Nem lép hatályba a Ptk. első két könyve

Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányelle­nessé nyilvánította az új Polgári Törvénykönyv hatálybaléptetéséről szóló jogszabály egyes rendelkezéseit, ezért májusban nem léphet hatályba a Ptk. első két könyve. A kódex első két könyve a bevezető rendelkezéseket és a személyek jogait tartalmazza.

Az Ab azért minősítette alkotmányellenesnek az új Ptk. két lépcsőben - ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén - történő hatálybaléptetését, mert "kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.  

 A kétlépcsős hatálybaléptetés miatt jogszabályok tömegét kellett módosítani, és ez a hatályos, bizonyos rendelkezéseiben szintén módosított régi Ptk., valamint az új Ptk. első két könyvének együttes alkalmazását követelte volna meg. Az új Ptk. további öt könyvének 2011. január 1-jei hatálybalépése következtében pedig a laikusoknak és a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is terjedelmes jogszabály-változásra kellett volna felkészülniük. A Ptké. 211 paragrafust, mintegy 750 rendelkezést tartalmaz, és összesen több mint ezer jogszabályhelyet módosít.

Az Ab eljárása nem terjedt ki az új Ptk. első két könyvének tartalmi vizsgálatára, ugyanakkor megállapította, hogy a második könyv gyökeresen átalakítja a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályokat, eljárásokat, valamint új Ptk.-val "nagymértékben módosul a személyiségi jogok hazai rendszere is".

Az Ab megállapította: "most először szembesül azzal az alkotmányjogi problémával, hogy adott jogágat, jogterületet átfogóan, reformszerűen szabályozó törvénykönyv (kódex) tekintetében (...) a felkészülési idő hiánya és emiatt a jogbiztonság súlyos veszélyeztetése milyen szempontok szerint állapítható meg. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában a felkészülési idő kérdése hasonló törvénykönyvvel kapcsolatban még nem merült fel."

Nyilvánvaló - állapította meg az Alkotmánybíróság -, hogy más a "kellő felkészülési idő" megítélése az általános, alapvető életviszonyokat érintő, azokat megreformálni kívánó, és az egész jogrendszert érintő törvénykönyv hatálybalépésénél, mint az "átlagos" törvényeknél.

Az Ab arra hívta fel a figyelmet, hogy kódex - vagy más, a törvénykönyvekhez hasonló, átfogó változást tartalmazó törvénycsomag - esetén mind a jogalkalmazó hatóságok, mind a jogi szabályozással érintetteknek több időre van szükségük a jogszabály áttanulmányozásához, és a felkészüléshez a jogalkalmazásra és az önkéntes jogkövetésre.

A testület határozata kitér arra is, hogy az "alapvető magánjogi kódex első két könyvének az alkalmazására való felkészüléshez a törvényhozó által biztosított hatvannapos időtartam kirívóan rövid". Az Ab kiemelte, hogy az új Ptk. hatályba lépő első két könyve olyan jogszabály, amely jogalanyok széles körének alapvető, mindennapi viszonyait szabályozza. A felkészüléshez biztosított hatvannapos időtartam olyan kirívóan rövid, hogy az a jogbiztonságot súlyosan veszélyezteti.

Tizennégy éves előkészítés után az Országgyűlés 2009. szeptember 21-én fogadta el az 1200 paragrafusból álló új polgári törvénykönyvet. A korábban hatályos törvény 1953-1959 között született, és azóta legalább százszor módosították. A rendszerváltás után annyira megváltoztak a magánjogi viszonyok, hogy ezt a helyzetet csak átfogó reformmal lehetett rendezni.

A parlamenti döntéskor a Fidesz néhány tartalmi elem mellett alapvetően azt kifogásolta, hogy a 2010. május 1-jei hatályba léptetésig kevés az idő a felkészülésre. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium akkor azzal érvelt, hogy a bírók, jogászok már nagyrészt ismerik az új rendelkezéseket, és még van nyolc hónap a felkészülésre. A kódex alapvető változásokat hozó része ráadásul nem jövő májusban, hanem részben 2011. januárjától, illetve 2015. januárjától lépne hatályba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!