Fogadjunk, hogy a Történelmi óra II/2. egy 2010-es Orbán-felszólalás lesz.
"Éreznünk kell azt, hogy vannak más erõk is, éreznünk kell azt hogy nem mindenki kívánja a mi sikereinket - sem a haza határain kívül, sem a haza határain belül. Éppen ezért azoknak, akik egy független, többpártrendszeren alapuló demokratikus Magyarországot akarnak valóban, egymással politikában versengve, de az alapkérdésekben együttmûködve, kell kormányzatként és ellenzékként elõre haladnunk" - Antall József, 1990, a parlament második ülése.
Történelem tanárunk egy kollégáját idézi 1990-ből. Figyelmesen olvassák, az ülésnap után kikérdezzük.
"Az elsõ, hogy bizalmat kell kérnünk. Most nem egy kormány bizalmát kérem alkotmányjogi szempontból, hiszen nem is tehetném, de kérem az Önök és kérem a magyar nép bizalmát ahhoz, hogy megtegyük az elsõ lépéseket e történelmi lehetõség kihasználása érdekében Magyarország számára sokszor és sok alkalommal voltak lehetõségek, sok alkalommal tûnt úgy, hogy lehetõségünk van egy jobbat, egy szabadabb, függetlenebb Magyarországot megteremteni. Azt hiszem, most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni" - mondta Antall József az 1990-es parlament második ülésnapján.
Lamperth Mónika lassan befejezi.
Nem meglepő módon az MSZP hibának tartja, hogy a Fidesz visszaállítja a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok rendszerét, hiszen ők maguk a regionális közigazgatási hivatalok kidolgozásán dolgoztak - hiába, mert több mint egy éve az önkormányzatok törvényességi felügyelet nélkül működnek.
Kollégánk a folyosóra kiszállingózó fideszeseket vett üldözőbe. Répássy Nemtibor Róbertet a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről kérdezte.
A leendő igazságügyi államtitkár szerint nem kell konkrétumokat keresni a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről szóló parlamenti nyilatkozatban, amelyről Orbán Viktor a forradalmi jelzőt használva beszélt. Répássy szerint a dokumentum politikai deklaráció, ebből következőleg, nincs normatív tartalma. Leginkább úgy kell elképzelni, jelentette ki a fideszes politikus, mint az Alkotmány preambulumát. Az persze nem kizárt, mondta Répássy, hogy később ez a szöveg törvénykezés alapja is lehet.
Beragadtunk az ülésteremben, miközben már alig van bent képviselő. Ígérjük, utánanézünk a kódorgóknak.
Lamperth szerint a közigazgatási tárca politikai kontrollt akar gyakorolni a kormányzati személyzeti ügyek felett, hiszen a jövőben a közigazgatási tárcának kell majd hozzájárulni a köztisztviselők kinevezéséhez. (A Fidesz frakciójának nagy része időközben már elhagyta az üléstermet, arányaiban az LMP képviselteti legnagyobb számban magát, őket a Jobbik, illetve a már csak ötvenszázalékos MSZP követi.)
A parlamentben még Lamperth Mónika beszél, lazításként olvassák el Tölgyessy Péter 11 096 karakteres elemzését a jelenleg helyzetről.
Az elemző a Kossuth rádión megjelent interjúban elmondja: a Fidesz úgy kísérli meg új utakra vinni a magyar gazdaságot, hogy jelentősen csökkenjen a választók gyors csalódásának veszélye. Ez a logika viszont jó eséllyel növelné a gazdasági kockázatokat. Bővebben itt>>>
Naná, hogy örül, hiszen a Belügyminisztériumot elvette tőle a Gyurcsány. Pedig milyen jó kis Belügyminisztérium volt az. A forgalom aránytalan akadályoztatása miatt még egy óvodáscsoport is csak nagy nehézségek árán masírozhatott az Andrássy úton.
Lamperth üdvözli a belügyminisztérium visszaállítását, amit egyébként alatta osztottak szét - bár nem az ő javaslatára. Problémának látja viszont, hogy az önkormányzatokat a belügyminisztérium, az önkormányzatokat felügyelő közigazgatási hivatalokat a közigazgatási tárca felügyeli, azaz, hogy más végzi a kontrollt, mint a munkát.
Reggel konyak, délben konyak, ettől leszünk hatékonyak.
Lamperth Mónika tiszteletben tartja a kormány jogát és szabadságát a kormányszerkezet kialakításában, de nem akarja elhallgatni bírálatát "a nagyfokú központosítás miatt". Szerinte a Fidesz javaslatából "bántóan hiányzik a hatékonyság". Azt, hogy a Fidesz kormánya nem lesz hatékony, többször is megelőlegezte a beszédében. "Hatékonysági szempontból nagy kihívás lesz" például a humán tárca "hatékony és működőképes" irányítása, de hogy miért, azt nem árulta el. A "hatékonyság" kifejezés átlag kétszer szerepelt minden mondatában. Kifejtette aggodalmát, hogy a Fidesz elképzeléseiben a közigazgatási államtitkárnál bottleneck, azaz útszűkület keletkezhet, mivel az elképzelések szerint minden kommunikációnak az államtitkárokon keresztül kell zajlania. "Ebből lesz még probléma" - intett.
Érdekes, 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban ez nem volt probléma.
Bárándy szerint a parlamenti létszámnál a választójogi rendszer átalakítása fontosabb. Szerinte a mostani rendszer aránytalan, hiszen a fidesz 52 százaléknyi szavazattal nyerte el a parlamenti helyek 68 százalékát. Ezért a rendszer arányosítására tett javaslatot. (Az MSZP, amióta nyilvánvalóan elvesztette esélyét a választás megnyerésére, egy tisztán arányos, listás választási rendszer támogatója.)
Nem lehet könnyű most szocialistának lenni. Utoljára 1990-94-ben voltak ilyen kevesen, és vette körül őket ennyire ellenséges környezet a parlamentben. Bárándynak erről persze személyes tapasztalatai nincsenek, hiszen a rendszerváltáskor volt 14 éves.
A szocialisták véleményét Bárándy Gergely és Lamperth Mónika ismerteti. Bárándy kezd az elnöki pulpitusról, ő az alkotmánymódosításról beszél. Szerinte méltatlan, hogy az alkotmánymódosításhoz csak egyoldalas indoklást adott a kormány. Bárándy szerint nincs túl nagy jelentősége annak, hogy hányan képviselik a választópolgárokat a parlamentben, és nagy költségmegtakarítást sem érhetnek el, hiszen a parlament fenntartása a kiadásoknak csupán egy ezreléke. Ne felejtsük el, hogy az MSZP szintén javasolta a parlamenti létszám csökkentését. Szerinte amúgy sokkal nagyobb probléma a parlamenti képviselői létszámnál az, hogy az ellenzék az előző ciklusban "alpári stílusban beszélt miniszterekről".
Közel húsz éve alkotmánysértő, hogy nincs a kisebbségeknek parlamenti képviselete.
Répássyék elképzelése szerint a kisebbségi szervezetek "kedvezményes kisebbségi mandátumot" nyerhetnének el, azaz a kisebbségi szervezetek a pártoknál kedvezőbb feltételekkel állíthatnának választási listát és nyerhetnének mandátumot. Példaként a horvát rendszert említette. Egyéb tekintetben a választójogi törvényt csak arányosítanák a kétszáz fős parlamenthez, de megtartanák az egyéni körzeteket, illetve a területi és a kompenzációs listát is. (A javaslat így tulajdonképpen a győztesnek kedvezne, hiszen egyes megyékben csak egy-két területi listás mandátumot osztanának ki, azaz ötven százalékos mandátumarány kéne egy-egy mandátum elnyeréséhez.)
Saját ütemtervük mellett azzal érvelt, hogy a kétszáz fős parlament alkotmányban rögzítése után elég idő marad a parlamenti pártoknak arra, hogy egyeztesssenek a választójogi törvényről. Javasolta, hogy az alkotmánymódosítás csak egy külön törvény elfogadása után lépjen életbe, már ha a választójogi törvényt is módosították. A választójogi törvény módosítása szerinte a pártok szervezeti viszonyait is érinti, ezért arra több időt kell hagyni. A reformról a kisebbségek képviselete miatt a kisebbségi szervezetekkel is egyeztetni kell, de Répássy még a jövendőbeli jelölőszervezetek véleményét is kikérné, ezért a választójogi törvényjavaslatról nemzeti egyeztetést kell tartani. Tárgyalási alapként benyújtottak egy választójogi törvényjavaslatot.
Kíváncsiak vagyunk, hogy Répássy hogyan rendezi le a nyelvbotlást Schmitt Gézával.
Vezérszónokként Répássy "nemtibor" Róbert ismerteti a Fidesz álláspontját a napirendi pontokról. Megígérte, hogy nem használja ki a rendelkezésére álló negyven percet, hiszen nem nagyon tud mást mondani, mint amit a másik előterjesztő, Navracsics Tibor már elmondott. Répássy szerint nem újkeletű vita a törvények sorrendiségéről szóló, hogy előbb az alkotmányt módosítsák, és utána a választójogi törvényt, vagy fordítva. Répássy szerint ez lényegtelen, az viszont vitathatatlan, hogy a kétszáz fős parlament kérdésében konszenzus alakult ki, hiszen ez része volt a Fidesz programjának, és ők nyerték a választást.
Naná, hogy aggódnak a kisebb parlament miatt, a nagy parlamentben sincsenek túl sokan.
Az LMP kritikáját Schiffer András frakcióvezető ismertette. Ez pedig a kétszáz fős parlament "betonba, illetve alkotmányba rögzítése" lenne. Szerinte az alkotmánymódosítást megelőzően kéne lefolytatni a vitát a választójogi rendszer átalakításáról, és csak ennek fügvényében meghatározni, hogy hány fős legyen az új parlament.
Emlékeznek még arra az időre, amikor még volt MDF?
Lemondott Habjánecz Tibor, az MDF Baranya megyei elnöke.
Habjánecz Tibor azt mondta: egy múlt heti, megyei választmányi ülésen jelentette be, hogy megválik a pártban betöltött tisztségeitől, így sem a megyei, sem az országos választmánynak nem kíván tagja lenni a jövőben.
Indoklása szerint az MDF-nek 1988 óta tagja, a megyei elnöki teendőket 1996 óta látta el és mára belefáradt ebbe a munkába, több energiát nem tud áldozni rá.
(MTI)
A Gaudi-Nagyatól egy köpésnyire ülő Veres János szocialista ex-pénzügyminiszter végig dühösen ingatta a fejét, miközben úgy tett, mintha papírjaiba mélyedne.
Gaudi-Nagy Tamás nyitásként belerúgott a szocialistákba, mondván nem érdemlik meg, hogy a parlamentben legyenek. Schmitt Pál rendre intette. Gaudi egy perces bevezető után tért rá érdemi álláspontjuk ismertetésére. A Jobbik szerint nem lehet csak úgy alkotmányozni, mert az "szent dolog". Ezt a "történelmi alkotmány" elvével támasztotta alá. Az alkotmányhoz "nem lehet aktuálpolitikai ügyekben hozzányúlni". Ha jól értjük, a Jobbik szerint egyszerűen megengedhetetlen hozzányúlni az alkotmányhoz, bár a választások alatt ők maguk az alaptörvény teljes újraírásáról és a szentkoronatanon alapuló új alkotmány szükségességéről beszéltek. A lényeg a lényeg, az alkotmánymódosítás visszavonását kérték a kormánytól, mert szerintük most még nem időszerű arról beszélni, hogy négy év múlva hány képviselő legyen, mert "erre ráérünk négy év múlva". Az NBH utódszerveként létrehozandó Alkotmányvédelmi Hivatalt meg szimplán ÁVH-nak nevezte.
Az ellenzéki vezérszónokok várhatnak, nézzük inkább, mi volt 1990-ben? Parancsoljon, tanár úr!
Alig fél órával a kezdés után már több képviselő hagyta el a parlamenti üléstermet húsz éve, a méltatlannak minősített vita miatt. Többen ugyan - kivívott demokrácia ide vagy oda - egyszerűen berekesztették volna a vitát, de Szabad György házelnök ragaszkodott ahhoz, hogy minden jelentkezőnek szót adjon. Szép hosszú volt a szót kérők listája, hosszabb is, mint amennyien valóban szólni akartak. Az asztalra tett, szétguroló narancsok ugyanis tévesen jeleztek be sokszor. Az SZDSZ-es Monostori Endre azzal védekezett, amikor Szabad György megadta neki a szót: Nem jelentkeztem, a narancs volt a bûnös.
Balsai szeret az ellenzékkel foglalkozni.
Balsai szerint a miniszterelnök-helyettes intézményével kapcsolatban nem volt nagy vita, az ellenzék inkább abbéli aggályait fogalmazta meg, hogy a parlamenti létszám csökkenésével sérülhet a választási rendszer arányossága. A minisztériumok és az államtitkárok besorolásáról szóló, az előzőeknél terjedelmesebb javaslatokra meg már kevés idő jutott, így sok szó sem esett róluk, mesélte az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke.
És most újra házi történelem tanárunké a szó:
Az 1990-es parlament második ülésének már a legelején összevesztek a frakciók. Hiába egyeztek meg előre arról, hogy milyen neveket kapjanak a parlamenti bizottságok, mégis hosszas vita alakult ki, például arról, hogy a környezetvédelmiben szerepeljen-e a védelem szó. Megunva a vitát, a Fidesz képviselőinek túlnyomó többsége kivonult az ülésteremből. Távozásuk okát Áder János a következőképpen magyarázta: "A bizottságok elnevezése körüli vitát kicsinyesnek, komolytalannak, az alakuló üléshez méltatlannak érezzük."
A volt igazságügyi miniszter szomorú az ellenzék megosztottsága láttán.
Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke csak a többségi álláspont kifejtésére vállalkozott, mivel a három ellenzéki párt három különböző véleményt fogalmazott meg a javaslatokkal kapcsolatban. A kormánypártok és az ellenzék csak abban értett egyet, hogy a javaslatokat napirendre kell venni.
Kérdés, mit szólnak a miniszterek ahhoz, hogy még el sem kezdték a munkát, máris húsz százalékkal csökkenthetik a fizetésüket.
"Hibázni fogunk" - ismerte be előre is Navracsics, hiszen hibátlan kormányzás nincs. Például ő maga máris hibázott, amikor a miniszterek bérezésénél, mint a szocialisták hétvégi sajtótájékoztatójukon rámutattak, 15 százalékkal emelte a juttatásokat. Ezt azonban azóta módosította, sőt, mintegy büntetésként, lehetőséget adott a miniszterelnöknek, hogy adott esetben akár 20 százalékkal csökkenthesse is a miniszterek juttatásait. "Fogunk hibákat elkövetni, de célunk ezek kijavítása" - zárta felszólalását.
És most vissza az ülésterembe, Navracsics már beszéde végén jár, utána a bizottság álláspontját ismerteti Balsai István.
A helyettes államtitkárok és a közigazgatási államtitkárok visszahozatalával véget akarnak vetni az előző kormány azon gyakorlatának, hogy a közigazgatás felső rétegét megszállták a politikusok. Szerinte ezzel "derékbe vágták a magyar köztisztviselői életpályamodellt", hiszen egy köztisztviselő számára a legmagasabb elérhető beosztás egy középvezetői szintű főosztályvezetőséggel véget ért. Az államtitkári besorolásról szóló törvénnyel "ismét kiteljesedhet a köztisztviselői életpályamodell", mondta Navracsics. "Arra kell törekednünk, hogy a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok pártpolitikától mentesen szolgálhassanak" - mondta, hozzátéve, hogy természetesen a köztisztviselőknek a kormány politikáját végre kell hajtaniuk.
Érdemes egy pillantást vetnünk, hogy mi történt húsz évvel ezelőtt a parlament első munkanapján. Átadom a szót történelemszakos kollégánknak.
Az első szabadon válaszott Országgyűlés második napját minden képviselő asztalára egy naracsot tettek a fideszesek. Az MTI akkori beszámolója szerint "ez az apró gesztus is minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy oldódott az előző napi ünnepélyes hangulat, s a padsorokban ülők közvetlenebb hangnemben váltottak szót egymással az elnöki csengő megszólalása előtt."
Saját tárcája, az államigazgatási minisztérium feladata is a korrupció elleni küzdelem, illetve a polgárbarát, hatékony kormányzás megteremtése. "A magyar állam ma nem működik hatékonyan, nem kiszámítható, megbízhatatlan. Ebben a ciklusban a magyar államot egy pontosan működő, megbízható, kiszámíthatóan működő, tiszta állammá kell alakítanunk" - mondta Navracsics. A jó állam szerinte "nem kötelezően boldogít, nem kioktat, [...] hanem lehetőségeket teremt mindenkinek, hogy kiteljesíthesse életét az általa vallott értékek mentén" - mondta.
A fejlesztési csúcsminisztérium létrehozására azért volt szükség, mert a válság is bizonyítja, hogy "szükség van átfogó gazdasági stratégiára". Ennek feladata az, hogy általános gazdaságpolitikai stratégiát dolgozzon ki, tekintet nélkül a részérdekekre és a politikai érdekekre, mondta Navracsics. A minisztérium feladata lesz az uniós források szétosztása is, így az is feladata lesz, hogy "száműzze a korrupció gyanúját a források felosztásától".
Emlékeznek még, hogy milyen erős volt a Belügyminisztérium Lamperth Mónika alatt?
Navracsics a rossz kormányzásra példaként a Belügyminisztérium szétválasztását hozta fel példának, szerinte a szocialisták által hozott intézményi megoldás nem működött, így ezt ki kellett javítaniuk. A környezetvédelm viszont szerinte főként a vidékfejlesztési minisztérium profiljába illik, ezért is sorolták be a vidékfejlesztési tárca alá. A nemzeti erőforrás minisztériumában pedig összefognak mindent, ami az emberek szociális, egészségi helyzetével foglalkozik. Szerinte a vádakkal szemben ez nem a területek eljelentéktelenítését, hanem pont ellenkezőleg, kiemelését jelentik az új kormányban. "Az ember a nemzeti erőforrás" - mondta.
A köbcenti pedig egy fontos dolog, senki se akar fostalicskával járni munkába.
Navracsics szerint a legtöbb vitát a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény válthatja ki. "Jópáran már azt számolgatták, hogy hány fős titkárságuk, hány köbcentis szolgálati autójuk lehet, nekik csalódást fogunk okozni" - mondta. A cél szerinte egy hatékonyabb, központosítottabb kormányzás, ami talán eredményesebb kormányzáshoz vezethet. "Ez az intézményes megoldás is lehet rossz is, ha nem jól kormányzunk" - ismerte el a jövendő államigazgatási miniszter.
"Második módosítási indítványunk technikai jellegű, a miniszterelnök-helyettesi pozíció bevezetésére irányul" - mondta, majd felsorolta az elhangzó ellenérveket, melyek szerint a módosítással egy félelnöki, király nélküli királyságot hoznának létre. "Ez a módosítás a parlamentarizmus alapelvei közül semmit sem érint, csupán alkotmányosít egy mára már hagyománnyá vált megoldást" - utasította el a vádakat.
Naná, hogy a győztes szerint kiváló egy olyan választójogi rendszer, ahol kétharmados győzelmet tudott aratni.
Navracsics szerint a kétszáz fős parlament létrehozása "régi adósságunk". Emlékeztett rá, hogy az elmúlt ciklusban több mint hetvenszer nyújtották be a javaslatot, amit szerinte a szocialisták "csak presztizsokokból" szavaztak le, "hogy a Fidesznek ne sikerüljön". Elismerte, hogy az alkotmány módosítása ebben csak az első lépés, ezért "önálló képviselői indítványként már be is nyújtottuk a választójogi törvény módosítását is".
A választójogi törvény szerinte amúgy "világviszonylatban is kiváló teljesítményt nyújtott", ezért a módosítási javaslatuk meg kívánja őrizni annak vívmányait, a vegyes választási rendszer arányait. A választójogi törvény kidolgozását egy külön, paritásos albizottságra bíznák, határidőnek 2011. június 30-át szabta a törvénytervezet kidolgozására, így reményei szerint 2011. december 31-ig elfogadhatnák az új választójogi törvényt.
A kormány szerkezetének átszervezésével nyugtatják meg azokat, akiket eddig idegesített, hogy folyton átszervezik a kormányokat.
Navracsics szerint az elmúlt húsz évet kaotikus viszonyok jellemezték, mert egyre többször szervezték át a kormányok szerkezetét. Ez szerinte a köztisztviselőket is elbizonytalanította. Ezt a helyzetet akarják orvosolni a most benyújtott törvényjavaslatokkal, ám "ez csak az első lépés", a végső cél az állam és a polgárok viszonyának megnyugtató rendezése.
Nem dedis, de érdemes elolvasni.
A mai ülésen három, az új kormány megalakulását megalapozó törvényjavaslat együttes általános vitájával kezd a parlament, ám az izgalmasabb dolgok csak ezt követően jönnek. Megkezdődik ugyanis az Orbán Viktor által benyújtott, a Nemzeti együttműködésről címet viselő politikai nyilatkozat-tervezet vitája, amely kiváló alkalom lehet arra, hogy az ellenzéki pártok pozícionálják magukat, azaz megfogalmazzák az alakulóban lévő kormányhoz való viszonyukat és megmutassanak valamit ellenzéki stratégiájukból. Ez lesz az első lehetőség, hogy a parlamenti pártok egy vitában – ahol minden fél jelen van - általános politikai üzenetek fogalmazzanak meg. Folytatás itt>>>
