Helsinki Bizottság: Alkotmányellenes a három dobás

A Fidesz az első törvénymódosítási javaslatok között nyújtotta be a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó három dobás javaslatot. Eszerint a személyek elleni súlyos, erőszakos bűncselekmények visszaeső elkövetői a harmadik bűnelkövetéskor – mérlegelés nélkül – a kiróható legsúlyosabb büntetést kapják. Dr. Kerezsi Klára jogász-kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese az Indexnek kifejtette, hogy a három dobás rendkívül látványos, de a valódi bűnözési helyzethez kevéssé illeszkedő javaslat, és nem lesz elrettentő ereje.

A Magyar Helsinki Bizottság a kriminológus véleményével összhangban szerdán közleményt adott ki arról, hogy a Fidesz által "három csapásként" emlegetett törvényjavaslat se nem alkotmányos, se nem megalapozott és se nem hatékony.

A javaslat kiinduló pontja a bűnözés nagyarányú növekedése. A Helsinki Bizottság szerint "a társadalom egy részének elvárásai a szigorítás iránt, semmiképpen sem indokolhatják a Btk. egész rendszerének szigorítását". "Ez akkor lenne szakmailag indokolható, ha a bűncselekmények száma lényegesen növekedne" - írták. A statisztikák szerint azonban 1999 óta folyamatosan, a korábbi 600 ezerről 400 ezerre csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, és nem nőtt az erőszakos és garázda bűncselekmények száma sem. Az egyik legsúlyosabb személy elleni erőszakos bűncselekmény, a befejezett szándékos emberölések száma például tíz év alatt évi 250-ről 136-ra csökkent.

A bizottság szerint nem igaz, hogy a módosítás javítani fogja a társadalom biztonságérzetét. Mint írták, "a büntetőpolitikának nem szigorú látszatintézkedésekre, a már most is túlzsúfolt, alulfinanszírozott költségvetésű börtönökben a fogvatartottak számának emelésére", hanem a közbiztonság tényleges javítására kell irányulnia. A javaslat ugyanakkor nem jelent megoldást azokra a kisebb súlyú bűncselekményekre, amelyeknek az elszaporodása a lakosság biztonságérzetét jelentősen rontja.

A javaslat célja, hogy az elrettentés és elkülönítés révén csökkentse a bűnözést, de "jogintézményeinek azonban nincs semmilyen bizonyított hatása a bűnözés csökkentésére". A szervezet emlékeztet rá: a példaként említett Amerikai Egyesült Államok, ahol működik a három dobás, éppen története legnagyobb büntetési krízisével küszködik. A két és félmilliós börtönnépességének ellátása fenntarthatatlanná tette a börtönrendszert, amire ezért például Kalifornia államban többet költenek, mint az oktatásra.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem igaz az sem, hogy a középmérték a büntetéskiszabás helyes alapja. A Legfelsőbb Bíróság a középmérték alkalmazásával kapcsolatban kimondta, hogy a bíróságnak a büntetés törvényben írt keretein belül, az egyéniesítés követelményét alapul véve kell kiszabnia a tettarányos büntetést.

"Nem igaz, hogy a javaslat megfelel az alkotmányossági követelményeknek" - hívták fel a figyelmet. A javasolt módosítás "egyes esetekben kizárja az egyéniesítést, kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő, ami sérti a bírák szabad mérlegelési jogát és ellentétes a büntetés egyéniesítésének követelményével, ami az alkotmányos büntetőjog egyik fontos elve". A szervezet a törvényjavaslat elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul.