Sólyom túl határozott elnök a Fidesznek

Sólyom László köztársasági elnök mandátuma augusztus 5-én jár le. A mandátum lejárta előtt legalább harminc nappal, tehát július 6-ig kell az Országgyűlésnek új elnököt választania.

Az elnökválasztás szezonját Pokorni Zoltán szerencsétlen nyilatkozata nyitotta meg. A Fidesz alelnöke a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: Magyarország nagyon sokat köszönhet Sólyom Lászlónak, ő személy szerint nagyra becsüli az államfőt, de ha azt kérdeznék, hogy szerinte Sólyom László lesz-e a következő években a köztársasági elnök, akkor azt válaszolná, hogy szerinte nem ő lesz.

Pokorni nyilatkozatát a köztársasági elnök személyéről a Fidesz méltatlannak nevezte. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a köztársasági elnök az ország első polgára, és a Fidesz megadja a neki járó tiszteletet. Orbán szerint most az államfő jelölésénél sokkal fontosabb dolga van az új kormánynak, amikor viszont eljön az ideje, majd foglalkoznak a kérdéssel.

Feltehető, hogy ezt az üzenetet Sólyom László is értette. Bár Pokorni nyilatkozatát a Köztársasági Elnöki Hivatal nem akarta kommentálni, válaszként egy tavaly decemberben a Heti Válasznak adott interjút ajánlottak az újságírók figyelmébe. Ebben Sólyom László azt mondta:  "Ha valakit felkérnek egy ilyen fontos tisztség betöltésére, erkölcsi kötelessége nagyon komolyan mérlegelni. Ahhoz azonban előbb kérni kell. Addig a pillanatig pedig az elnöknek nem szabad foglalkoznia a kérdéssel, máskülönben elveszíti a függetlenségét. Én ezért tudatosan zárom ki a gondolataimból a hogyan tovább kérdését."

Sólyom for president

Hétfőn közéleti személyiségek, köztük Karátson Gábor, Kopp Mária, Lányi András, Majtényi László, Makovecz Imre és Tölgyessy Péter mozgalmat indítottak Sólyom László újraválasztásáért. Az értelmiségiek levélben fordulnak az új Országgyűléshez, hogy ismét Sólyomot válasszák meg. A kezdeményezők szerint "Sólyom László működése megmutatta, milyen jelentősége van annak, hogy a súlyosan megosztott ország élén ki áll. Sólyom László az alkotmány embere, a jogállam rendíthetetlen őre maradt a legkritikusabb helyzetekben is. Erkölcsi példaadása, mértéktartó, de határozott megnyilatkozásai útmutatásul szolgáltak mindannyiunk számára."

Az borítékolható, hogy a Fidesz most nem szeretne ilyen határozott elnököt. A Fidesz és a KDNP a kétharmad birtokában gond nélkül megszavaztathatja saját jelöltjét. Kérdés, találnak-e olyan embert, aki meg tudja jeleníteni a nemzet egységét, és a társadalom nagyobb része számára elfogadható. Arról egyelőre nem tudni, most tervez-e a Fidesz a 2005-öshöz hasonló szimpátiaszavazást az államfő személyéről (lásd később). Párthoz kötődő ember jelölése sem kizárt, 2005-ben a kormányzó szocialisták sem fogták vissza magukat, és Szili Katalint jelölték.

Korábban úgy volt, hogy a Fideszen belül jó esélye van az államfőjelölésre Schmitt Pálnak. Ezt maga Pokorni Zoltán is megerősítette a Sólyomról szóló nyilatkozatában, de hozzátette: ez a kérdés még nem dőlt el véglegesen. Most úgy néz ki, hogy Schmitt Pál a házelnöki posztot kaphatja meg. Az államfői posztra a párton belül esélyesként emlegetik még Vizi E. Szilveszter volt akadémiai elnököt, de információink szerint felmerült már Pálinkás József volt oktatási miniszter, az MTA jelenlegi elnökének neve is.

Az LMP ugyan önálló jelöltet nem állíthat, közleményében azonban önmérsékletre és Sólyom László támogatására szólította fel a Fidesz-KDNP-t. Mint írják: "Kizárólag a pártszövetségen múlik, hogy egy pártkatonát vagy egy pártok felett álló, csak a demokráciának és az alkotmányosságnak elkötelezett államfőt választ a parlament a közeljövőben."

Összetűzések

Bár Sólyom László 2005-ben a Fidesz és az MDF támogatásával - és az SZDSZ kulcsfontosságú tartózkodásával - lehetett államfő, és kezdetben Fideszhez közelállónak is nevezték, az elmúlt öt évben a Fidesszel sem volt feszültség nélküli a viszonya. Sólyom László 2006 decemberében a Fidesz parlamenti kivonulásairól azt mondta az Infórádiónak: az olyan rendkívüli intézményeket, mint a kivonulás, nem lehet mindennap, rutinszerűen alkalmazni. Az ellenzéknek vissza kell térnie a parlamentbe.

2007 februárjában a Fidesz országgyűlési képviselői elkezdték lebontani a Kossuth teret övező rendőrségi kordont. Sólyom László akkor úgy nyilatkozott : jogellenesen bontották el a kordont,  „az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni”. Az államfő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kossuth téren a gyülekezési jogot 2006 ősze óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség.

Nem okozott osztatlan lelkesedést a Fidesz köreiben Sólyom László kinevezési gyakorlata sem. Az elnök - élve alkotmányos jogával - a pártokkal való előzetes egyeztetés nélkül jelölt embereket az ombudsmani posztokra és az ügyészség, illetve a Legfelsőbb Bíróság élére, mert álláspontja szerint "a független pozíciókat nem lehet pártalkuk tárgyává tenni".

Általános ombudsmannak 2007-ben Majtényi László volt adatvédelmi biztost, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjét jelölte. Majtényival a bizottsági meghallgatáson nem is álltak szóba a Fidesz és a KDNP képviselői, álláspontjuk szerint ugyanis Majtényi nem felelt meg a pártatlanság követelményének. (A posztra végül Szabó Mátét választották meg.)

Szimpátiaszavazás

Sólyom László, az Alkotmánybíróság egykori elnökét 2005 február végén 110 közéleti személyiség biztosította támogatásáról a Védegylet nevű
civil szervezet kezdeményezésére. A nemzeti konzultációk jegyében a Fidesz 2005 áprilisában "az emberek jelöltje" címmel országos szimpátiaszavazást hirdetett meg arról, kit tartana alkalmasnak a nép köztársasági elnöknek. A listán öt név, Mádl Ferenc, Sólyom László, Szili Katalin, Glatz Ferenc és Gombár Csaba szerepelt. (Utóbbi három személyt az MSZP vetette fel.)

Május 22-én a Fidesz bejelentette, hogy a szimpátiaszavazáson leadott csaknem 600 ezer szavazat nagy többségének megszámolása után Mádl Ferenc akkori köztársasági elnököt támogatták a legtöbben, a második Sólyom László lett. Mádl Ferenc ugyanakkor már április 18-án bejelentette, hogy nem gondolkodik újrajelöléséről. Az MDF akkor jelezte,  hogy a Fidesz "házi felmérésének" eredményétől függően  Sólyom László mellett áll ki.

Taktikázás

Az MSZP-nél sem ment könnyen a jelölés 2005-ben. A köztársasági elnöki posztra már az MSZP 2005 áprilisi kongresszusa előtt tíznél is több jelölt neve vetődött fel. Az országos választmány szavazásán még jelöltként szerepelt Glatz Ferenc, Bárándy Péter és Horn Gyula is. Az MSZP kongresszusa 2005. április 15-én végül Szili Katalint választotta meg a párt köztársaságielnök-jelöltjének. A szavazáson Szili Katalin 309,  Glatz Ferenc 230 szavazatot kapott. A döntés után az SZDSZ  "sok sikert kívánt" Szili Katalinnak, de jelezte: nem tudnak pártpolitikust elképzelni az államfői posztra, és ezért képviselőik nem is vesznek részt az államfő megválasztásán.

2005. május 30-án végül Szili Katalinra és Sólyom Lászlóra érkezett érvényes ajánlás. Az MSZP 177 képviselője Szili Katalint, a Fidesz 70 képviselője Sólyom Lászlót jelölte köztársasági elnöknek, utóbbihoz csatlakozott az MDF 8 képviselője.

A június 6-i szavazás rögtön botrányba fulladt, a Fidesz-frakció tagjai ugyanis nem szavaztak. Áder János frakcióvezető azzal indokolta távolmaradásukat, hogy ki akarták ugrasztani a nyulat a bokorból, "nyúl helyett azonban vakondok másztak elő". Ezzel arra utalt, hogy a szavazati arányok alapján voltak olyan MDF-esek, vagy volt MDF-esek, akik az első fordulóban Szili Katalint támogatták.

Eredménytelen volt a második forduló is, amelyben ugyan Sólyom László kapott több szavazatot, de nem szerezte meg kétharmadot. A harmadik fordulóban végül Sólyom 185 szavazatot, Szili Katalin pedig 182 szavazatot kapott. Így az SZDSZ távolmaradása miatt az akkori ellenzék jelöltje lehetett a köztársasági elnök.