Ártérre épült plázák okozták az árvizet?

A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán meneszti az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség vezetőjét és azokat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Felsőzsolca és Miskolc között bevásárlóközpontok épülhessenek a Sajó ártérében. Sokak szerint ez is szerepet játszott abban, hogy Felsőzsolcát elöntötte a víz. A Miskolc melletti, hét és fél ezer lakosú városból másfél ezer embert kellett kitelepíteni, százhatvan ház dőlt össze, a lakóházak négyötöde megsérült. A kárt több milliárd forintra becsülik.

Illés Zoltán szerint lehetséges, hogy az áruházak építését engedélyező hatósági döntés megfelelt a jogszabályoknak, azonban úgy látja, az mindenképpen ellentmond a józan ész és a szakma szabályainak. Nagyvízi mederbe ugyanis, mint mondta, nem szabad így építkezni: a víz előbb utóbb biztosan elönti a területet, az épületek pedig lassítják a szabad lefolyást. Az elsőfokú vízügyi hatóság ennek megfelelően nem engedélyezte az áruházak megépítését, ám a másodfokon eljáró megyei felügyelőség megfontolásra visszaküldte az iratcsomót elsőfokra, ahol ezután kiadták az engedélyt.

Illés korrupciót gyanít

Illés szerint normál hivatali ügymenet esetén, ha az ügyfélnek nem tetszik a másodfokú döntés, bírósághoz fordulhat. Itt azonban - és szerinte számos másik esetben - nem volt elég erős a hatóság ellenállása, ezért az államtitkár „él a gyanúperrel, hogy korrupció áll a rossz döntések hátterében”. Illés Zoltán azt is kivizsgáltatná, hogy az M30-as Miskolcot elkerülő szakasza, ami jelen esetben gátként állította meg a vizet, miért pont az adott helyre, és miért nem lábakra állítva vagy vízelvezető alagutakkal épült.

Az államtitkár szerint ha az engedélyek kiadása meg is felelt a jogszabályoknak, akkor is kezdeményezni fogja módosításukat, mert ellentmondanak a józan észnek.

Erre a kérdésre Sólyom László köztársasági elnök is kitért, amikor június 7-én az árvíz sújtotta Felsőzsolcára látogatott. A példátlan összefogás méltatása mellett Sólyom László azt mondta, „borzasztó nehézséget” okoz a védekezés koordinálásában, hogy az egyes gátszakaszok eltérő tulajdonban vannak, és hogy ártérre is épültek az utóbbi években házak. Sólyom László szerint az érintett településeknek le kell vonniuk azt a tanulságot is, hogy nem lehet építési engedélyt kiadni olyan veszélyes helyekre, mint az ártér. Ha valaki mégis építkezni akar, csak a saját felelősségre teheti, és ez a vállalatokra is vonatkozik.

Az Auchan gátat épített

Egy, a szerkesztőségünknek is elküldött dokumentum szerint az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006-os, első fokú határozata még nem adta meg a környezetvédelmi engedélyt a Miskolc Shopping Park építéséhez. Az indoklás szerint bevásárlóközpontot nem lehet árvízveszélyes területre építeni, mert ez csökkentené a Sajó árvízi tározójának térfogatát.

Felrótták azt is, hogy az akkor még épülő miskolci elkerülő és az M30-as autópálya-csomópont is befolyásolhatja az árvízvédelmi helyzetet, és amíg nincs összehangolt védekezési terv, nem számítható ki a bevásárlóközpontnak a Sajó árvízszintjére gyakorolt hatása. Az országos vízügyi felügyelőség ezzel nem értett egyet, és új eljárást rendelt el. Fellebbezések után végül megadták az engedélyt a bevásárlóközpont felépítésére, és 2008-ban átadták az Auchan áruházat.

Nagyobb térképre váltás

Azt a területet, ahol most az Auchan áll, 2004-ben kereskedelmi építési övezetbe sorolták, mondta el Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatói asszisztense. „A beruházás feltétele volt, hogy a Sajó medrén rendezési munkálatokat hajtsunk végre, ezenkívül új gátszakaszt is kellett építeni. Ennek eleget tettünk.”

Gillemot Katalin szerint, ha az áruház területe megmenekült volna az árvíztől, még érthető is lenne a környéken lakók egy részének felháborodása, de a bevásárlóközpontban is fél méter magasan állt a víz. „A vízállás nálunk centiméterre pontosan annyi volt, mint a környező területeken.”

Az áruházat máig nem tudták megnyitni, mert még folyik a fertőtlenítés és a helyreállítás. A károk felmérése is zajlik. Az Auchan munkatársa szerint a környéken mindenkit egyformán sújtott az árvíz, amit a rendkívül magas idei vízállás miatt még a leggondosabb védekezéssel sem lehetett volna elkerülni.

A polgármester nem tudott semmiről

Megkerestük a Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (ÉKTVF), de ott azt mondták, hogy csak az illetékes minisztérium nyilatkozik az ügyben. A boon.hu-nak Lőrincz Orsolya, az ÉKTVF vízügyi engedélyezési irodájának vezetője korábban azt mondta, hogy a nagy áruházak valóban az ártérre épültek, de tévhit, hogy erre a területre nem lehet építkezni. A felügyelet munkatársa azt is közölte, hogy az Auchan által végzett meder- és hullámtérrendezésnek volt köszönhető, hogy míg 1974-ben a Sajó-hidat elöntötte az ár, ez most nem történt meg. A szakember szerint a problémát nem az okozta, hogy az áruházak oda épültek, hanem az, hogy soha nem látott mennyiségű víz zúdult a vidékre.

Felsőzsolca pusztulásáért sokan okolják a helyi polgármestert is. Aláírásgyűjtést is kezdtek ellene az árvíz után a bevásárlóközpontok építése miatt. Fehér Attila polgármester elmondta, őt nem is értesítették arról, hogy mi fog azon a területen épülni. Kijelentette azt is, hogy ő ugyan nem vízügyi szakember, de az biztos, hogy ha építenek valamit az ártérre, akkor ott kevesebb víz fér el. A polgármester szerint Felsőzsolcánál komplett védvonalat kellene kiépíteni, de ez állami feladat.

A polgármestert azért is bírálták, mert a kritikus napokban nem állt a helyzet magaslatán, sőt elérhetetlen volt. „Ilyen vészhelyzetekben a polgármester lesz a védelmi bizottság feje, de ha nem elég erélyes, és nincs tapasztalata, hiába a jó szándék, nem tud egy ilyen összetett problémát megoldani” – mondta egy katasztrófavédelmi szakember.

A környéken három folyó áradt egyszerre, soha nem látott vízállással. Ez még a sok árvizet látott szakembereknek és a tapasztalt árvízi védekezőknek is nehéz feladat. Sólyom László is kiemelte Felsőzsolcán, hogy a jövőben a polgármestereknek külön képzést kell kapniuk az árvízi védekezésről.

Hipóval mossák át Felsőzsolcát

Felsőzsolcán most is fertőtlenítik az utcát, a közműveket és a házakat. A tűzoltók a pincékből, kertekből szivattyúzzák ki a vizet. Az árvíz levonulása után fertőzésveszélyes helyzet alakult ki. Az árvíz összemosta a szennyvízcsatornák vizét, a trágyalét és a földeken lévő vegyszereket. A városban az árvíz idején több mint ezer döglött csirkét szedtek ki a vízből, kutyák és más háziállatok is elhullottak. A lakosság a víz levonulása után négy-öt dögkonténerbe gyűjtötte a tetemeket és a romlott húst. Ma már csak egy ilyen konténer van kint az utcán.

A közterületeket a város fertőtleníti, ezenkívül ingyen osztanak fertőtlenítőszereket a lakóknak a házak takarításához. A visszamaradt iszap és sár eltávolítása után az ÁNTSZ ajánlása szerint mindent Neomagnollal vagy hipóval kell fertőtleníteni: a szobákat, a padlót, a csempét, az edényeket, bútorokat, függönyöket, játékokat. A nem mosható falakat tízszázalékos klórmészoldattal kell bemeszelni. Fertőtleníteni kell a kutakat, az udvari árnyékszékeket, az ólakat, és az állatokat is fertőtlenítővel kell megfürdetni vagy lemosni.

Az ivóvízszolgáltatás még nem állt teljesen helyre Felsőzsolcán. Minden  vízóraaknát külön fertőtlenítek. Ez sok időbe telik, legalább tizenkét órát kell állnia az aknának hipós vízben, hogy újra kinyithassák a vizet, mondta el Németh Csaba, az önkormányzat szóvivője, a helyi televízió vezetője.

Szárítják a falakat

A városban eddig három oltópontot működtetett a Máltai Szeretetszolgálat, ahol a védekezésben és kárelhárításban résztvevő katasztrófavédelmiseket, tűzoltókat, rendőröket oltották be tetanusz és hepatitisz ellen. Mára ezt a feladatot a helyi háziorvosi rendelő vette át, amely csütörtökön visszatérhet régi helyére az iskolából, ahol ideiglenesen működött.

A szervezés még most sem tökéletes. „Az ÁNTSZ korábban a Máltai Szeretetszolgálat készleteiből kért oltóanyagot, amelynek egy része aztán nem sokkal később Felsőzsolcán visszakerült hozzánk” – mondta Adányi László, a Máltai Szeretetszolgálat programvezetője. A szervezet kezdettől segíti az árvízi védekezést. „Nekünk van tapasztalatunk arról, hogyan lehet nehéz  tábori körülmények között oltani és segíteni az embereken.”

A szeretetszolgálat szervezi a faluban a fertőtlenítőszerek kiosztását és az adományok megfelelő helyre juttatását. „Most hoztak egy kamionnyi fertőtlenítőszert, amit családi csomagokba raktunk, és kiosztjuk a lakosságnak. Most dolgozzuk ki azt a rendszert, hogy a fertőtlenítőszerek a valóban rászorultakhoz jussanak el. Mindenki kap egy kartont, amelyre pecsét kerül, hogy milyen és mennyi adományt kaptak” – mondta Adányi László.

A szeretetszolgálat száz páraelszívó- és falszárítógépet is szerzett Csehországból az átnedvesedett falak kiszárításához. A gépek a falak állapotától függően három–hét nap alatt képes kivonni a vizet a falakból, de meglehetősen sok energiát fogyaszt. A máltaiaknak sikerült megállapodniuk a helyi áramszolgáltatóval, hogy a beavatkozás elején rögzítik a magánházaknál a villanyóraállást, a falszárítás költsége így nem a háztulajdonosokat terheli. Bár sokan szeretnének minél hamarabb visszaköltözni házaikba, amíg víz van a pincében, addig nincs értelme elkezdeni a falak szárítását.