Pert nyert a helsinki bizottság a rendőrséggel szemben
Január 11-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, illetve január 19-én a Fővárosi Bíróságon kihirdetett elsőfokú döntésekben kötelezték a rendőrséget tizenhat budapesti kerületi kapitányság vonatkozásában a területükön 2007-ben és 2008-ban kirendelt védők nevének, és az általuk vitt ügyek számának közlésére. A bíróságok szóbeli indokolásai szerint ezek az adatok közérdekből nyilvánosak, ezért a rendőrségnek ki kell adnia azokat.
A helsinki bizottság "kérelmének eleget tevő kapitányságok által szolgáltatott adatok alátámasztották, hogy sok esetben csupán néhány ügyvéd látja el a kirendelések túlnyomó részét, akik így részben praxisukat is a kirendelésekre alapítják, ami sértheti függetlenségüket" - olvasható a jogvédők közleményében.
Tóth Balázs, a civilszervezet programvezetője elmondta: az ügy jelentősége abban rejlik, hogy kutatásaik szerint az ügyvédi kamarák által megadott névjegyzékből az illetékes rendőrkapitányságok szinte mindig ugyanazt a néhány ügyvédet rendelik ki, nem kizárható, hogy esetenként egykori kollégáikat. Ez a gyakorlat, az egyes rendőri szervek "házi" ügyvédeinek kirendelése magában hordozza annak a veszélyét, hogy az ilyen védő nem képviseli kellő eréllyel ügyfele, a gyanúsított érdekeit a nyomozó hatóságok eljárásai során.
A jogvédő szakember szerint egyébként szerencsétlen a büntetőeljárás jelenlegi szabályozása, amely szerint az illetékes rendőri szerv kénye-kedve szerint választhat a névjegyzékből kirendelt ügyvédet. A jogállami gyakorlatnak sokkal jobban megfelelne egy olyan szabályozás, amely vagy egy, a büntetőeljárástól független hatóságra, például az Igazságügyi Hivatalra bízná ezt a választást, vagy a szabad ügyvédválasztás jegyében, maga a jogi védelemre szoruló gyanúsított választhatna magának ügyvédet a névjegyzékben felsoroltak közül, vagy akár véletlenszerűen sorsolnák ki a kirendelt védőket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
