1,5 millióra perli a BRFK-t egy 2006-os tüntető

A férfi személyes szabadságának, testi épségének és emberi méltóságának megsértése címén fordult a bírósághoz, miután bántalmazása ügyében tavaly októberben a Fővárosi Bíróság nem jogerősen két rendőrt elmarasztalt hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, és hat-hat hónap - egy évre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte őket. A bíróság előzetesen mentesítette a rendőröket a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

A büntetőperben a két rendőrrel szemben az volt a vád, hogy 2006. október 23-án délelőtt a Teréz körúton - miközben mintegy százötven ember haladt a Nyugati térről az Oktogon felé - elfogták az abban az ügyben sértettként szereplő férfit. Az egyik rendőr a férfi fejét rendőrbottal megütötte, szorítófogást alkalmazott vele szemben, és a földre kényszerítette, a másik rendőr pedig a rendőrbot végével "szúró mozdulatot tett" a sértett felé.

A büntető bíróság tavaly októberi ítéletében megállapította, hogy a tömeget a rendőrség a Nyugati térnél a járdára terelte. Az emberek ekkor már nem tanúsítottak agresszív magatartást, de folyamatosan kiabáltak, sértegették az őket kísérő rendőröket.

A férfi (akit később a földre tepertek a rendőrök) nem vitatta, hogy le-lelépett a járdáról. A bíróság szerint indokolt volt vele szemben a rendőri intézkedés, de a szabálysértése nem volt olyan súlyú, veszélyességű, hogy az indokolta volna a "lerohanás-jellegű, keményebb" fellépést. A bíróság szerint a férfi még passzív ellenállást sem tanúsított, vagyis elfogásakor sérült az arányosság elve, azaz a vádlottak szükségtelenül bántalmazták a sértettet.

A kártérítés miatt indult per szerdai tárgyalásán Gaudi-Nagy Tamás, a felperes jogi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú peren kívüli egyezkedés zajlott a rendőrség és a felperes között a per előtt, ez azonban nem vezetett eredményre.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság képviselője vitatta a felperes kérelmének megalapozottságát és a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna, magatartása okot adhatott a vele szembeni rendőri intézkedésre. Egyben kérte a per felfüggesztését, amíg a büntetőügy jogerősen le nem zárul, ám ezt a bíróság elutasította.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a felperes nem adott okot arra, hogy vele szemben kényszerintézkedést alkalmazzanak, és a kényszerintézkedés alkalmazásakor is ügyelni kellett volna arra, hogy a rendőrök ne okozzanak sérüléseket.

Ennek ellenére a felperes a tárgyaláson arról számolt be, hogy a paprikaspray kimarta a nyakát, a beton felhorzsolta a fejét, az oldala pedig zúzódott, emellett 1,5-2 hónapig nagyon rosszul aludt, felesége elmondása szerint félálomban "anyázta a rendőröket", a bírósági eljárás pedig három éve folyamatosan fenntartja benne a "lelki zavarodottságot", mivel a tárgyalásokon sokszor kellett újra átélnie és elmesélnie a vele történteket.

A felperes arról is beszámolt, hogy amikor elfogták a rendőrök, és ráültek, "úgy érezte magát, mint egy disznó a disznótoron", amikor pedig kocsiba tették és a fogdába vitték, "némán és vakon" feküdt az autó padlóján a könnygáztól.

Beszámolt arról is, hogy amikor a Teréz körúton haladt, és a rendőr felszólította, hogy menjen fel a járdára, "mondott neki ezt-azt", amit - úgy véli - a rendőr személyes sértésnek vett, ezt torolta meg azzal, hogy földre teperte őt.

A per szeptemberben folytatódik tanúkihallgatással. Addig várhatóan elkészül az orvos szakértői vélemény is a sértett fizikai és pszichológiai sérüléseiről. Gaudi-Nagy Tamás jelezte: várhatóan felemelik a másfél millió forintos kártérítési összeget, mivel - mint mondta - az ötven órás őrizetben tartással járó, durva sérülést okozó bántalmazási ügyben "nincs ok a visszafogottságra".