A ruha teszi a szabálysértőt?

Gulyás József SZDSZ-es parlamenti képviselő közleményben követelt vasárnap magyarázatot Draskovics Tibortól arra, miért nézte tétlenül a rendőrség, hogy 18-án délelőtt gárdista-egyenruhába öltözött emberek kopjafát állítottak Rákosligeten (a budapesti programon a Jobbik Szögi Lajosra, az Olaszliszkán meglincselt tanárra emlékezett). Az igazságügyi és rendészeti tárcát vezető Draskovics a felvetésre hétfőn azt mondta a parlamentben, hogy a kopjafaállításon csak nyolc ember lépett fel szervezetten a gárda nevében, és őket igazoltatták is. (A Magyar Gárdát jogerős bírósági döntés alapján a nyáron feloszlatták, így nevében tevékenykedni szabálysértésnek számít.)

Önmagában nem tilos

Idén júliusban jogvédők tiltakoztak az ellen, hogy egy Erzsébet téri tüntetésről kifejezetten a gárda egyenruháját viselő embereket hurcoltak el a rendőrök. Néhány nappal később az igazságügyi tárca nyilvánvalóvá tette, hogy a bíróság által feloszlatott gárda ruháját hordani önmagában még nem tilos. Azóta az egyenruha kevés ahhoz, hogy a rendőrök lépjenek. Erről a nyár óta húzódó értelmezési vitáról szólt Gulyás és Draskovics hétfői szóváltása is. Vagyis arról, hogy mitől gárdista a gárdista, mikortól számít szabélysértésnek gárdistaként viselkedni.

Draskovics múlt pénteken arra figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy a 23-i hivatalos ünnepekre ne engedjék oda a gárdistákat. Erre Varga Zoltán önkormányzati miniszterrel közösen írt levelében is felhívta az önkormányzatok figyelmét. Ugyanakkor nem biztos, hogy az önkormányzatoknak könnyű lesz értelmezni, mettől számít szervezetten érkező illegális megmozdulásnak néhány gárdistának öltözött ember megjelenése.

Nagy kérdés, hogy minek alapján és hogyan derülhet ki, hogy valaki szabálysértés követ-e el, azaz egy feloszlatott egyesület nevében fejt-e ki aktivitást, vagy gárdista- (vagy arra hasonlító) ruhában van. Előbbi szabálysértés, utóbbi nem. „Ha más szabályszegés nem valósul meg, önmagában a Magyar Gárda egyenruháját viselő személy sétája nem jogellenes” – válaszolta kérdésünkre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóirodája még júliusban.

Az egyenruha és a betiltott szervezet zavaros viszonyának bizarr pillanata volt, amikor Szécsényben Bajnai Gordon miniszterelnök a gárda betiltását méltatta Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenlétében, és közben alig kétszáz méterrel arrébb tucatnyi ember gárdistaruhában tüntetett a szlovák nyelvtörvény ellen.

Szervezetten, alakzatban

Amikor augusztusban Szentendrén egy magántelken gárdistaavatást tartottak, akkor a rendőrség oszlatott ugyan, de a fellépésről szóló közleményben egyértelműen hangsúlyozták, hogy nem az egyenruhák viselése volt a fő jel, ami illegális szervezkedésre utalt. „Az egyenruhába öltözött személyek szállítása szervezetten, autóbuszokban történt, ők a helyszínen alakzatba fejlődve mozogtak” – áll többek között a rendőrség közleményében.

Szeptember 25-én és 27-én Kiskunlacházán vonultak gárdistaruhában tüntetők, előbb nyolcvanan, majd vagy százötvenen. Akkor a rendőrség nem lépett közbe, de sokakat igazoltattak, és több tucat ember ellen szabálysértési eljárás indult. Ennek ellenére utólag az országos rendőrfőkapitány figyelmeztette a Pest megyei főkapitányt, mert hibázott, amikor nem azonnal intézkedtek a rendőrök a gárdistákkal szemben.

Az ORFK ekkor is kitért arra, hogy az egyenruhán kívül más jel is utalt arra, hogy a felvonulók egy betiltott szervezethez tartoztak: „Mintegy 150 fő alakzatban sorakozott fel a rendezvény helyszínén, egy részük gárdaegyenruhában. Vezetőjük vezényszavakkal irányította az alakzatban részt vevők mozgását.”

A gárdistajátékok a joggal további sok érdekes helyzetet idéztek elő. Az Európai Parlament nyitóülésére Szegedi Csanád jobbikos képviselő gárdista-egyenruhában ment el. Egy július közepi budapesti tüntetésen a Jobbik több politikusa az egyenruhához hasonló, de azzal nem azonos ruhában jelent meg.

Vizsgálni, mérlegelni

A első egyenruhavitát hozó Erzsébet téri oszlatás után a Társaság a Szabadságjogokért az alábbi javaslatot tette: „A rendőrségnek nem egyetlen faktort – például a volt gárdaegyenruha felbukkanását – kell figyelembe vennie, hanem esetről esetre kell mérlegelnie az egykori tagok ésvagy szimpatizánsaik megmozdulásait. Vizsgálni szükséges, hogy milyen célból gyűlnek össze, szervezkednek az emberek. Vizsgálni kell, hogy a magatartásuknak mi a hatása.”

A rendőrség azóta tapasztalt viselkedése arra utal, hogy hasonló álláspontra jutottak ők is. Azonban nagyon nehéz egy adott szituációban eldönteni, hogy az egyenruhában vonulók éppen miért gyülekeznek, és ennek milyen hatása lehet. A TASZ ezért már nyáron jogértelmezésre szólította fel az ügyészséget és a rendőrséget.

Megkérdeztük az ORFK-t, hogy a pénteken milyen elvek mentén mérlegelik az esetleges fellépést a gárdistaruhában ünneplőkkel szemben. Azt ígérték, hogy még a héten felvilágosítást adnak.