Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Pert nyert a helsinki bizottság a rendőrséggel szemben

2010.01.21. 16:48
Pert nyert első fokon a Magyar Helsinki Bizottság az Országos Rendőr-főkapitánysággal, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szemben a kirendelt védők adatainak nyilvánossága ügyében; a civilszervezet szerint ennek az ügynek azért van jelentősége, mert a kirendelt védők és a rendőrség közötti esetleges összefonódások sérthetik a büntetőeljárás alá vontak jogait.

Január 11-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, illetve január 19-én a Fővárosi Bíróságon kihirdetett elsőfokú döntésekben kötelezték a rendőrséget tizenhat budapesti kerületi kapitányság vonatkozásában a területükön 2007-ben és 2008-ban kirendelt védők nevének, és az általuk vitt ügyek számának közlésére. A bíróságok szóbeli indokolásai szerint ezek az adatok közérdekből nyilvánosak, ezért a rendőrségnek ki kell adnia azokat.

A helsinki bizottság "kérelmének eleget tevő kapitányságok által szolgáltatott adatok alátámasztották, hogy sok esetben csupán néhány ügyvéd látja el a kirendelések túlnyomó részét, akik így részben praxisukat is a kirendelésekre alapítják, ami sértheti függetlenségüket" - olvasható a jogvédők közleményében.

Tóth Balázs, a civilszervezet programvezetője elmondta: az ügy jelentősége abban rejlik, hogy kutatásaik szerint az ügyvédi kamarák által megadott névjegyzékből az illetékes rendőrkapitányságok szinte mindig ugyanazt a néhány ügyvédet rendelik ki, nem kizárható, hogy esetenként egykori kollégáikat. Ez a gyakorlat, az egyes rendőri szervek "házi" ügyvédeinek kirendelése magában hordozza annak a veszélyét, hogy az ilyen védő nem képviseli kellő eréllyel ügyfele, a gyanúsított érdekeit a nyomozó hatóságok eljárásai során.

A jogvédő szakember szerint egyébként szerencsétlen a büntetőeljárás jelenlegi szabályozása, amely szerint az illetékes rendőri szerv kénye-kedve szerint választhat a névjegyzékből kirendelt ügyvédet. A jogállami gyakorlatnak sokkal jobban megfelelne egy olyan szabályozás, amely vagy egy, a büntetőeljárástól független hatóságra, például az Igazságügyi Hivatalra bízná ezt a választást, vagy a szabad ügyvédválasztás jegyében, maga a jogi védelemre szoruló gyanúsított választhatna magának ügyvédet a névjegyzékben felsoroltak közül, vagy akár véletlenszerűen sorsolnák ki a kirendelt védőket.