Minden párt támogatja a kettős állampolgárságot
További Belföld cikkek
- Dúró Dórát indítja a Mi Hazánk a tolnai időközi választáson
- Terjed a madárinfluenza, újabb vármegyében jelent meg a kór
- Orbán Viktor: a zöld átmenet folyamatában nem áldozhatjuk fel az iparunkat vagy a mezőgazdaságunkat
- Kamionnal karambolozott egy kisbusz, lezárták a 31-es főút egyik szakaszát
- Gázolt a vonat Győrnél, késő este állhat helyre a menetrend
Semjén Zsolt általános miniszterelnökhelyettes-jelölt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének szónoklatával vette kezdetét a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája a parlament csütörtöki ülésnapján. Semjén felszólalásában "minden magyarokhoz" szólt, akik "követik a közvetítést a Kárpát-medencében és szétszóratva a világban". Véleménye szerint a törvény elfogadása evidencia kéne legyen, "a kérdés az, hogy miért nem fodadtuk már el réges régen közfelkiáltással".
A javaslatot ismertetve megemlékezett a 2004. december 5-i népszavazásról - igaz, először 1994-et emlegetett, de kijavították -, azt "lelki Trianonnak" nevezte. Állítása szerint az öt és fél évvel ezelőtti népszavazáson "a magyarok többsége a kettős állampolgárságra szavazott". Ez így nem igaz, a népszavazás eredménytelen volt, a támogató szavazatok száma nem érte el az összes választó 25 százalékát, a szavazók negyede pedig nem többség. Később a Fidesz vezérszónoka is arra hivatkozott, hogy a javaslat többséget kapott a népszavazáson.
Semjén ismertette a javaslatot is. Az állampolgárság megadása egyedi kérelemre, gyorsított, kedvezményes eljárásban történik azok számára, akiknek az ősei magyarok, vagy vélelmezhetően a történelmi magyarországról származtak el, és minimális nyelvtudásuk van. Ezután sorra reagált a felvetett problémákra is. A választójogot - amit szerinte rossz lelkiismerete miatt vet fel a baloldal - az új törvény nem érinti. "Ahogy ez a törvény nem választójogi, úgy nem társadalombiztosítási" - vetette el azt a feltevést, hogy a külhoni magyarok a jövőben a magyar nyugdíj- és tb-kassza terhére kapnának orvosi ellátást és nyugdíjat.
A felvetődő nemzetközi problémákat is sorra lerázta. Az Európai Tanács 1997-es döntése értelmében a tagállamok saját jogon rendezhetik az állampolgárság kérdését. A törvényjavaslat a román állampolgársági törvény mintájára készült, így Romániának sem lehet, és nincs is kifogása, ahogy a hasonló intézményt fenntartó Szerbiának sincs. Ukrajna esetében ugyan valós probléma, hogy az alkotmány ott tiltja a kettős állampolgárságot, ugyanakkor a gyakorlatban a kárpátaljai románok ma is kettős állampolgárok.
Szlovákia viszont más kérdés. Semjén szerint ugyanakkor "nem a kettős állampolgárság a fő probléma", hanem a nyelvtörvény, a Benes-dekrétumok, Malina Hedvig és Sólyom László tavalyi kitiltása.
Érdemi kifogást a javaslattal szemben csak a szocialisták emeltek, de ők sem utasítják el a kettős állampolgárság gondolatát. Két felszólalójuk, a bizottsági kisebbségi véleményt tolmácsoló Nyakó István és vezérszónokuk, Harangozó Gábor is a szlovákiai magyar pártok vezetőire, Bugár Bélára és Csáky Pálra hivatkozva kérték a törvény meghozatalának későbbre halasztását. Szlovákiában június elején választást tartanak, és a kettős állampolgárság kérdését máris kampánytémává tette a szlovák szélsőjobb, illetve a szélsőjobboldali szavazók megszerzésére törekvő populista miniszterelnök, Robert Fico.
Az MSZP felvetéseire reagálva Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka átpolitizált beszédben támadta a szocialistákat. "Szakítani kell az MSZP nemzetpolitikájával" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt nyolc év szocialista kormányzásának az "igazi vesztesei a határon túli magyarok", mert "drámai mértéket öltött az asszimiláció és az elvándorlás".
Németh ugyanakkor arra is reagált, hogy a kérdésben a Fidesz álláspontja is változott - 1998-2002 között lett volna lehetőségük a bevezetésére, de akkor még ellenezték. "Kétségeink voltak, attól tartottunk, hogy fokozná az elvándorlást" - mondta. Véleményük azért változott meg szerinte, mert "azóta aki el akart menni, már elment". Szerinte a kettős állampolgárság most akár "még segítheti is, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak".
A Fidesz amúgy 2004 őszén, Gyurcsány Ferenc kormányra kerülése után karolta fel a kettős állampolgárság ügyét, jellemzően taktikai okokból, mivel a kérdés lehetőséget teremtett az akkor hatalomra jutott Gyurcsány támadására, aki bele is sétált a csapdába, és 2004-ben, részben pártja ellenére kormányával aktív kampányt folytatott a népszavazási kérdés elutasításáért.
A kettős állampolgárságról szóló törvény részletes vitáját pénteken folytatják le, így akár már a kormány május 29-re tervezett megalakulása előtt el is fogadhatják.