Orbán Viktor kormányzója

Amikor szombaton a Parlamentben az új kormány esküt tett, Orbán Viktor egyenként bemutatta minisztereit. A Fidesz frakciója a leghosszabban Navracsics Tibornak tapsolt. Navracsics nemcsak igazságügyi és közigazgatási miniszter, hanem főnöke a többi miniszternek, a teljes törvényalkotást ellenőrzi, hozzá tartozik az összes tárca kommunikációja, és Orbán távollétében ő vezeti a kormányüléseket is. Lényegében ő fog kormányozni.

Ebből még rendszer lehet

„Olyasmi felosztás lesz Orbán és közte, mint Sarkozy es Fillon között van” – mondta Navracsics egy közeli munkatársa, a francia kormányzási rendszerrel példálózva, ahol az elnök Sarkozy sokat szerepel, de a napi munkát a háttérben Fillon miniszterelnök viszi. „Leader – manager viszony lesz az övék, vagy más példával élve, igazgatótanácsi elnök – vezérigazgató” – magyarázta ugyanezt egy Orbánhoz közel álló üzletember.

Ha a kísérlet beválik, az sem kizárt, hogy a két év múlvára tervezett új alkotmány rögzíti ezt a feladatmegosztást. Erősebb lesz a köztársasági elnök, valamivel gyengébb a miniszterelnök, és Orbánból államfő, Navracsicsból pedig valódi kormányfő lehet. E terv létezését egyetlen fideszes forrásunk sem erősítette meg, de abszurdnak sem nevezte senki, és már a kormány megalakulása előtt több elemzés, cikk is eljátszott a lehetőséggel.

Orbán osztozik vele az erőn

A kormányzati rendszer mostani jelentős átalakítását nagyjából Navracsics Tibor találta ki. A politológusból lett politikus így ki is próbálhatja az elméletét. Miközben Orbán Viktort hívei is öntörvényű embernek ismerik, lényegében átruházta hatalma egy jelentős részét Navracsicsra, aki ugyan befolyásos ember a Fideszben, de mégse tartozik Orbán informális legbelső köréhez. (Kövér Lászlóról vagy Balog Zoltánról inkább mondják, hogy emberileg közelebb áll Orbánhoz.)

„Orbán csak szürke embereket tűr meg maga mellett valódi hatalmi pozícióban” – mondta a Fidesz szellemi holdudvarának egy elkötelezett tagja, azt magyarázva, hogyan lehetett Navracsicsból ennyire fontos ember. A „szürke” itt nem unalmasságot, hanem erős lojalitást, és még erősebb önmérsékletet jelent.

„Navra (sokan e becenevén említették – szerk.) nagyon jól érzi, hogy mikor kell kompromisszumot kötni, egy lépést hátra lépni, és ez nem derogál neki” – vélekedett egy befolyásos fideszes az új miniszterelnök-helyettes titkáról. „Azt szokta mondani, hogy a jó politikusnak a biztos középszerűséget is vállalnia kell, nem kell mindenáron kreatívkodni, mert sokszor a nyugodt kiszámíthatóság a jó kormányzás titka” – magyarázta egy fideszes képviselő, hogy miért számít megbízható partnernek Navracsics.

Egy forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz elnökségének két legkevésbé konfliktusos tagja, Varga Mihály és Navracsics Tibor kapott kulcsszerepet a miniszterelnök körül az új kormányban. „Misi nagyon szolíd fiú, és Tibor is inkább a megegyezést keresi, míg Kósa, Pokorni meg Orbán szeretik sarkítani a vitákat”.

"Tibor nem lesz kockázati tényező"

Az elmúlt 20 évben nem látott hatalommegosztási kísérlet következik a kormány élén. „Hogy Viktorral működik-e majd ez a munkamegosztás, az leginkább az önkontrolljukon múlik majd, és Tibor ebből a szempontból nem lesz szerintem kockázati tényező” – elmélkedett az új helyzeten a kormányzati munka előkészítését közelről figyelő forrásunk. „Nem biztos, hogy jól fog működni, ez rajtunk múlik” – mondta Navracsics az új kormányzati struktúráról az alkotmányügyi bizottság múlt csütörtöki meghallgatásán.

„Az lesz az érdekes, amikor majd a Navracsicshoz lojális államtitkárok mennek hozzá sírni, hogy a csúcsminiszterük valami gyanús alakot ültetett rájuk. És közben a Tibornak a másik irányból szólnak, hogy tegnap az Orbán együtt ebédelt ezzel meg azzal, és megígérte nekik, hogy azt az embert odateszik. Kíváncsi leszek, hogy ezeket hogy kezeli majd a Tibor” – vélekedett egy baloldali kötődésű, ám állítása szerint fideszesekkel rendszeresen beszélgető forrásunk.

A cikkhez nyilatkozü összes fideszes visszautasította e felvetés életszerűségét. Általában azzal érveltek, hogy aki ezt várja, az előítéletes panelekben gondolkozik. Azonban az is feltűnő volt, hogy többen jelezték, hogy ha nem is pont így, de a hatalmi centrumok megkettőzése elvben rejthet kockázatokat.

„A miniszterek kiválasztása nem feltétlenül tükrözi minden esetben a Tibor preferenciáit, de természetesen elfogadta Viktor döntéseit” – tűnődött például valamelyikük. Mások szerint biztosíték, hogy „Viktor előre szólt, hogy napi ügyekkel ne hozzá rohangáljanak, hanem Tiborhoz, neki kell elsimítania az esetleges belső konfliktusokat”.

Az Orbán által Navracsicsba helyezett különleges bizalom egyik kulcsa lehet, hogy Navracsicsot sosem érdekelte az üzlet, a politikai befolyást sosem kívánta vagyonszerzésre használni. Kerülte a pártfinanszírozással kapcsolatos ügyleteket is, egyszer állítólag azt mondta erről, hogy „van amiről jobb nem tudni”. Többen azt mondták, hogy „bármilyen hülyén vagy patetikusan hangozzék, őt tényleg a kormányzás és a bürokrácia érdekli”.

Azonban e vélemények ellenére elhamarkodott lenne a magyar közigazgatás új vezetőjét egy sótlan és visszahúzódó aktakukacnak elkönyvelni. Karrierjét követve kiderül, hogy makacs szívóssággal meglehetősen céltudatosan érte el, hogy 2010-re az ország második embere legyen. Szó sincs arról, hogy Orbán egy gyenge bölcsészre bízta volna hatalma felét.

Kitanulta, kipróbálta

Navracsics Tibor 44 éves, jogi egyetemet végzett. Rövid ideig dolgozott a veszprémi bíróságon is, abban a városban, ahol született és érettségizett, és ahol már kétszer volt egyéni képviselő-jelölt. Bírói szakvizsgája is van, bár sosem bíráskodott. A politológia érdekelte inkább, és előbb a közgázon, majd 1997 óta az ELTE jogi karán lett politológia tanár.

Egészen a mostani vizsgaidőszakig tanított, de szeptemberben valószínűleg már nem áll katedrára. Volt tanítványai általában lelkesedéssel meséltek óráiról, mert fejből és érdekesen beszélt, és sokat humorizált. Többször is az év oktatójává választották. (A parlamenti patkó túloldaláról Hiller István egykori MSZP-elnök büszkélkedhetett hasonló elismeréssel az ELTE bölcsészkaráról.)

„Amikor a Miniszterelnöki Hivatalban volt főosztályvezető (az első Orbán-kormány idején – szerk.), akkor is rendesen bejárt órákat tartani. EU-s témákban mindig utalt az aktuális tárgyalásokra, sok bennfentes történetet tudott, de a magyar belpolitikáról sohasem sztorizott, pedig nyilván azt is jól ismerte” – emlékezett egy egykori tanítványa.

Szakterülete a nemzetközi összehasonlító politológia, az erről szóló első rendszerváltás utáni tankönyvet is ő írta. Egy választókerületében dolgozó veszprémi fideszes azt mondta, hogy ha valami konfliktusos helyzet adódott a városi politikában, akkor rendszerint előhozott egy külföldi nagypolitikai példát arról, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak. Sokaknak imponált, hogy a városi csetepaték így világpolitikai dimenziót kaptak.

Navracsics ilyen irányú gondolkodása egyébként is jellemző. Idei bizottsági meghallgatásain is utalt mindenféle európai kormányzati struktúrákra, és a mostani kormányzati rendszert is külföldi példákból rakta össze, elsősorban francia és brit gyakorlatra alapozva. A Fidesz átszervezésekor is nyugat-európai modellek lebegtek a szeme előtt.

1998-ban vált politológusból politikussá, amikor a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációval foglalkozó osztályára került, és hamarosan főosztályvezető lett. Lánczi András, a Fideszben akkoriban tekintélyes embernek számító politológus volt a mentora. Úgy tudjuk, hogy ő ajánlotta a pártvezetés figyelmébe Navracsicsot. A Láncziakkal a kapcsolata ma is élő, a politológus Tamás nevű fia Navracsics tanítványa volt, majd a frakcióvezetőség idején kabinetfőnöke lett.

A vereség után tört fel

Az első Orbán-kormány éveiben Navracsics egyre rendszeresebben szólalt meg a sajtóban, a ciklus végére lényegében Borókai Gábor kormányszóvivő helyetteseként működött, és néhány kevésbé jelentős ügyben ő szólalt meg a kormány nevében.

A 2002-es választási vereség sokakat hidegzuhanyként ért a Fideszben, hiszen a párt jó ideig magabiztosan vezette a közvélemény-kutatásokat, a többség biztosra vette a kormányzás folytatását. „Sok ilyen 'miért vesztettünk?' típusú beszélgetés volt akkoriban, és ezeken Tibor mind részt vett. Aztán készített egy részletes elemzést a vereség okairól, és ez a Fidesz akkori elnökségének nagyon tetszett” – mondta a viták egy másik rendszeres résztvevője.

Navracsics legfontosabb megállapítása az volt ebben, hogy mozgósításban verte meg az MSZP a Fideszt. Több embert kell bevonni a kampányba, több személyes kapcsolat kell, hálózatokat kell kiépíteni, javasolta. Fontos megállapítása volt az is, hogy Orbán Viktort sikeresen démonizálta a baloldal, ezért ideiglenesen vissza kell vonni a sok szerepléstől. Nem tudjuk, hogy ez mennyire Navracsicson múlott, mindenesetre a 2002-2006-os ciklusban Orbán Viktor először csak 2005 novemberében szólalt fel a parlamentben.

Az elnök embere

2002-ben kommunikációs szakértőből és háttérelemzőből hirtelen nagyon fontos emberré lépett elő a Fideszben. Ő lett Orbán Viktor kabinetfőnöke. Beugró volt, mert Orbán eredetileg Rogán Antalt kérte fel a tisztségre, ő azonban visszautasította.

Érdekes, hogy 2006-ban szintén beugróként lett frakcióvezető, és akkor is egy letargiát hozó vereség után lépett előre, kihasználva, hogy a párt ismertebb emberei inkább hátrébb akartak húzódni.

Orbán és Navracsics személyes kapcsolatáról alig sikerült megtudnunk valamit. Mindenesetre már nyolc éve szorosan együttműködnek, és Navracsics nemcsak kabinetfőnökként, hanem pártigazgatóként is érdemi hatalomhoz jutott már 2003-ban a pártban. Amikor 2004 nyarán a Fidesz magabiztosan megnyerte az EP-választást, akkor Navracsics elégedetten nyilatkozta, hogy elsősorban mozgósításban verték meg az MSZP-t. Vagyis azt üzente ezzel, hogy ami 2002-ben nem ment, az most vele sikerült.

Rendszerváltás a Fideszben

Ennek a sikernek azonban nagyon nagy ára volt. A Fideszt lényegében teljesen átszervezték a 2002-es vereség után, és ennek egyik fontos eszmei szerzője és szervezője Navracsics Tibor volt. A közvélemény előtt akkoriban még alig ismert politikus a háttérben átalakította az egész pártszervezetet. Ugyan nem egyedül, és semmiképpen sem Orbán nélkül állt ennek neki, de a brit példára létrehozott választókerületekre alapuló rendszer az ő kézjegyét viseli.

Akkoriban az összes parlamenti párt megyei rendszerben működött (és a legtöbb most is így működik), azonban a Fideszben ezt a struktúrát szétverték. Helyette a 176 egyéni választókerület egy-egy önálló egység lett, és az élükön álló elnök szinte automatikusan a következő választás egyéni jelöltjévé lépett elő.

A választókerületi elnökök kinevezésében pedig a pártelnök (akkor is éppen Orbán Viktor) vétójogot kapott. A lépés erősítette a pártvezetés központi hatalmát, az akkor fideszes képviselő Tölgyessy Péter egyenesen arról beszélt, hogy megbuktak a Fidesz bázisdemokrata hagyományainak utolsó bástyái is. Ugyanakkor az új választókerületi elnökök (akiknek legalább harmada olyan ember lett, aki nem volt képviselőjelölt 2002-ben) sok fideszes szerint élénkségét hoztak a szervezetbe. Könnyebb lett azonosulni a helyi erős emberrel, mint egyensúlyozni a megyei rendszerben.

Saját körzet

Navracsics maga is választókerületi elnök lett, Veszprémben. Ezzel az 1998-ban győztes, 2002-ben viszont vereséget szenvedő Bernáth Ildikót ütötte el az egyéni jelöltségtől. A veszprémi Fidesz egyik mostani vezetője szerint konfliktus nélkül, könnyen ment a váltás, „mert Navracsics integráló személyiség, nagy tekintélye volt már akkor is, és jól ismertük őt Veszprémben, sohasem szakadt el a várostól”. Ugyanakkor hallottunk olyan véleményt is, hogy „kíméletlenül leszámolt elődjével, elég botrányos volt ahogy átvette a hatalmat”. Utóbbi mondatot egy nem veszprémi, de a Fideszhez közel álló forrásunk fogalmazta meg.

Az átszervezésnek volt egy másik fontos eredménye is, ami nagyon jelentős belső konfliktushoz vezetett: Áder János alól lényegében kiszervezték a pártot. Az akkori parlamenti frakcióvezető tartotta kézben a megyei logikára épülő rendszert, informális befolyása megkerülhetetlen volt. A nyílt szembenállássá 2005 elején fajuló Orbán-Áder vita ezzel az átszervezéssel kezdődött.

Új emberek

Navracsics nem csupán átszervezni kívánta a párt hierarchiáját, hanem jelentősen bővíteni is akarta a Fidesz tagságát. Azt nem tudjuk, hogy a polgári körök kitalálásában mennyiben volt benne (egyes információink szerint az akkoriban Orbánhoz közel álló, volt SZDSZ-es Tellér Gyula volt az elsőszámú kezdeményező). Azt viszont egyértelműen támogatta, hogy az addig csak nehezen kiváltható párttagságot könnyebb legyen megszerezni, és mindenféle civil szerveződésekkel, illetve más politikai pártokkal építsen nagy szövetséget a Fidesz. Ekkoriban alakultak az azóta elhalt tagozatok, lehetővé vált a kettős tagság, és próbálkozott a Fidesz az MDF-fel valamiféle pártunió megszervezésére is.

Veszprémben, saját választókerületében is átalakult a Fidesz. Jelentősen bővült a tagság. Több lett az önkéntes aktivista is, bár egyéniben Navracsics így sem tudott akkor még győzni. A 2006-os önkormányzati választásra Navracsics vezetésével egy kivételével az összes egyéni jelöltet lecserélték. Navracsics pozícióját megerősítette, hogy az új stábbal nagyot nyert a Fidesz, de hogy ez mennyiben volt köszönhető káderpolitikájának, és mennyiben az őszödi beszéd kiszivárgása utáni általános hangulatnak, az már sohasem derül ki.

Navracsics elkötelezett harcosa volt a vérfrissítésnek az első sorokban is. Az egyik fő támogatója volt, hogy a Fidesz egy „független” politikust, az akkor még nem Fidesz-tag Schmitt Pált indítsa a 2002-es főpolgármester-választáson.

Schmittel annyiban még összefonódott Navracsics sorsa, hogy 2006-ban Schmitt egyik titkársági munkatársát vette feleségül. Prevoz Anikó Brüsszelben Gyürk András fideszes EP-képviselő mellett is dolgozott, illetve a Navracsics által gründolt Nézőpont Intézetnél is. Egy közös gyermekük van, és Navracsicsnak van egy első házasságából született gyermeke is.

Hat éve kezdte írni a csúcsminisztériumos rendszert

2004-re működött az új pártstruktúra, és Navracsics nem maradt tovább Orbán kabinetfőnöke. Az EP-választás után a 2006-os választási program összerakásával bízták meg, és már ekkor mint a Miniszterelnöki Hivatal lehetséges vezetőjeként emlegették. Ebben az időben elkészültek az első tervek a csúcsminisztériumos rendszerről is, a mostani kormányzati reform alapjait Navracsics akkoriban vetette papírra.

Kegyvesztett lett?

Azonban a választások közeledtével megszaporodtak a programíró testületek Orbán Viktor körül, és Navracsics irodáját a Szentkirályi utcai pártszékházból az akkorra már kevésbé fontos Lendvay utcai villába, az előző székházba költöztették.

Hogy Navracsics miért került hátrébb, arról többféle változatot hallottunk, és magát Navracsics Tibort nem sikerült ehhez a cikkhez szóra bírnunk. Az egyik változat szerint Orbán inkább Habony Árpád tanácsaira támaszkodott akkoriban (aki egyébként Schmitt 2002-es budapesti kampányában került elő), illetve Rogán Antal kampányfőnök lett a másik fő irányító. Navracsicsot pedig ezzel lefokozta a pártelnök. Egy másik változat szerint Navracsics maga lépett hátra, mert nem tetszett neki a kampány iránya.

Nem volt túl lelkes a nemzeti konzultációnak nevezett országjárástól (bár egyes állomásain maga is részt vett). Különösen nem tetszett neki állítólag Orbán új imidzse, a „plebejus, kordzakós” – ahogy egyik forrásunk fogalmazott. Nyílt konfliktusig biztosan nem fajult a szembenállás, azonban arra világosan rámutatott helyzetének gyengülése, hogy a kampány végére már Rogán Antalt is a Miniszterelnöki Hivatal lehetséges új vezetőjeként kezdték emlegetni.

E mozgás kapcsán az egyik forrásunk megjegyezte, hogy szokás ugyan a Fidesz vezetését egyfajta szakkollégiumból megmaradt zárt baráti klubnak tekinteni, azonban ez már nagyon régóta nem igaz. „Orbán körül elég nagy a fluktuáció, és sohasem lehet biztosan tudni, hogy éppen kire hallgat. Könnyen be, és könnyen ki is lehet kerülni a belső körből. Nem olyan zárt az ő világa, ahogy ez sokszor a sajtóból átjön.”

Ugyanakkor a kibeszélés elkerülésében mindig is nagyon fegyelmezett pártot belengi a bizánci udvar hangulatát idéző titokzatos intrikusság. A „kiből mi lesz” kérdést választások előtt pletykák sora kíséri mindig. Volt olyan forrásunk, aki azt mondta, hogy neki még idén márciusban is egy jól tájékozottnak tűnő ember mondta, hogy „a Navracsics ejtve van, nem lesz miniszter”.

A nagy lehetőség

A 2006-os vereség viszont utat nyitott Navracsics Tibornak. Az újra csalódott pártban egyesek már arról beszéltek, hogy Orbánnal ez nem fog menni, Kósa Lajos még egy tévéinterjúban is kimondta ezt a gondolatot. Navracsics azonban mindig hárította, hogy Orbán jövőjéről nyilatkozzon, sőt, amikor rákérdeztek, hogy szerinte maradhat-e pártelnök, akkor azt válaszolta, hogy „természetesen”.

Azonban nem a lojális diszkréció volt a kulcsfontosságú előrelépésében. Hanem az, hogy a vereség után senki sem akarta elvállalni a parlamenti frakció vezetését. Varga Mihály és Pokorni Zoltán visszautasították Orbán felkérését, és állítólag a szóba került Kósa Lajos és Rogán Antal is hárítottak. „Új arcot kerestünk” – mondta egy befolyásos fideszes. „Nem volt nagy tolongás finoman szólva” – emlékezett egy képviselő.

Orbán végül Navracsicsot javasolta, akit akkor csak ideiglenesen, mindössze egy évre választottak meg. Az új frakcióvezető teljes sikert aratott. Egyrészt megszerették a képviselők, mert jó szónoknak bizonyult, jó volt a sajtója is, és szorgalmasan szervezte meg a pártbeli munkát. A legváratlanabb lökést azonban Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde adta karrierjének.

Ő lett a Fidesz

Amikor Orbán Viktor kitalálta, hogy mindig minden fideszes vonuljon ki a kormányfő beszédei alatt, akkor Navracsics Tibor azt kérte, hogy ő maradhasson. Ez az egyetlen eset, amiről biztosan tudjuk, hogy Navracsics személyesen kért magának valamit Orbántól, ám ez rendkívül fontos kérés volt. Orbán beleegyezett, és végül Semjén Zsolt is maradhatott.

Mára mindketten miniszterelnök-helyettesek, és sikerük egyik fontos kulcsa volt, hogy évekig ők ketten személyesítették meg az ellenzéket a leglátványosabb összetűzésekben. Akkor, amikor Gyurcsánnyal kellett harcolni.

Navracsics nyugodt hangú, logikus és ironikus érvelése a fideszes dialektika legfontosabb oszlopa lett.

Nem akar rögtön mindent

Előfordult az is, hogy éppen önmérsékletével tűnt ki. Például amikor a 2006-os választások után meghalt Horváth Balázs, az akkorra már fideszes veszprémi képviselő, az egykori MDF-es belügyminiszter.

Horváth választókörzete sokkal jobbosabb volt mint Navracsicsé, és a frakcióvezető könnyen megszerezhette volna a biztos befutó helynek számító körzetet. Ő azonban nem kért ebből, maradt a bizonytalanabb veszprémi körzetben, ahol eddig mindig olyan pártú jelölt győzött, amelyik párt országosan is az első lett.

Építette az államtitkári kart

Miközben rendszeres szópárbajokat vívott az előző ciklus két miniszterelnökével, megkezdte a mostani kormányzati rendszer előkészítését is. Átalakította a frakció munkáját, és az addig működő számos munkacsaportot 8-9 kabinetté sűrítette. Ugyan a csúcsminisztériumi rendszer bevezetése egy forrásunk szerint még 2009 őszén sem volt teljesen biztos, Navracsics erre készítette elő a Fidesz frakcióját, tovább egyengetve a 2004-ben megnyitott utat.

Az általa szervezett új frakcióbeli munkarendből választódott ki a hamarosan hivatalba lépő államtitkárok többsége. Így nyer értelmet a cikk elején jelzett aggodalom, hogy az Orbánhoz kötődő miniszterek, és a Navracsicshoz kötődő államtitkárok között kódolva lehetnek a törésvonalak.

Erős lett

Az idei kampányra már egyértelmű volt, hogy Navracsics a választási program fő koordinátora. Szó sem volt már a 2006-os háttérbe szorulásról. Egy veszprémi fideszes azt mondta, hogy ő 2006-ban sem érzékelte, hogy Navracsics befolyása csökkent volna, az azonban feltűnt neki, hogy 2010-ben akármelyik fideszes vezetőt is hívták Veszprémbe, az azonnal igent mondott, míg négy éve még nem mentek ennyire flottul a dolgok. (Orbán Viktor mindkét kampányban meglátogatta a veszprémi fideszeseket.)

A kormányzati előkészületek és a frakcióvezetés mellett Navracsics élénken részt vett a veszprémi pártszervezésben is. „Volt hogy napközben ideutazott egy félórás megbeszélés kedvéért, visszament Budapestre, aztán este megint visszajött egy városi eseményre. Nem tudjuk, hogyan van ennyi energiája” – mondta egykori kampányfőnöke.

Navracsicsot sokan féltik attól, hogyan lesz képes szinte a teljes kormányt kézben tartani. „Állítólag már ő is rájött, hogy ez túlzás, amit elvállalt” – mondta valaki. „Ezt nem lehet egy embernek bírnia, egyszerre akar új ptk-t írni, meg az összes tárca sajtóügyeit intézni, meg a megyerendszer reformját, meg mindent, ez nem életszerű” – vélekedtek kormányzati irányításban jártas emberek.

Ugyanakkor Navracsics munkamániájáról is többen megemlékeztek. Tavaly egy háromnapos amerikai útra 26 hivatalos találkozót zsúfolt össze, és egy kísérője szerint mindet teljes koncentráltsággal, kedélyesen ülte végig. „Beszélt NATO-ról, romakérdésről, energiabiztonságról, mindegy volt”.

Hogy Navracsics fontos ember lesz, ha nyer a Fidesz, az a külföldi kormányok és szervezetek szemében forrásaink szerint már két éve evidencia volt. Az utóbbi időszakban ugyanis a Fidesz második embereként járt végig egy sor országot. Többször volt Németországban, de ment Ausztriába, Nagy-Britanniába, Svédországba, Belgiumba, erőltette a lengyel kapcsolatok élénkítését, volt Japánban és Ausztráliában is. Részben ő irányította egy ideig az EU-elnökség felkészülését, de legalább ilyen fontos volt, hogy külföldön eladja a Fideszt.

Jó nyelvtudásával és mérsékelt nézeteivel egyik feladata volt, hogy megkedveltesse a Fideszt a nyugati világban. Állítólag ez olyan jól sikerült, hogy informálisan több visszajelzést is küldtek Orbánnak, hogy örülnének, ha Navracsics fontos ember lenne a leendő kormányban, mert szívesen dolgoznának vele.

Nem őrült még bele

Navracsics Tiborról minden forrásunk a beszélgetések elején fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nagyon gyorsan vág az esze, és remek diplomata. Arról megoszlottak a vélemények, hogy higgadtsága mennyire valós, volt aki arról panaszkodott, hogy az általában hűvös iróniával nyilatkozó politikus a színfalak mögött képes vörös fejjel üvöltözni, és sértegetni is. Ugyanakkor felkészültségét a baloldali képviselők is elismerik, még a most távozó kormányhoz kötődő stábból is többen azt mondták az Indexnek, hogy „a Navracsics egy teljesen normális fideszes”.

Hogy a cikk eleji forgatókönyv szerint tényleg miniszterelnök lesz-e a mostani miniszterelnök-helyettes, az biztosan nem lefutott ügy még. De sokat elárul, hogy a felvetésen nem nagyon döbbentek meg az erről faggatott fideszesek. Persze Orbán Viktor tekintélye a Fideszben most teljesen megkérdőjelezhetetlen, belátható időn belül a másodikból nem lehet első.

Navracsicson kívül a legambíciózusabb, és eséllyel építkező fideszesnek Lázár Jánost, az új frakcióvezetőt tartják. Ő most kifejezetten jóban van Navracsicscsal, az új miniszterelnök-helyettes állítólag maga is Lázárt javasolta utódjául.

Egy 1990 óta képviselősködő fideszes azt mondta, hogy a hatalom közelébe kerülő emberekkel négy dolog szokott történni: „a.) elhiszik, hogy bármit mondanak az az egyetlen igazság, és ettől megőrülnek, elvesztik a realitásérzéküket. b.) inni kezdenek. c.) cinikussá válnak, és semmiben sem hisznek már. d.) kellő öniróniával önmaguktól is képesek távolságot tartani, és normálisak maradnak. Tibor egyelőre egyértelműen az utóbbi kategóriába tartozik.”