Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben 13 intézmény élére írtak ki pályázatot, négy esetben az eddigi vezető nyert, két esetben új igazgatót választottak, hét esetben pedig új pályázatot írtak ki. Az OSZK élére Sajó Andreát választotta ki, egy szakmai bizottság ajánlása alapján, amelyben az intézmény üzemi tanácsa, valamint könyvtári szakemberek vettek részt. Az intézményi kollektíva tagjai fejezték ki ellenérzéseiket, szerintük Monok nem dolgozott ki új koncepciót a könyvtár működésére, az elmúlt öt évben pedig nem épített eléggé a könyvtár szakmai munkájára. A másik jelöltet alaposan felkészültnek találták, ezért döntött Hiller mellette. "Az elmúlt két alkalommal úgy ítéltem meg, hogy a jelenlegi főigazgató pályázata volt a legjobb, most úgy, hogy a másik pályázóé" - mondta. Sándor Klára szerint az OSZK dolgozóinak nyolcvan százaléka elégedett volt Monokkal, Hiller rossz szakszervezeti bizalmikat kérdezett meg az ügyben. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
Bajnai egyetért Gulyással a múlt feltárásának szükségességében. "Magam is támogatom a mágnesszallagok mentését, a Kennedi-bizottság tevékenységét" - mondta. Tudomása szerint ma zárul le a mágnesszalagok adatainak lementése, sikerrel. A bizottság december 15-ig véglegesíti jelentését a szalagok tartalmáról. A törvénnyel kapcsolatban annyit mondott, hogy sok alkotmányos kérdést kell rendezni, de a következő hetekben négypárti törvényalkotást kezdeményez. Gulyás előremutatónak nevezte a mágnesszalagok lementésének sikerét, és köszönte, hogy a kormányfő egyeztetést kezdeményez a törvényjavaslatról.
A fideszes Cser-Palkovics András szokása szerint a sukorói ingatlanberuházásról kérdezte Bajnai Gordont. Állítása szerint a telekcserét már hivatalosan is az államra nézve előnytelennek minősítették. Majd hirtelen a magyarországi válságról kezdett beszélni, szerinte Bajnainak kormánybiztosként, miniszterként lett volna módja a válság hatásait enyhíteni, ha felhasználták volna a hétmilliárd eurós uniós forrást, amelynek szerinte csak öt százalékát használták fel.
Bajnai Gordon miniszterként valóban az uniós forrásokat tartotta alkalmasnak a válság hatásainak enyhítésére. Állítása szerint már kétmilliárd eurónyi forrást fizettek ki, ami közel harminc százalék, nem pedig öt, amit Cser-Palkovics állít. Emellett további forrásokat csoportosítottak át beruházások támogatására. Az uniós támogatásokat utólag fizetik ki, a kormány viszont negyven százalékos előleget finanszíroz.
Viszontválaszában Cser-Palkovics azt mondta, 2006-ban a szocialisták vitték válságba az országot. "A világgazdasági válságot nem mi csináltuk" - felelte Bajnai, majd a nemzetközi sajtó dícséreteit idézte. Amerikai elemzőcégek szerint a stabilizáció nyomán 2011-től négy százalékkal bővülhet a gazdaság.