Újra elfogadhatják a ptk.-t

A múlt héthez hasonlóan ismét Varga Mihály felszólalása nyitja meg a parlament hétfői ülésnapját. A Fidesz gazdasági szakembere ismét a kormányzati teendőkről fog beszélni. Az MSZP verbális verőembere, Szabó Zoltán az ismert polgárpukkasztó, Pozsonyi "Bucó" Ádám a Demokratában megjelent irása nyomán "Olvasni vagy égetni" címen szólal fel. Harrach Pétert egy végveszélyben lévő hagyományos magyar termék ihlette meg, remélhetőleg megtudjuk, mire gondolt. Kóka János pedig a rádiópályázatok kapcsán a közélet tisztaságáért fog aggódni.

A napirend előtti felszólalások általában népszerűek szoktak lenni, de most foghíjasak a padsorok, Varga Mihályt alig két tucatnyi fideszes hallgatja.

Varga Mihály szívesen látná, ha az egy héttel ezelőtti felszólalásához képest javult volna a gazdasági helyzet, de hát nem javult. Szerinte a kormány a múlt héten hazudott, amikor azt állította, hogy a külföldi elemzőcégek jónak ítélik meg a kormány ténykedését. Hiszen az Európai Bizottság például tarthatatlannak nevezte a héten a jövő évi hiánycélt. Varga szerint a kormány tehetetlen, nem ura a gazdasági helyzetnek. A hiánycéllal kapcsolatban szerinte trükköznek, mert bizonyos kiadásokat az előző évekhez próbálnak elszámolni.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Katona Tamás szerint Varga kiragadott mondatokkal operált, ami szerinte jellemző. De örült, hogy Varga nem mindent fogott a kormányra, például "kihagyta azt az esélyt, hogy 2001-hez képest csökkent a napsütéses órák száma". Ezután a gazdaság "valós" helyzetéről beszélt, ami szerinte az, hogy máshol se jobb. Szerinte az Európai Bizottság szokott olyanokat mondani, hogy bizonyos hiánycélokat nem tart reálisnak, a Költségvetési Tanácsnak meg a 9000 milliárd forintos költségvetésen belül egy tízmilliárdos tétellel kapcsolatban van kifogása.

Az MSZP verbális verőlegénye ma is hozzászólt, Szabó Zoltán azt a Demokratában megjelent cikket reagálta le, amelyik egyes irók könyveinek megsemmisítését sürgette. Az újság egyébként Szabó szerint a Mein Kampf heti magyar kiadása, aminek megalakulásához a Fidesz jelentős anyagi segítséget nyújtott, és Orbán személyesen szólította fel híveit, hogy fizessenek rá elő. A cikk, magyarázta Szabó, kultúrrendőrséget sürget, amelyik kilopkodja Spíró, Konrád, Eszterházy könyveit. Az azonban, örömködött Szabó, egyfajta fegyverletételt jelenet, ha valaki elégeti a könyveket. Ami viszont riasztó, az az, hogy a demokrácia elleni támadás mindig könyvégetéssel kezdődik, aztán jönnek az emberek.

Szabó szerint ebből elég volt, és válaszában Molnár Csaba is egyetértett. A miniszterelnöki hivatal szerint egyébként jó demokrata tudomást sem vesz az ilyen lapokról. Ám egy olyan cikk, mint a most megjelent azt jelzi: a közös nyelvet, kultúrát, nemzetet támdja a jobboldal. (A Demokrata Molnár szerint rímmel arra a hitleri mondásra, miszerint Németországban túl sok a kultúra, inkább több ösztönre, több akaratra lenne szükség.) Az a jobboldal, amelyik elvette a többségtől a nemzeti ünnepeit, sőt baráti, családi kapcsolatokat döntött romba. A miniszter szerint a népi felháborodáson kívül többre van szükség: például meg kell néznie a hatóságnak, hogy a Demokrata írása (lopjátok ki, semmistsétek meg), nem sértenek-e valamilyen jogszabályt.

"Engedjék meg, hogy én ne egy újságcikkről, hanem a valóságról értekezzek" - kezdte hozzászólását Harrach Péter, aki ezután a megszűnő váci izzógyárról beszélt, amit a General Electric bezárat. Harrach elismerte, hogy szükség van a külföldi tőkére, sőt, még azt is, hogy a General Electric "a korrekt cégek közé tartozik". De most a GE-vel szemben kell képviselni a munkavállalók és a magyar nemzet érdekeit.

"Én magam is azt mondom, hajrá, izzó, hajrá, Vác!" - kezdte hozzászólását Kórozs Lajos. Szerinte amúgy az izzógyár bezárásának külső oka van, az izzószállas égők forgalmazásának betiltása. A GE 2647 dolgozó leépítését jelentette be erre hivatkozva. Ettől kezdve a kormány "magas szintű tárgyalásokat folytat a céggel" a leépítésekről, a dolgozók átképzési és elhelyezkedési lehetőségeiről. A létszámleépítést nincs mód megakadályozni, de a kormányzat már felkészült a helyzet kezelésére, állította.

Kóka János a közélet tisztaságát féltette a Fidesztől és az MSZP-től a rádiófrekvencia-pályázat kapcsán. Miszerint az egyik párt képviselői kvázi erőzsakkal akarták megszerezni az egyik rádió 50 százalékát, többek között ezt írja a Financial Times. Ez pedig a közélet tisztasági elleni bűncselekmény. Ahogy Kóka szerint az is, mint ahogy arra az Economist kitért erre, hogy az országgyűlés elkaszálta annak a parlamenti bizottságnak a felállítását, amelyik a mocskos mutyikat tárta volna fel. Úgyhogy Kóka szerint tudni kéne, hogy minden rádióval, aki versenybe szállt, tárgyalt-e az MSZP pártigazgatója, illetve igaz-e, hogy az egyik pályázó a Fidesz vezérkarának tudtával cselekedett. A kormány nem reagált.

Fónagy János, a Fidesz képviselője "Felelőtlenség vagy üzlet?" címen kérdezi a közlekedési minisztert. Az keltette fel az érdeklődését, hogy a MÁV vezérigazgatója tizenkét vasútvonalat átadna a GYSEV vasúti társaságnak, azt pedig "tudjuk, hogy a GYSEV vezetői mely politikai körökhöz tartoznak". A kérdés tehát az, hogy miért is akarja átadni a vasútvonalakat a MÁV egy rivális vállalkozásnak.

Hónig Péter közlekedési miniszter szerint a regionális közlekedésszervezés a vasúti reform középtávú koncepciója, márpedig a regionális átalakításba belefér, hogy a nyugat-magyarországi MÁV-vonalak a GYSEV kezelésébe kerüljenek. A tárgyalásokat a GYSEV kezdeményezte, de a kérdés még nem eldöntött. A MÁV vezetését a kormányból senki sem utasította adatszolgáltatásra. Most a GYSEV feladata, hogy középtávú üzleti tervvel álljon elő, majd ezután következhetnek a tárgyalások az érintettek bevonásával, és legfeljebb ezután dönthetnek a vasútvonalak átadásáról.

Fónagy nem fogadta el a választ, mert a koncepciót a közlekedési tárca belső körein kívül senki sem ismeri, márpedig ilyen jelentőségű kérdésekről szerinte a parlament illetékes szakbizottságának is tárgyalnia kéne. A képviselők többsége azonban elfogadta a választ.

A szocialista Ecsődi Zoltán feladta a labdát a kormánynak, amikor azt kérdezte, hogy "Csak szárnyvonal bezárás [sic.], vagy más is történik a vasútnál?" A továbbiaktól eltekintenénk.

A kereszténydemokrata Nógrádi László szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai világosan rámutatnak, miért nem tudja az ország hatékonyan lehívni az uniós támogatásokat. A kormány által felállított, a célra alkalmatlan intézményrendszer miatt. A bürokrácia lassan hozza meg döntéseit, rendre hosszabb ideig tart egy pályázat elbírálása, mint azt a törvények előírják. A bajokat a kormány is belátta, mert átszervezte a döntéshozó szerveket, a kérdés az, hogy az átalakítás beváltotta-e a reményeket.

3727 milliárdból 2800 milliárd forintnyi uniós támogatást már szétosztottak a pályázatokon, 570 milliárdot már ki is fizettek, kezdte válaszát Varjú László nemzeti fejlesztési államtitkár. Szerinte Nógrádi a 2008 előtti állapotokról szóló jelentést idézte, azóta több lépésben megreformálták a támogatási rendszert, azóta Varjó szerint európai szinten is kiemelkedő a magyar támogatási intézményrendszer. Ha egy pályázat késedelmet szenvedne, az állam késedelmi kamatot fizet. Nógrádi ennek ellenére nem fogadta el a választ, bár "a számok a statisztika szintjén jól mutatnak". A Parlament viszont elfogadta.

Dávid Ibolya, ahogy korábban ígérte, a rádiófrekvenciák ügyére repült rá, és arról faggatta a miniszterelnököt (pontosabban helyette Molnár Csabát), hogy a megadják-e az engedélyt új rádiók indításához. Mert az MDF szerint a most startoló adók bizony pártrádiók, amelyek indulását nagyon botrányos körülmények verték keresztül. De Dávid szerint nincs minden veszve, hiszen a sugárzási engedélyeket a kormány alá tartozó hírközlési hatóság adja ki. Amelyik késleltethetné a rádiók indulását, amíg lezárul a Sláger és a Danubius elleni per.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

A Dávidnak válaszoló Molnár szerint a miniszterelnököt aggasztja a frekvenciák odaítélésének mikéntje. Mert nem csak az a fontos, hogy az állam nagy pénzt kasszáljon a frekvenciák koncessziós díjaiból, de az is, hogy ez a pénz be is folyjon az államkasszába, illetve ezek az adók valóban függetlenek legyenek. Ez a három érdek azonban nem látszik teljesülni. A Nemzeti Hírközlési Hatóságot pedig, mondta Molnár, önálló, ha az azt felügyelő miniszter megpróbálná instruálni, bűncselekményt követne el. Dávid nem fogadta el a választ, az országgyűlés igen, úgyhogy a Fidesz gyakorlatilag nem szavazott.

A fideszes Varga Mihály ezúttal Karcag képviselőjeként  a közlekedési minisztert interpellálta, mert szerinte városa a kormány újabb áldozata. A felszólalást társa, Fazekas Sándor mondta el, aki ugyanezt gondolja Tiszafüredről. A képviselők szerint a kormány a vasútvonalak bezárásával csak a rövid távú rombolásban tud gondolkodni a hosszútávú építkezések ellen. Tiszafüred és Karcag között száztíz éve létezik vasúti közlekedés, ezt most megszüntetik, mondta. Szerinte semmi sem támasztja alá gazdaságilag a döntést.

Hónig Péter közlekedési miniszter az őszi ülésszak során nagyjából negyvenedszer mondta el, hogy a kormány közösségi közlekedési koncepciója összhangban van az uniós fejlesztésekkel. Most még azt is hozzátette, hogy Magyarországon az unió átlagánál nagyobb a vasúthasználat aránya, ezért is költségesebb, ezért jut kevesebb pénz a fejlesztésekre, amelyeket így az európai folyosók fejlesztésére koncentrálják. Vasútvonalakat pedig más országokban is megszüntetnek, Ausztriában például 58 vonalat, Lengyelországban hatvanat. Karcag és Tiszafüred között most naponta 58 buszjárat jár, ezt további nyolc járattal bővítik. A vasúti járatok kihasználtsága egyébként el sem éri egy busz kapacitását, mondta. Varga Mihály és Fazekas Sándor nem fogadták el a választ, mert szerintük a vasútvonal bezárása hetvenezer embert érint. Szerinte a tavaszi szünetben tartották a forgalomszámlálást, amikor az iskolások nem használták a vonatokat. A parlamentet viszont igen.

Hőnig Péter nem volt rest elismételni, hogy a személyszállítás megszűnik ugyan, de a teherszállítás nem, (így a a cégek a közlekedési miniszter szerint maradnak). És lesz elég busz. Különben is az emlegetett szakaszon az átlagos utasmennyiség 15 fő/szerelvény. Ódor szerint a kormány rombolása a lelkekben sokkal nagyobb, mint a megtakarítás, így Ódor elutasította a választ, az Országgyűlés elfogadta.

A fideszes Vigh László szintén arról beszél, hogy a különböző vasútvonalak bezárása nem jelent valós megtakarítást. És, kérdezte a politikus, miért zárnak be olyan vonalakat, ahol épp felújítják a pályát. (Vigh a Körmend-Zalalövő vonalat sajnálja). Akkor persze a fideszes képviselő szerint van koncepció, amikor a MÁV olyan menetrendeket gyárt, amelyek nem ügyelnek a csatlakozásra, így szoktatva le a népeket a vasutazásról.Persze, mondta Vígh, az MSZP-s képviselők minden spórolási szándék mellett ki tudják lobbizni körzetük vonalának életben tartását.

Hónig miniszter szerint nem lehez, hogy a jövőben is 330 milliárdot költsenek a vasútra egy évben, mint eddig. A tárcavezető szerint eddig igenis szakmai alapon zártak be szárnyvonalakat, eddig legalábbis senki nem panaszkodott. Azt meg Hónig kikérte magának, hogy bármelyik szocialista honatya sikerrel lobbizna. Mindenhol magyarok laknak, és a kormánynak nem szabad mérlegelnie, hogy elszállítja-e őket, vagy sem, mondta Vígh, és nem fogadta el a választ. Az országgyűlés meg igen.