Ipari méretekben dézsmálhatják a nyerőgépeket

Mint korábban ismertettük, az MTV rejtett kamerával készült riportjából (1., 2.,) kiderült, több mód is kínálkozik arra, hogy akár a nyerőgépekkel játszó játékosokat, akár az államot megkárosítsák a játékautomaták üzemeltetői.

Létezik ugyanis a feketepiacon olyan eszköz, a pöri, aminek bekötésével a gép forgalmi adatait (a bedobott és kiadott pénz összegét) tároló számlálókat módosítani, pörgetni lehet. Így az automatából származó jövedelmet könnyedén el lehet titkolni: ha az átpörgetett számláló a valóban bedobott összegnél kevesebbet mutat, a kevesebb bevétel után kevesebb adó terheli az üzemeltetőt.

Miközben a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke, Schreiber István a tévében bemutatott trükköket „marhaságnak” titulálta, a műsornak és az Indexnek is többen megerősítették, hogy léteznek ilyen típusú manipulációk.

A pöri kezdőknek való

Vannak azonban kifinomultabb technikák is. Az automaták könyvelését az elektromechanikus számlálók mellett egy központi egység az IEK (integrált ellenőrző készülék) végzi. Ezt a technikát 2000. körül fejlesztették ki, azóta minden Magyarországon üzembe helyezett gépbe kötelező beépíteni, ez a szabványosított szerkezet szolgálná elméletben a nyerőgépipar tisztaságát.

Tulajdonképpen az automata fekete dobozáról van szó, amely minden adatot megőriz 5 éven keresztül, akár azt is, hányszor húzták ki a gépet a konnektorból. Ugyan a Magyar Szerencsejáték Szövetség álláspontja szerint az IEK manipulálása lehetetlen, mint arról az Index korábbi cikkére érkezett olvasói levelekből kitűnik, a dolog mégsem teljesen elképzelhetetlen. Ha pedig mindez lehetséges, nemcsak az állam elől lehet eltitkolni az adóbevételeket, hanem a játékosokat is meg lehet fosztani nyereményüktől. (Lásd keretes írásunkat.)

Több ezer manipulált gép?

„Való igaz, hogy milliárdok tűnnek el! (…) Az IEK-et is tudják módosítani! Ezt csináltam, tudom!” – reagált emailben előző cikkünkre egy névtelenséget kérő forrás. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mekkora méretekben folyhat Magyarországon a gépek manipulálása, a következő választ írta: „Az szerintem elég nagyipari módszer, ha több ezer játékhely IEK adatait manipulálják. Valószínű, hogy ezt nem csak egy cég csinálja, hanem az összes többi is.”

IEK a gép feketedoboza

Forrásaink névtelenségüket arra hivatkozva kérték, hogy féltik testi épségüket. "Nem a sztori miatt aggódom, hanem magam miatt" - fogalmazott egyikük.

A valamikor a szakmában dolgozó forrásunk az IEK manipulálásáról a következő véleménnyel volt: „Az IEK-ről csak annyit, hogy az adatok kiolvasása 'reverse' is működik, azaz nemcsak kiolvasni lehet, hanem visszaírni, módosítani is.... tehát a dolog egyszerű. Az egyéb trükköknek valóban semmi értelme, a lényeg ebben van. Tudatos naivitás a felügyelet részéről, hogy biztonságban vannak az adatok a fekete dobozukban, nevetséges. Szerintem ők is tudják az
igazat.”

Ezt az MTV riportjában megerősítette egy mérésügyi szakértő is, hogy már találkozott olyan, Angliában gyártott programmal ellátott magyar nyerőautomatával, amely képes volt az IEK manipulálására.

A manipulált IEK lefülelése nagyon nehéz

Erre a trükkre már sokkal nehezebb rájönni. Az ellenőrzést végző szakembernek fel kell ugyanis törnie az adott gép programját, és megkeresni benne a „hibát”, ami nyilván rengeteg időt vesz igénybe, ráadásul minden géptípusban más és más program fut. Az ilyen trükköket egy rutinellenőrzés már nem szűri ki, mondta a szakértő, kérdés tehát, hány manipulált gép működhet Magyarországon.

A téma napirenden volt az Országgyűlésben is, ahol Gulyás József, az SZDSZ-ből a héten kilépett képviselő kérdezte a pénzügyminisztert arról, hogy valóban a kellő szigorúsággal ellenőrzike a játékautomatákat és lehetséges-e a gépek manipulálása. A pénzügyminisztérium államtitkára, Katona Tamás csupán annyit válaszolt, hogy a hatóságok nagy hangsúlyt fektetnek az ellenőrzésre.

Gép helyett ember ellenőrizzen?

Az IEK mindenhatóságába vetett hitet megkérdőjelezi egy másik, névtelenséget kérő szakmabeli is, aki ugyancsak emailben fordult az Indexhez: „Az IEK  egyik típusának fejlesztésében én is részt vettem. Már akkor (2003-ban) az IEK egyik alapkövetelménye volt a pörgethetőség. Ezt az opciót a felhasználói piac szinte elvárta. Mivel én soha nem voltam hajlandó illegális rutinokat beépíteni saját termékeimbe, sőt sok esetben ezek felderítésében segédkeztem, kiszorultam a piacról.”

A levélírók hangoztatták, soha nem volt olyan, ember által készített technológia, amit ne lehetett volna manipulálni, így van ez az IEK-kel is.

„Talán nem véletlen, hogy van ország, ahol ott ül az adóhatóság a játékteremben, online figyeli a játékgépek forgalmát, és záráskor viszi is a bevételt. Előbb-utóbb itt is ez lesz, legalábbis ha úgy akarják a döntéshozók” – fogalmazott levelében egyik forrásunk.

Több száz visszaélésről tud az APEH

Molnár Krisztián, az APEH szerencsejáték-felügyeleti főosztályának vezetője az MTV-nek azt mondta, hogy tavaly több száz manipulált játékgép bukott le, miközben Magyarországon 27 ezer automata működik. Molnár szerint a felügyelet el tudja látni a feladatát, bár azt is elismerte, hogy a rendelkezésükre álló 123 fős állomány kevés ehhez.

Arról, hogy nagyjából mekkora összeg kerüli el az államkasszát, nem volt elképzelése. Tavaly az automaták után 94 milliárd forintos bevétel mellett 40 milliárd forintot adóztak. Miközben az utóbbi években a gépek száma, illetve az adóbevétel csökken, a tiszta játékbevétel nőtt (2005-ben 77 milliárd volt a bevétel).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!