Tovább vitáznak a kormányprogramról

Szlovák, magyar, két jó barát.

Várhatóan még szerdán saját állampolgársági törvényének módosításával válaszol Szlovákia az Országgyűlés döntésére, amely lehetővé teszi a magyar állampolgárság könnyített felvételét a határon túli magyarok számára.

A magyar Országgyűlés reggeli döntése után Pozsonyban azonnal összehívták a szlovák kormányt, amely megvitatja a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A nyilvánosságra került javaslat szerint arról van szó, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal.

A kormány döntése után a javaslatot a parlament elé terjesztik, amely a délelőtti órákban folytatja rendkívüli ülését. (MTI)

Ha elolvassák a posztot, kiderül, hogy kerül ide Sebestyén Júlia.

Szijjártó Péter, Orbán Viktor személyes szóvivője a műkorcsolyához hasonlította a politikát, majd magának ellentmondva közölte, hogy míg ott van szabadon választott gyakorlat, addig a politikában csak kötelező program van. A Fidesz kötelezettsége pedig szerinte a választók felhatalmazása alapján az új rendszer kiépítése. "Rendszerszintű különbség, hogy az új korszak első kormányában a tagságnak nem feltétele offshore-cégek birtoklása, vagy az adótanácsadás ezeknek a cégeknek" - mondta, amit Orbán somolyogva nyugtázott. A továbbiakban megismételt mindent, amit az elmúlt hetekben az unalomig ismételtek, ezek leközvetítésétől most eltekintünk.

Reméljük, hogy Garai István Levente nem egy üres lapról olvasta felszólalását.

"Mentsük meg az egészségügyet" - kezdte drámai hangulatban felszólalását a szocialista Garai István Levente, aki azt is kiolvasta a kormányprogramból, hogy a szikék számát a kiveendő vakbelek számához kell arányosítani. Felszólalása nagy részében amúgy a szocialista kormányok bizonyítványát magyarázta, értékelte legalább jónak. Megígérte, hogy támogatni fogják a betegek jólétét és az egészségügy támogatását célzó intézkedéseket, de ezeket nem találták a kormányprogramban.

Lesznek-e kétmillióan?

Újra Kossuth tér! Nagygyűlés lesz a miniszterelnöki eskütétel napján, szombaton. Most jelenti ezt be Szijjártó Péter.

Az elmúlt nyolc év olyan szlogen lesz, mint 1990-ben az elmúlt negyven. Az átkos.

A felszólalások sorrendjéből adódóan esély nyilt rá, hogy Mile azonnal választ kapjon, mert a következő felszólaló Simicskó István, a kereszténydemokraták biztonságpolitikusa volt. Ő a "haza minden előtt" mondatban foglalta össze a nemzetbiztonság garanciáit. Ezután arról beszélt, hogy a biztonságnak a jólét, a hazaszeretetnek az oktatás a feltétele, és hogy minden mindennel összefügg. Ez szerinte az elmúlt nyolc évben nem így volt, helyére kell tenni a dolgokat. Így van ez a honvédelemmel is, ami nemzeti ügy.

Megszakítjuk adásunkat: Romániában nem volt forradalom a szavazófülkében, ott még az ósdi megszorításban hisznek, pedig Orbán szerint annak az ideje lejárt.

A heves tiltakozások ellenére kitart a korábban általa meghirdetett megszorítások mellett Traian Basescu román államfő, aki a bukaresti kormánykoalíciót támogató pártok törvényhozóival egyeztetett, és a drákói intézkedések támogatását kérte tőlük.

A politikus a kedden majdnem éjfélig tartó egyeztetéseket követően leszögezte, hogy meggyőződése szerint a 25 százalékos bércsökkentés és a 15 százalékos nyugdíjcsökkentés a legjobb döntés Románia számára, amely sürgősen a közkiadások lefaragására kényszerül. Basescu legfőbb érve az volt, hogy jelenleg a közalkalmazotti bérek, a nyugdíjak és a szociális kiadások az évi román büdzsé 63 százalékát teszik ki, ami lehetetlenné teszi, hogy az állam még beruházásokra is költsön. (MTI)

Korábbi tudósításunkban már jeleztük, de biztos vannak újszülöttek: a most beszélő LMP-s Mile Lajos 1990 és 1994 között már volt képviselő, méghozzá a kormányzó MDF színeiben. Most legalább megtudja, milyen az ellenzékiség.

Mile Lajos, az LMP kül-, biztonság- és nemzetpolitikai felelőse szerint nehéz helyzetben van, mivel a kormányprogram egyáltalán nem foglalkozik ezekkel a területekkel, talán mert nincs mondanivalójuk, vagy nincs egyetértés a Fidesz és a KDNP között. Ez utóbbit életszerűbbnek tartotta, hiszen az szerinte nem fordulhat elő, hogy ezekben a kérdésekben amúgy nincs véleménye egy pártnak. Szerinte a kormányprogramnak legalább egy stratégiai vázat kellene tartalmaznia ezekről a szakkérdésekről.

A parlamenti tudósítónk ismét kitör a szerepéből. Minden érintettől elnézést kérünk.

Kitörést a helyzetből Varga szerint a munka jelenthetné. Egymillió új munkahely megteremtését ígérte, amivel tartósan növelhető lenne a magyar gazdaság. Ennek érdekében le kell építeni a bürokráciát, változtatni kell a közbeszerzés szabályain és könnyíteni a munkavállalást. Hogy mi az egymillió új munkahely megteremtésének a garanciája? Saját kérdésére a nemzeti együttműködés programját adta válaszul, tehát nem derült ki, hogy mi.

Ó, 1991.

Varga Mihály, a Fidesz gazdaságpolitikusa szerint a rendszerváltás gazdasági programját könnyű összefoglalni, az emberek jól szerettek volna élni. A felzárkózás a nyugathoz azonban kudarcba fulladt, a lemaradás nem csökkent, tartós maradt. Odáig is elment, hogy 1991-hez hasonlította a jelenlegi helyzetet. A feladat, hogy "kitörjünk az ördögi körből", mert az eddigi uralkodó eszme kudarcot vallot. Az uralkodó eszme szerinte az volt, hogy az állam vonuljon ki, a kamatpolitika és a pénzügypolitika pedig a külföldi tőke bevonására koncentrált. Ezek szerinte sehova se vezettek. Szerinte a körből a megszorítások, a kiadáscsökkentés és a bevételnövelés sem jelentett kitörést.

Naná, hogy tetszett. Antiliberalizmus, Trianon, ezeréves. Csak nehogy kihúzza a talajt Hoffmann Rózsa a Jobbik lába alól.

Balczó egyetért a szakképzés területén kitűzött kormányzati célokkal, de nem tiszta számára, hogy hogyan tennék vonzóvá az üzleti szféra számára a szakképzésben való részvételt. A felsőoktatás fő problémájának a mennyiségi szemléletet nevezte, ami miatt elértéktelenedtek a felsőfokú diplomák. Hoffmann elképzeléseit jónak nevezte, sajnálja, hogy azok nem váltak a kormányprogram részévé. Ennek hiányában a Jobbik nem támogathatja a kormányprogramot, mondta.

Balczó Zoltán megdöbbent. És önök?

A jobbikos Balczó Zoltán Hoffmannal szemben nem talált konkrét utalásokat a Fidesz és a KDNP oktatási terveire a kormányprogramban. "Megdöbbentő módon alig egy oldal található erről", és az is a felsőoktatásról szól, mondta Balczó, aki elsősorban azt hiányolta, hogy nincs szó keresztény nevelésről. Szerinte ugyanis a világnézetileg semleges oktatás valójában egyoldalú ateista szemléletet tükröz.

Trianon vezérfonál lesz, nem vitás.

Hoffmann szerint az oktatásban szembesíteni kell a tanulókat a trianoni tragédiával is. Fontosnak nevezte a demokráciára nevelést, aminek szintén nagy szerepet szánnak az iskolában. Szerinte a kormányprogram ezeket az irányokat mind kijelölte, és a KDNP azon lesz, hogy ezeket a kitűzött célokat minél előbb elérhessék.

Hoffmann Rózsát ismerve csak idő kérdése volt, mikor ejti ki a száján a liberális szót - nem dícsérőleg

A kereszténydemokrata Hoffmann "morális tartalommal megtöltött tudásról" beszélt, és bírálta az előző kormányokat, amiért felszámolták azokat az iskolákat, ahol már alig volt tanuló. Ezzel szerinte teljes térségekben tartósították a leszakadást. Bírálta a liberális oktatási reformokat, amelyek szerinte tönkretették az oktatást, ezek "korrigálását" ígérte, a nevelés a jövőben "az ezer éve bevált hagyományos értékekre" koncentrál majd. "Szabályokon alapuló derűs rendről", az erkölcsi normák helyreállításáról beszélt, valamint arról, hogy újra központilag szabályozzák majd az oktatás tartalmi elemeit.

A következő felszólalás elé ajánlunk egy kis olvasnivalót. A Magyar Narancsban jelent meg nemrég egy Hoffmann Rózsa-portré

A kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa szerint "a 93 ezer négyzetkilométerre zsugorodott ország legfontosabb erőforrása az ember lett", a cél tehát az, hogy gondoskodjanak az emberek jólétéről. A nemzeti erőforrás minisztériumának megszervezését épp ezért tartja fontosnak. Az 1922 utáni konszolidáció sikerét is Klebersberg Kúnó kulturális miniszter reformjai alapozták meg szerinte, így most is erre, az oktatás, a sport, a kultúra újjáépítésére van szükség, az "ezeréves iskolarendszer helyrehozására" van szükség szerinte.

Gúr Nándor, köszönjük.

"2010 tavaszán nem honfoglalás volt, nem forradalom, hanem kormányváltás" - reagált Lázár szavaira a szocialista Gúr Nándor, aki szerint e tekintetben jobb lett volna, ha a Fidesz valóban programot ad, nem iránytűt. Megígérte, hogy a szocialisták mindent támogatni fognak, ami az emberek javát szolgálja, minden egyebet pedig ellenezni. Ígéretek helyett azonban már tettekre és programokra lenne szűkség, hiszen az ígéretek megvalósításához már most neki kéne látni. Legkomolyabb feladatnak a mélyszegénység problémáját nevezte.

Tiszta kétharmad.

A 35 éves Lázár szerint a kormányprogram a húszas-harmincasok boldogulását szolgálja, hogy "ne csak születni, élni is érdemes legyen ebben az országban". Szerinte a porgram esélyt ad ennek a generációnak az életre. Kétharmados többségükkel pedig meg is valósíthatják. Kétharmados többségük pedig a legtisztább eredetű, hiszen szabad akaratukból a választók adták nekik.

Nem értjük tudósítónkat. Eddig nem Orbán szellemében beszélt a frakcióvezető?

Orbán szellemében folytatta a Fidesz frakcióvezetője, amikor arról beszélt, hogy konfliktusok és viták helyett együttműködésre kell épülnie a jövő kormányzásának. Szerinte az eddigi kormányok már csak akkor keresték az együttműködés lehetőségét, amikor már erejüket vesztették. "Együttműködni pedig csak az tud, aki erős" - mondta, majd felhívta az ellenzék figyelmét a nemzeti együttműködés nyilatkozatára, amit amúgy a kormányprogramba is belevettek.

Az előző ciklusba négyszer hangzott el a kutyakomédia szó a házban. Kétszer a fideszes Pósán László, egyszer a szintén a szintén fideszes Vígh Ilona, egyszer pedig Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár szájából.

Lázár szerint a mostani kormányprogram abban a tekintetben is egyedi, hogy az ellenzékkel is foglalkozik. Felidézte a parlament alakulását, amikor szerinte a Fidesz méltányosan járt el, biztosította az ellenzéki jogosítványokat, arról pedig már nem tehet, hogy az ellenzék képtelen megegyezni a posztok elosztásáról. Kutyakomédiának nevezte azt, ami a ház megalakulása előtt zajlott a bizottságok körül, és felkérte az ellenzéket, hogy egyezzenek meg egymás közt. "Nem szeretném, ha valaki abban találná meg az erőfölény bizonyítékát, hogy az ellenzék nem képes megegyezni maga közt" - mondta, és kérte, hogy az ellenzék dolgozza ki, hogyan tud élni jogosítványaival.

Demokratikus forradalom, nem vitás.

Lázár szerint a választók akarata volt a Fidesz kétharmados győzelme, aki rájuk szavazott, az pontosan tudta, hogy mi lesz az eredmény. "A Fidesz győzelme a demokráciát nem leváltotta, hanem belakta" - mondta, hangsúlyozva, hogy a győzelmet a demokratikus kereteken belül maradva érték el.

Cseh Tamás divatba jött jobboldali körökben. Orbán ezt mondta róla 2009 augusztusában: Ő a mi katonánk, a legjobb katonánk, a legjobb harcosunk volt.

Lázár köszönetet mondott "a forradalmat csináló sorbanállóknak", azaz az igazolással szavazóknak. Mint mondta, a kétharmad számukra nem a hatalom mértékegysége, hanem a feladaté. "Ha most elvétjük, nem kár értünk" - idézte Cseh Tamást. Ő is, mint a keddi vitában Navracsics Tibor, a bizalom visszaszerzésének fontosságáról beszélt, majd Orbánhoz hasonlóan forradalomról. Ezt bővebben is kifejtette, mint mondta, nem kell félni a forradalom kifejezéstől, a forradalom elmaradása 1989-ben nem jelentette azt, hogy a demokrácia jobban fejlődhetett. Elszabotált rendszerváltásról beszélt, ahol a kompromisszumok takarásában tovább élhettek az előző reszim hatalmasai. Ezért kell szerinte most forradalomról beszélni.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kezdi a vitát. Meg is adjuk neki a szót. Tessék!

"Figyelmen kívül lehet-e hagyni egy kormányprogram vitájában, hogy az elmúlt nyolc évben program néven blöffök születtek, a programok nem valósultak meg, ami pedig megvalósult, azt a választók kétharmados többséggel utasították el" - kezdte a kormányprogram vitájának második napját Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte ezért is lett más ez a kormányprogram, "iránytűre van szükség", ismételte meg Orbán hasonlatát. Megemlékezett az őszödi beszéd negyedik évfordulójáról, mondván ők most nem egy rejtekhelyen, nem elbújva beszélnek az ország valós helyzetéről.