Martonyi: Ne bántsd a magyart

Nem kellett különösebben megizzadnia vagy sziporkáznia Martonyi János külügyminiszter-jelöltnek meghallgatásán az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságában. A kettős állampolgárságot megkönnyítő magyar törvényre adott szlovák válasz ugyan hangsúlyos volt az ülésen, azonban nem teljesen uralta azt.

A bizottság tagjai az ENSZ BT-tagságtól kezdve érintettek kérdéseket, a végére előkerülő idézetek és anekdoták mellett a meghallgatás pedig sajátos módon a Jobbik által felvetett iraki és afganisztáni szerepvállalás kapcsán szóba kerülő Szaddám Huszein rezsimének eltérő megítélésével zárult.

Martonyi két fontos tételmondatot is megfogalmazott a várható külpolitikai irányokról. "Van egy álmunk: Közép-Európa" - jelezte az egyiket Martin Luther Kinget idéző mondattal, szerinte a kétoldalú kapcsolatok mellett adott esetben a regionális keretek a feszültségek kezelésében is segíthetnek. A  nemzetpolitika nem tartozik majd a Külügyminisztérium irányítása alá, de a kormány nemzetpolitikáját Martonyi egy másik mondatban foglalta össze: "Ne bántsd a magyart!". Azt mondta, hogy ahol bántják, a magyarellenességet egyszer sem fogják szó nélkül hagyni.

Filozófiai különbségek

Martonyi szerint ellentétes a szlovák alkotmánnyal és az 1997-es strasbourgi állampolgári egyezményt is sérti a szlovák parlament szerdai döntése, hogy a másik állampolgárságot kérvényezők automatikusan elveszítik szlovák állampolgárságukat. "Úgy tűnik, hogy felszínre jött valamiféle magyarellenesség, amit meg kell oldani" - mondta.

Elmondta, hogy tájékoztatta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, és a továbbiakban is próbálnak majd nemzetközi téren lépni az ügyben. Megismételte, hogy készek tárgyalni a kérdésről a szlovák féllel, érdemi eredményhez azonban szerinte az új magyar kormány és az új szlovák kormány hivatalba lépésére is szükség van.

"Más a filozófiánk" - említette alapvető problémaként. Szerinte Szlovákia azonnal az állam biztonságáról, területi integritásról beszélt, Robert Fico miniszterelnök pedig ellentámadást emlegetett. "Mi nem beszélünk területről, emberi jogokról beszélünk" - mondta Martonyi. Úgy látja, hogy éppen a felfogásbeli különbségek miatt nem sikerült volna megegyezni egy előzetes konzultáción sem a kérdésben.

Szerinte a mostani szlovák kormány meghatározó szerepet játszott az elmúlt években a kapcsolatok megromlásában. Mint mondta, a mostani koalícióban "a magyarellenesség a közös nevező", ezért egy új kormány esetén javulnak az esélyek a megoldásra. Martonyi szerint járható út lehet a két ország civil kapcsolatainak erősítése is, amelyek már most sem rosszak. Ez rövid és középtávon is segíthet a viszony javításában.

A határon túl magyarok kettős állampolgárságát megkönnyítő magyar törvényről szólva hozzátette, hogy az elmúlt kilencven évben szinte egyedülállónak tartja, hogy egy ilyen markáns nemzetpolitikai lépést a szomszédos országok közül csak egy kifogásolt. Ezt egyben reménysugárnak is nevezte a jövőre nézve.

Az országképre kell koncentrálni

Martonyi az országkép jelentőségét is hangsúlyozta, kulcsfontosságú, hogy "egy ország milyen erkölcsi erőt tud kisugározni." Ezzel együtt a külképviseletek egyik fő feladatának is az országképnek ártó hamis állítások, híresztelések megcáfolását nevezte.

Az országképben is szerepet játszik a 2011-es magyar EU-elnökség, amelynek kedvező  megítélésével szerinte elegendő presztízst szerezhet egy ország, és utána erőteljesebben tudja hallatni a hangját. Siker lehetne például az is, ha Horvátország a magyar elnökség alatt csatlakozna az Európai Unióhoz.

Nincs hangsúlyozva a kormányprogramban

A bizottság tagjai leginkább azt kifogásolták, hogy nem szerepel külön külügyi fejezet a kormányprogramban, Kovács László, a bizottság szocialista alelnöke pedig bulvárlaposnak és túl általánosnak nevezte az olyan meghatározásokat, hogy erősíteni kell kapcsolatunkat Amerikával, amelybe így Hugo Chavez Venezuelája is beletartozik.

Martonyi a megfogalmazás kritikájára válaszul az "Amerikából jöttem, mesterségem címere" játékot hozta fel példának a vitatott értelmezésekről, de azt mondta, hogy ő személy szerint az USA megnevezést sem használja. Martonyi ugyanakkor a kormányprogramból hiányzó külügyi fejezet esetében tudott a legkevésbé érvelni, de már a meghallgatás elején hangsúlyozta, hogy hónapok óta dolgoznak a külügyi stratégián, amelynek elemeit és részleteit hamarosan nyilvánosságra hozzák.

A magyar érdekeket képviselte

Személyes támadás akkor érte Martonyit, amikor Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke a Bilderberg-csoport üléseit kérte számon rajta. Martonyi úgy reagált, hogy csak egyszer, 2008-ban volt jelen a zártkörű tanácskozáson, amit a magyar érdekképviselet szempontjából hasznosnak tartott. Egyben ajánlotta is a bizottság tagjainak, hogy ha hasonló nemzetközi ülésekre hívnák meg őket, akkor menjenek el, és ott képviseljék a magyar érdekeket.

A megszüntetett külügyi képviseletek és ingatlaneladások ügyében Martonyi tartózkodó volt, mint mondta, alaposan átnézik majd a helyzetet és utána döntenek az esetleges újranyitásokról, de akár további észszerűsítést sem zárt ki.

A meghallgatáson többször is előkerült a magyar-lengyel szövetség és barátság eszméje is. Martonyi hangsúlyozta, hogy nem véletlenül vezet alig néhány órával miniszterelnöki esküje után Varsóba Orbán Viktor útja. A visegrádi országok esetleges infrastrukturális fejlesztéseinél pedig egy magyar-lengyel bank lehetőségét említette.

Az elhúzódó ülésen a bizottság végül 15 igen szavazattal, 6 nem ellenében támogatta Martonyi János külügyminiszteri kinevezését. Ellene szavaztak a szocialisták, a jobbikosok és az LMP-s tag is.