Integrálódott magyar közösségek kellenek

2010.06.04. 17:58 Módosítva: 2010.06.04. 18:54
"Nem etnikai zárványokban élő, hanem országába integrálódott magyarságra van szükség" - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök az első Trianon-emléknapon. Schmitt Pál is a jövőt ajánlotta a múltba révedés helyett, a nemzeti összetartozás törvénye revízió helyett békés együttműködést kínál, mondta.

Péntek délután fél ötkor, a trianoni békeszerződés 90 évvel ezelőtti aláírásának időpontjában a történelmi zászlók bevonulásával és harangzúgással kezdődött a parlament Trianon-emlékülése. A képviselők hétfőn fogadták el a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, amely az ország feldarabolását véglegesítő trianoni békeszerződés évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

D SOS20100604103

Trianon-emléknapról beszélünk, ám a parlamenti megemlékezést inkább az összetartozás, a múlt helyett a jövő dominálta. Bár mindegyik szónok megemlékezett az apropóról, inkább a megoldást keresték, mint a múltat elemezték.

Schmitt Pál például tíz évet tekintett előre a jövőbe. Reményei szerint a békeszerződés 100 évfordulójára már eltűnnek a magyarokat elválasztó határok, minden magyar lakta terület része lesz az Európai Uniónak. "Ha komolyan vesszük a nemzet határon felüli újraegyesítését, akkor mondhatjuk, hogy szembenéztünk a múlttal" - mondta. Ez nem revíziót, hanem békés együttműködést jelent, és Európa jövője is a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapul. "A jövendőnek viszont urai vagyunk" - zárta Széchenyit idézve beszédét.

Sólyom László köztársasági elnök is hasonló szellemben beszélt. "Az emléknap akkor éri el feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek" - mondta.

A történelmi királyság szétesésével újra kellet alkotni önképünket és viszonyunkat a környező népekkel, akik saját nemzetépítésük sikereként élték meg a békeszerződést, mondta. Sólyom szerint be kell látni, hogy a nemzet és az ország nem szükségképpen esik egybe. Magyarországon is élnek kisebbségek, ahogy a magyarság is él kisebbségben. Olyan állampolgársági modell kialakítására van szükség, mely lehetőséget ad a nemzethez tartozás és az állam iránti lojalitás megélésére is.

D  TT20100604101

Szükséges, hogy a politikai nemzetek lehetővé tegyék a kulturális nemzetek együttélését. De ugyanilyen fontos, hogy integrálják is állampolgáraikat, ahogy Magyarországnak sem etnikai zárványokra, hanem országukba és régiójukba integrálódni képes nemzetrészekre van szükség.

Fico végül nem ment avatni Révkomáromba

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke adta át pénteken Révkomáromban a szlovák Trianon-emlékművet. A több mint másfél méteres kőoszlopot a határátkelő egykori épületeinek közelében, az Erzsébet hídra vezető út két oldalát elválasztó középső füves sávban állították fel. Robert Fico kormányfő bár kedden azt mondta, hogy biztos ott lesz, nyilvános ígérte ellenére nem jelent meg az eseményen. (MTI)

Sólyom pozitívan értékelte, hogy a nemzeti összetartozás törvénye nem a történelmi magyar államról, hanem a magyar nemzetről szól. Hogy a törvényt tartalommal is megtölthessék, ahhoz "érzelmi politizálás helyett a helyzet alapos, tárgyilagos felmérésére van szükség", ehhez felajánlotta azt az ismeretanyagot, amit határon túli szakemberek az elnöki palotában folytatott konferenciáin halmoztak fel.

Ismertette azokat az igényeket is, melyek ezeken a megbeszéléseken felmerültek. A magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerését helyi és regionális szinten, a területi egységek olyan beosztását, hogy az egy tömbben élő magyarok többségben lehessenek, így a nyelvi jogokat területhez is lehetne kötni. Az oktatási és kulturális rendszer kiépítésének jogát és támogatását, valamint magyarországi egyéni emancipációjukat is fontosnak tartják - ez utóbbi azt jelenti, hogy Magyarországon ne kezeljék őket idegenként.

A szomszédokkal kapcsolatban pedig érzelmi és morális integrációra van szükség. Fontos a belátás, annak elismerése, hogy más népeknek is joguk van létezni. "Jóindulatú és felszabadult kölcsönösségről" beszélt, melyben Magyarország feladata, hogy empátiával viseltessen a szomszédok iránt, és így lépjen fel a magyarság jogaiért. Ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy a szomszéd népek értékrendjének megváltozása nélkül nincs esély a megbékélésre. Hogy a magyarellenesség ne lehessen könnyen kijátszható fegyver, azt ajánlotta, hogy a magyar politikai vezetés közvetlenül, saját nyelvén is tájékoztassa a környező országok lakóit nemzetpolitikai elképzeléseiről.

Német László nagybecskereki megyéspüspök
Német László nagybecskereki megyéspüspök

A parlament ülését Német László nyagybecskereki megyéspüspök beszéde, illetve a nemzeti összetartozásról szóló törvény szövegének felolvasása zárta. Az MSZP frakciója Szili Katalin volt házelnök és ismert különutas kivételével nem vett részt az emlékülésen. Az ülés után a Fidesz és a KDNP képviselői átvonultak a Szent István-bazilikába.

D SOS20100604105