Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Felmentették a bíróságokat kritizáló újságírót

2010.05.07. 14:15
Jogerősen felmentették a rágalmazás vádja alól a bíróságokat kritizáló HVG-s újságírót, Babus Endrét. A bíróság kimondta: az újságíró ténybeli tévedése nem feltétlenül elegendő bűnösségének megállapításához, ha a kifogásolt cikknek van ténybeli alapja, a szerző jóhiszeműen járt el, és közszereplőkről írt.

Az Alkotmánybíróságra (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróságra  hivatkozva utasította el az ügyészségnek az újságíró objektív felelősségére hivatkozó álláspontját a Fővárosi Ítélőtábla abban a precedens értékű büntetőügyben, amelyben jogerősen felmentette a rágalmazás vádja alól az igazságszolgáltatást bíráló cikk szerzőjét.

A büntetőeljárás a hetilap egyik, a Komárom-Esztergom Megyei Bírósággal foglalkozó, 2008 januárjában megjelent cikke miatt indult, mely szerint a bírák lassan dolgoznak, a bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el, kaotikus helyzet alakult ki. A HVG írása miatt a megyei bíróság elnöke számos eljárást kezdeményezett, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pedig meggyanúsította az újságírót és a kutatást végző tudóst, ám végül csak Babus Endre ellen emelt vádat rágalmazás és becsületsértés miatt.

Az újságíró vitatta bűnösségét, bár azt elismerte, hogy az egyik, vád tárgyává tett tényközlés - amely szerint a megyében bírói mulasztások miatt 32-en "túlülték" büntetésüket -, téves, hibás következtetés nyomán került át a tanulmányból a cikkbe.

Az ítélőtábla harmadfokon eljáró, Nehrer Péter vezette tanácsa arra az álláspontra helyezkedett: az újságíró ténybeli tévedése sem von maga után feltétlenül büntetőjogi elmarasztalást abban az esetben, ha a kifogásolt cikknek van ténybeli alapja, a szerző jóhiszeműen járt el, és közszereplőkről írt, akik a nyilvánosság fokozott tűrésére kötelezettek.

A szóbeli indoklásban rámutattak arra: a kifogásolt cikk egy tudományos dolgozat alapján készült. Az újságíró rosszhiszeműségét még az ügyészség sem állította. A cikkben felhasznált, az igazságügyi tárca külön engedélyével az Akadémia jogszociológiai intézetének felkérésére a bíróságokon végzett, többhetes tudományos kutatómunka eredményeinek ellenőrzésére nem is volt módja az újságírónak, hiszen ő maga nem rendelkezett efféle külön engedéllyel. A cikk pedig nyilvánvalóan közszereplőről, egy bírósági vezetőről és az általa vezetett bíróságról szólt.

Tavaly tavasszal az első fokon eljárt II-III. kerületi bíróság az újságíró által elismert ténybeli tévedés miatt rágalmazásban mondta ki bűnösnek Babus Endrét és megrovásban részesítette. Tucatnyi egyéb vádpontban ugyanakkor felmentő rendelkezést hozott. Az addigi magyar bírói gyakorlatba illeszkedő, az objektív újságírói felelősség elvét érvényesítő elsőfokú döntés indoklása szerint nem menti az újságíró ténybeli tévedését még az sem, ha jóhiszeműen, a szakmai szabályokat betartva jár el, és nincs tudatában annak, hogy valótlan tényadatot tett közzé.

A védői fellebbezés miatt másodfokra került ügyben tavaly ősszel a Fővárosi Bíróság (FB) már az addigi magyar ítélkezési gyakorlattól, az újságíró objektív felelősségének elvétől eltérve az utolsó vádpont alól is felmentette az újságírót. Mendlik György ügyvéd hivatkozott az Ab gyakorlatára, amely szerint ténybeli tévedés esetén is vizsgálni kell, hogy vétett-e az újságíró szakmája szabályai ellen. Miután pedig a cikkben egy tudós tanulmányát idézte a szerző, nem volt elvárható tőle, hogy azt ellenőrizze, felülbírálja. Az Ab szerint kiemelkedő társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az újságíró öncenzúra nélkül tárja nyilvánosság elé a közérdeklődésre számot tartó fontos ügyeket, és így elősegítse a demokratikus államokban nélkülözhetetlen közéleti vitát.

Miután az első- és a másodfokú bíróság ellenkező álláspontra helyezkedett a bűnösség kérdésében, lehetőség nyílt fellebbezésre és harmadfokú eljárásra, amit a vádhatóság nem is mulasztott el, így kerülhetett az ügy a táblára.

Babus Endre az eljárásban arra hívta fel a figyelmet: a strasbourgi emberi jogi bíróság több ítéletében is részletesen kifejtette, hogy egyetlen téves állítás nem okvetlenül alapozza meg az újságíró elmarasztalását, ugyanis a sajtó a demokratikus nyilvánosság őre, a közéleti viták kereteinek megteremtője, és kisebb jelentőségű ténybeli tévedéseit is ebben a szélesebb összefüggésben kell vizsgálni.
A HVG újságírója szerint az általa ismertetett tudományos eredmények hosszú hallgatás után irányították rá a figyelmet a rendszerváltást követő magyar igazságszolgáltatás lényeges problémáira, ehhez pedig fontosabb közérdek fűződik, mint egyetlen ténybeli tévedés büntetőjogi szankcionálásához és ezáltal az újságírók megfélemlítéséhez.