További Belföld cikkek
- Bayer Zsolt beleszállt Fábry Sándorba: Aljas sz*rember
- A család szerint rendőri túlkapás történt a zagyvarékasi igazoltatáskor
- Múzeumigazgatói pozícióért lobbizott Magyar Péter szövetségese, kiakadt a momentumos politikus
- Tűz ütött ki egy kőbányai szállóban, 250 embert kellett evakuálni
- Kihúzták az év első hatos lottójának nyerőszámait
A Fővárosi Bíróság csütörtöki elsőfokú ítéletében a KPMG pénzügyi tanácsadó cég által készített, a sávolyi motorpálya pénzügyi megvalósíthatóságáról szóló hatástanulmányának kiadására kötelezte a Magyar Fejlesztési Bankot - ismertette a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Bodoky Tamás és a TASZ által indított per állását.
A magyar állam összesen 35 milliárd forintot biztosított volna a versenypálya megépítéséhez és a futamok rendezéséhez. Az állami szerepvállalás egy része egy 15 milliárd forintos hitel biztosítása lett volna a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül.
A kormány a KPMG titkosan kezelt hatástanulmánya alapján döntött úgy tavaly október végén, hogy az MFB-t kötelezi a hitelszerződés megkötésére. Az Index kiderítette, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői túl kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek tartják a Balatonring állami támogatását az MFB-hitelen keresztül, a tanulmányt azonban üzleti és banktitokra hivatkozva elzárták. Végül a TASZ által szervezett, civil szervezetek által támogatott kampány hatására került fel az internetre a dokumentum (a beruházó Sávoly Motorcentrum Kft. töltötte fel), amelyből azonban több információt önkényesen kitakartak.
A bírósági eljárásban azt kellett tisztázni, hogy a kitakart adatok üzleti és banktitoknak vagy pedig közérdekű adatnak minősülnek-e. A tárgyalássorozat jelentős része zárt ajtók mögött zajlott, ahol a felperes is megismerhette a felismerhetetlenné tett részeket.
Az ítélet indoklásának kihirdetésére is a nyilvánosság kizárásával került sor. Baltay Levente, a TASZ ügyvédje elmondta, hogy a tanulmányból továbbra is ki kell takarni három információt, ezek azonban nem kapcsolódnak közpénzek felhasználásához és az állami szerepvállaláshoz.
A korábban titkolt, ám az ítéletben most közérdekű adatnak minősített olyan adatok, amelyek a központi költségvetést is érintik, egyelőre azért nem oszthatóak meg a nyilvánossággal, mert a bíróság döntése nem jogerős.