államtitkár, baj van a szállodai kapacitásokkal, a reptér távolságával, a biztonsági követelményekkel.