Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Legendagyártás a Trianon-bizniszben

2010.06.04. 12:16
Clemenceau dühös volt a magyar menyére, ezért szívtuk meg. A szabadkőművesek ledarálták Magyarországot. A magyar szélsőjobboldal meg rossz helyen tüntetett. Ablonczy Balázs feldolgozta a Trianoni-békeszerződést övező legendákat és tévhiteket. Mi meg a könyvét.
B877274

A trianoni döntés bőven több mint történelmi emlék. Érzelmeket kavaró, a napi politikát is meghatározó esemény, ami legendák sorát fakasztotta. Ablonczy Balázs történész ezeket gyűjtötte össze egy érdekes és szórakoztató könyvben.

Ablonczy BalázsTrianon-legendák című, tévhiteket tisztázó könyvében Trianon-biznisznek nevezte el a Trianon tévhiteire épülő filmeket, könyveket, újságokat, sőt a Magyar Sziget Fesztivált is. E bizniszre épített a kortárs politika is.

Ablonczy szerint ezért szemléletváltásra van szükség, így lefejti a mítoszt az eseménytörténetről.

"Ha a történelemnek fontos szerepet szánunk a magyar nemzeti identitás összetartásában – márpedig szánunk, mert Közép-Európában élünk –, akkor olyan polgárokra van szükségünk, akik a történelemmel, ezzel a kényes matériával készségszinten tudnak bánni, és a történelmet történelemnek tekintik" - írja Ablonczy.

Clemenceau és a magyar menyecske

A politikát biztos meghatározzák olyan emberi motivációk, mint a Tigrisnek becézett francia miniszterelnök, Georges Clemenceau apai érzései. Michel nevű fia Diószegen tanult, és ott ismerkedett meg az akkor 18 éves Michnay Idával, akinek "családját éppenséggel nem veti fel a pénz"  - ahogy írta róla a békediktátumot erőltető francia kormányfő. Clemenceau fia és a magyar lány összeházasodtak, ám a frigy nem örökre szólt.

Ablonczy szerint "nem nagyhatalmi sovinizmus" miatt váltak el, hanem mert Ida félrelépett. A legenda szerint ezért volt annyira elutasító a magyarok igényeivel szemben Clemenceau, mert a magyarokat tette felelőssé fia csődbe ment házasságáért. Ablonczy szerint ez tévhit, és ilyen erővel Ady miatt is megorrolhatott Clemenceau a magyarokra. Mert amikor a Nemzeti Színházban előadták a francia politikus A boldogság fátyoláról című művét, akkor Ady kritikájában "elsőrendű amatőr író"-nak nevezte a szerzőt. Persze ez sem volt oka Clemenceau keménységének a döntés során.

Kis-Trianon palota
Kis-Trianon palota

Hol írták alá?

1920. június 4-én írták alá a békeszerződést, ez tuti. Sokáig azt hitték, hogy Neuillyben kerül sor az aláírásra, a Trianon-palotát csak 1920. május végén jelölték ki. A versailles-i kastélyban két Trianon-palota van. Sok könyv állítja, hogy a kisebbikben írták alá a szerződést, és Koltay Gábor filmje, a Vérző Magyarország is ezt a tévhitet erősíti.

Pedig valójában az 52 méter hosszú és 7 méter széles Cotelle-csarnokban írták alá, ami a Nagy-Trianon palotát kötötte össze a Liget felőli Trianon-szárnnyal, és ezt csak 1995-ben Chirac nyitotta meg a látogatók előtt. Furcsa, hogy korábban a Budaházy, Toroczkay, Pörzse trió a Kárpátiával megerősítve a Waldorf Astoria-lánchoz tartozó Trianon Palace Versailles egyik melléképületénél tüntetett, ami egy kilométerre van a valódi helyszíntől.

A Nagy-Trianon palota
A Nagy-Trianon palota

Hajózható patak

A határ kijelölése Monthy Python-i abszurditásba fulladt a későn kialakuló, de annál masszívabb legenda szerint: az antant szakértőit simán megvezették a csehszlovák politikusok: "Egy ponton vízrajzi szempontokra terelték a szót. Lloyd Georgenak a szlovákiai folyók hajózhatóságát firtató kérdésére Beneš a Vágot hajózhatónak mondta, de csak a feléig. Kramař kormányfő ehhez még hozzáfűzte, hogy az Elba és a Fekete-tenger közöttivízi út megteremtése után lesznek még hajózható folyók az új államban. Példaként a Morvát hozta fel."

A hajózható folyó legendája később is felbukkant: a Sátoraljaújhelyen átfolyó Ronyváról terjedt el, hogy a csehek szerint hajózható, ezért országhatárnak való. Valójában azonban 1927-ig nem is írtak a folyóról ilyen összefüggésben, akkor a Revíziós Liga idegen nyelvű képeskönyvében lehetett látni először a képet a Ronyva patakban kutyával fürdő gyerekekről. A kutya feje Magyarországon, a farka csehszlovákiában volt, mert olyan pici a patak. Ezzel ábrázolták a békeszerződés képtelenségét.

Dan Brown így írta volna

Természetesen a szabadkőművesek tehettek mindenről, szól az egyik erős legenda. A titkos társaságot még a 18. században hozták létre, legutóbb Dan Brown regénye, Az elveszett jelkép miatt volt sok szó róla.

Ablonczy könyvéből kiderül, hogy bár egyes szabadkőműves páholyok ellenezték az egész világháborút, illetve voltak aktív szervezeteik, amelyek a Habsburg Birodalom bukását szorgalmazták, e szervezkedések nem befolyásolták az antant békediktátumát. Az sokkal inkább a nagyhatalmi politikai érdekek mentén alakult.

Lloyd George, Vittorio Orlando, Georges Clémenceau és Woodrow Wilson 1919-ben a párizsi béketárgyalások idején
Lloyd George, Vittorio Orlando, Georges Clémenceau és Woodrow Wilson 1919-ben a párizsi béketárgyalások idején

A román kéjnök

Rövid, de annál szórakoztatóbb legenda, még ha semmiféle bizonyítékunk nincs rá, és Ablonczy is kételkedik, hogy a románok kéjnőkkel igyekeztek az antant szakértőit és politikusait megnyerni, sőt még Mária román királynét is szóba hozták, aki 1919 tavaszán látogatott el Párizsba és Londonba, hogy maga és Románia mellé állítsa a döntéshozókat.

(A cikk teljes egészében Ablonczy Balázs Trianon-legendák című, most megjelent könyve alapján készült.)