A fideszesek a dél-amerikaiaknak drukkolnak

Az LMP a hétvégén világossá tette, hogy nem kér az MSZP-ajánlatából, és önálló jelöltet indít az őszi főpolgármester-választáson. A két pártnak csak együtt van esélye győztes jelöltet állítani Tarlós Istvánnal szemben.

A labda tehát a szocik térfelén van, el kell dönteniük, hogy most mit tesznek, és elvileg támogatnának-e egy lmp-s fpolgármester-jelöltet. Legalább tizet megkérdeztünk, de egyetlen mszp-s sem vállalta, hogy nyilatkozzon.

Végül Horváth Csaba, az MSZP egyelőre álló jelöltje közölte, hogy a párt következő kongresszusáig, azaz július első napjaiig kidolgozzák a stratégiát, hogy miként lehetséges széles civil összefogással közös jelöltet állítani. A tárgyalásokról, partnerekről, az LMP döntéséről, annak következményeiről azonban egy szót sem volt hajlandó nyilatkozni.

Mégiscsak hét interpelláció volt a héten, így Zagyva György Gyula nem mondhatta el interpellációját, mi pedig nem tudjuk meg, mi van a temerini fiúkkal.

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint nem kell két hét, egy nap is elég érzékelhető eredmények eléréséhez. Az új kormány például azonnal intézkedett, hogy minden településen legyen rendőr. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 357 településének kétharmadában például nem történt bűncselekmény az eltelt két hétben. A megerősített járőröket mindaddig fenntartják, amíg arra szükség van, mondta, de a feltett kérdésekre nem válaszolt. Megismételte viszont, hogy háromezer új rendőrt állítanak majd szolgálatba. Harangozó, mivel nem kapott választ, megismételte a kérdéseit, szijjártózott, kósázott és elutasította a választ. A parlament viszont elfogadta.

A nap utolsó szocialista interpellálója, Harangozó Tamás azt az ígéretet kérte számon, hogy az új kormány megalakulása után két héttel érezhetően javul majd a közbiztonság. Az is érdekelte, hogy mely területek kárára vezényelnek át rendőröket a bűnözés sújtotta térségekbe, hacsak nem áll a belügyminisztérium rendelkezésére egy eltitkolt, többezres rendőri állomány. Szerinte a kéthetes megerősített járőrözés csak látszatintézkedés, hosszabb távú fenntartása viszont más területeken okozhat károkat.

A nemzetgazdasági minisztérium egy hónapos időtartamra közmunkaprogramot hirdetett az árvíz utáni helyreállítások idejére. 2300 munkahelyet teremtettek ezzel, derült ki az államtitkár válaszából, aki egy levélből is idézet, mely szerint sok közmunkás tényleges munkavégzés nélkül vesz fel fizetést az út a munkához program keretében. Szerinte az út a munkához program valójában álmunkahelyeket hozott létre, ténylegesen csak burkolt segélyezés. Megismételte azt a kritikát is, hogy a program keretében elsősorban az önkormányzatokat támogatták, nem a versenyszféra résztvevőit, pedig az utóbbiak tényleges munkahelyeket teremthettek volna. Gúr Nándor szerint a kormány nem tesz eleget azokért, akik hajlandóak lennének dolgozni, ha lenne munka. A választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.

A folyosóról jelentjük.

A köztársasági elnök ma visszaküldte az Országgyűlésnek az alkotmánybírók jelölésének módját újraszabályozó alkotmány- és törvénymódosítást. Schmitt Pál házelnök erre vonatkozó bejelentését nagy ellenzéki taps fogadta, a kormánypárti képviselőket azonban különösképpen nem rázta meg a dolog.

Egy négyfős, a folyosón dohányzó kormánypárti társaság szerint Sólyom csak a kötelező kört futja hogy mentse a renoméját, de másodjára aláírja a jogszabályokat. Az ellenérvei pedig (miszerint azért rossz az új szabály, mert nem minden esetben biztosítja a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban) nem alkotmányos, hanem elvi kifogások, amiket a parlamenti többség nagyobb szívfájdalom nélkül söpörhet le az asztalról.

Egy a magánvéleményét közlő, ezért névtelenséget kérő vezető fideszes politikus szerint abszurd Sólyom javaslata, hogy a jelölésbe bevonják a Legfelsőbb Bíróság elnökét és az államfőt. Ez ugyanis szerinte ellentmond a hatalmi ágak szétválasztásának, így ugyanis a független bírói ág és a szintén független köztársasági elnök beleszólhatna a törvényhozás alkotmánybíró-jelölő feladatába.

A szocialista Gúr Nándor az iránt érdeklődött, hogy mit visz még el az árvíz. Az árvízi károk elhárításán sokan közfoglalkoztatás keretei közt dolgoztak. A közfoglalkoztatási szerződések viszont most lejárnak, szerinte meg kéne újítani a szerződéseket. Gúr tehát aktuális köntösbe öltöztetve ismét az előző kormány programjának folytatását kérte számon az új kormányon.

Tudta ön, hogy Scheiring Gábornak Toyota Avensise van?

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán válaszolt. Mint mondta, a kormány megtárgyalta a spekulációs adó ügyét. Egyetért Scheiringgel abban, hogy a bankoknak fizetnie kell, és meg kell vizsgálni a pénzügyi tranzakciókra kivetett globális adó bevezetését. A hangsúly szerinte a tranzakció és a globális szavakon van, hiszen ellentmondás van aközött, hogy a pénzpiac globális, az adórendszerek viszont nemzetiek. Az egyetlen mód a globális adó lehet, különben a tőke elvándorol azokba az országokba, ahol nem adóztatják a tranzakciókat. Cséfalvay szerint egy kis gazdaság, mint a magyar nem feltétlenül teheti meg ugyanazt, amit a nagy gazdaságok. Egy kis gazdaságnak piacpártinak kell lenni, mondta. Scheiring lényegi előrelépésnek értékelte Cséfalvay válaszát, de nem elégségesnek. Szerinte a kormánynak most nem az adó bevezetése, hanem elvi egyetértésének kifejezése lenne a feladata. Nem fogadta el a választ, de a parlament igen

Nem hagyja annyiban.

Az elempés Scheiring Gábor a múlt héten már kérte a spekulációs adó bevezetését, de a kormány akkor ezt a bevezetés nehézségeire hivatkozva elutasította. Most megismételte a kérését, szerinte a bankoknak igenis fizetniük kell, hiszen állami pénzen mentették meg őket a válság idején. Orbánt idézte, aki szerint a spekulatív kapitalizmust a termelő kapitalizmusnak kell felváltania. Ennek érdekében szerinte igenis be kell vezetni a spekulációs adót, amit már európai kormányok is támogatnak.

A szocialisták elkúrták a Malév privatizációját is, tudtuk meg a kereszténydemokrata Bagdytól, akit Fónagy államtitkár nyugtatott meg, hogy a Papcsák Tibor vezette számonkérőcsoport majd ezt az esetet is kivizsgálja.

Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter gyakorlatilag megismételte Harrach Péter napirend előtti felszólalására adott válaszát, azaz az egészről a szocialisták tehetnek, az állam pedig garanciát vállal az adósságokra, mert ez a nemzetgazdaság érdeke. Gyüre köszönte a választ, de hiányolta a konkrétumokat, ezért nem fogadta el a választ. A parlament viszont igen.

Tudta ön, hogy Gyüre Csabának Ford Focusa van?

A jobbikos Gyüre Csaba a nap sztártémájában, a lakáshitelesek ügyében interpellálta a nemzetierőforrás-minisztert. Gyüre szerint a bírósági eljáráson kívüli ingatlanértékesítésre kihirdetett moratórium nem megoldás, mivel ez nem jellemző formája a kilakoltatásnak. Milyen megoldást kínál a kormány a többi, szerinte önhibáján kívül bajba jutott hiteles érdekében. Összegezve azt javasolta, hogy egy évre függesszék fel a kilakoltatásokat.

A kormány nevében Fónagy János válaszolt, aki szerint a nemzeti együttműködés kormánya már a kormányra kerülése előtt egyeztetett a szárnyvonalak visszaállításáról azokkal a településekkel, ahol bezárták a vonalakat. Hogy-hogynem, ezek a települések a szárnyvonalak újbóli megnyitását szeretnék. Fónagy szerint a szárnyvonalak bezárása nem hozott érzékelhető megtakarítást, de számokat nem mondott. Június 4-én öt bezárt szárnyvonalat már újranyitottak, mondta. Két további szárnyvonalon is megtették volna ezt, de az árvíz miatt nem volt lehetséges. Az újranyitott szárnyvonalakon nem automatikusan a régi menetrendet állítják vissza, hanem egyeztetnek a helyi önkormányzatokkal. "A menetrendekről minél előbb tájékoztatást fogunk adni" - mondta.

Újat mondjon, ezt már a kötöttpálya is megírta.

A fideszes Kovács Zoltán a bezárt vasúti szárnyvonalak témájában öninterpellált. Mint mondta, szerencsére megalakult a nemzeti együttműködés kormánya, ami helyreteheti "a szocialista országrombolás kárjait". "Hogy áll a bezárt mellékvonalak visszaállítása, hányat fognak visszaállítani, és ez ütemesen, vagy egyszerre történik majd meg?" kérdezte.

Vegyünk egy mély levegőt, kezdődnek az interpellációk. Tóth József emelkedik szólásra, a Fidesz-frakció megborzong.

A nap első interpellálója a szocialista frakció hőse, az egyik egyéni nyertes, Tóth József volt. Ő a szocialisták különös interpellációs taktikája keretében az előző kormány programjainak, jelen esetben a panelprogram folytatását kérte számon az új kormányon. A kormány nevében a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára válaszolt. Mint mondta, a panelprogram akár sikersztori is lehetett volna, ha a szocialista kormány elég forrást rendel mellé. Az új kormánynak eltökélt szándéka a program valamilyen formában történő folytatása, mely során előnyökhöz juttatnák a magyar vállalkozásokat. A program kiteljesítésével szerinte évente kétszázezer lakást lehetne felújítani. Ennek érdekében zöldbankot hoznának létre, ami a befektetés megtérülése fügvényében szabná meg a hitel visszafizetésének feltételeit. Tóth József válaszában kijelentette, hogy az előző kormányok hatvanmilliárd forintot fordítottak a panelprogramra. A választ örömmel elfogadná a 2011-es költségvetés elfogadása után, most viszont nem. A parlament elfogadta.

Kapcsoljuk a parlament folyosóját.

Az Országgyűlés hamarosan tárgyalja azt a törvényjavaslatot, ami az Országos Választási Bizottság (OVB) átszabásáról szól. A legfontosabb változás az, hogy az OVB tagjait nem egy megszabott időtartamra, hanem egy-egy választásra neveznék ki.

Öt kormánypárti képviselőt kérdeztünk, egyiküknek szemmel láthatóan fogalma sem volt a javaslat tartalmáról. A többiek az OVB áprilisi szerencsétlenkedésével és az Alkotmánybíróság által megváltoztatott OVB-döntéssel indokolták a változás szükségességét.

Attól azonban egyikük sem tart, hogy az OVB tagjai újraválasztásuk érdekében esetleg a mindenkori kormánytöbbségnek kedvező döntéseket hoz majd. A megkérdezett ellenzéki képviselők (MSZP, Jobbik) viszont pont ezzel indokolták a várható nem-szavazatukat.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint "a véleménydiktátoroknak nem tetszett a Fidesz ellenzéki stílusa", pedig most Mesterházy Attila is hasonlót produkált. Szerinte az ellenzék folyamatos ellentmondásokba keveredik. "Azért nem mennek jól az egyeztetések az MSZP frakciójával, mert most nem az egyeztetés a legfőbb gondunk, hanem az ország megmentése az önök által előidézett csődtől" - mondta. A felemelkedés módja a gazdaság fellendítése. Ezután ő is a jelzáloghitelesek megmentéséről beszélt, meg a rezsiköltségek befagyasztásáról. Beszélt még a vizitdíjról, meg a kórházi napidíjról, és még azt is az előző kormány terhére rótta, hogy olcsón lehetett devizahitelekhez jutni. "Mi mindenkivel szeretnénk együttműködni" - állította végül.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár válaszolt. Szerinte a szocialistáknak jobban kellett volna kormányoznia, és akkor övék lenne a parlamenti többség. "Az ellenzék vegye fel a ritmust" - javasolta. Szerinte amúgy mindegy, hogy a kormány, vagy a kormánypárti frakciók terjesztik be a törvényjavaslatokat. Az egyeztetésekről azt állította, hogy ha hivatalosan nem is, de a beterjesztők igenis egyeztetnek az érintettekkel. Végül együttműködést kért az ellenzéktől.

Felmerült, hogy a Fidesz vuvuzelával zavarja meg Mesterházy felszólalását, de végül elvetették. Észak-Korea még mindig vesztésre állt Portugália ellen, de persze nem a meccsre, a parlamenti munkára koncentrálunk.

Mesterházy Attila szerint az ellenzék az előző ciklusban rendre azzal vádolta a kormányt, hogy az nem fogadja be az ellenzék módosító indítványait. "Most mi ezzel nem vádolhatjuk a kormányt, hiszen egyetlen javaslatot sem terjesztett a parlament elé" - mondta. Illetve hat törvényjavaslatot mégis, de ebből ötöt még az előző kormány dolgozott ki, a többi törvényjavaslat mind önálló képviselői indítványként lett beterjesztve. Szerinte ezzel a taktikával a kormánypártok teljes egészében minimalizálják az ellenzék és a társadalmi szervezetek szerepét. Nem ismertek "az első Orbán-csomag" részletei sem, mondta, hozzátéve, hogy Orbán külföldön már egy második csomagról is beszélt, "amit valószínűleg az önkormányzati választások után terjesztenek be". Mindeközben a Fidesz képviselői és a kormány tagjai minden területre plusz forrásokat ígérnek, ellenőrizhetetlenül. Orbánnak is beszólt, amiért a kormány rendkívüli nyári ülésszakot hív össze, miközben a miniszterelnök nyaral.

Válaszában Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter arról beszélt, hogy a forint a szocialisták politikája miatt roppant meg, ezért kerültek bajba a hitelesek. Réthelyi szerint összességében nagyobb nemzetgazdasági kárt okoz az, ha embereket lakoltatnak ki, mintha a hiteleiket visszafizetni képteleneket közpénzből kiváltanák. A kormány emellett ideiglenesen moratóriumot hirdet a jelzáloggal terhelt lakások elárverezésére. Kilakoltatási moratóriumot is terveznek. Ez ugyan önmagában nem megoldás, de időt ad a megoldás kidolgozására.

Vezet Portugália, de kérjük, ne kapcsoljanak át.

A kereszténydemokrata Harrach Péter szerint a kilakoltatás családi tragédia, hiszen a lakás nem csak otthon, hanem a családi élet színtere. Mostanság naponta öt-hat kilakoltatás van, erről szerinte a Bajnai-kormány tehet, mert távozásakor feloldotta a kilakoltatási tilalmat. Szerinte a helyzetről a bankok, a hitelesek és a politika tehetnek. Bankokra ugyan szükség van, de azokat csak a profit érdekli. A hiteles is egyszempontú, mondta, így a politika lehet az, amelyik több szempontot figyelembe véve kezelni képes a helyzetet. Szerinte ez a 29 pontban foglalt nemzeti vagyonalap lehet, tehát a hiteleseket állami pénzből váltanák ki a hitelezőknél, azaz közpénzből oldanák meg a problémát.

Térjünk vissza az ülésterembe.

Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár szerint "nagyon szeret minket a Jóisten, hiszen azokat állítja próba elé, akiket igazán szeret". Köszönetet mondott Vargának, amiért a parlament elé hozta ezt a fontos témát. A gazdatársadalom a pusztítás miatt nem csak vagyonában szenvedett károkat, de bevételeit is elvesztette. A kormány megkezdte a károk felmérését, ebben kérte az önkormányzatok segítségét is. A kártérítésre az Agrárkárenyhítési Alap lehetne a megoldás, de "a kassza üres", mondta. Az előző kormány ugyanis állítása szerint nem töltötte fel az alapot, az alúlról jövő befizetéseket pedig már szétosztották. Javasolta, hogy a kasszát felülről, azaz állami pénzből töltsék fel, egyben halasszák el a gazdák befizetési kötelezettségét. Emellett előrehoznák a területalapú támogatások kifizetését, és előlegfizetési lehetőséget is kívánnak teremteni.

Ez itt a kérdés. Kapcsoljuk a parlamenti folyosót.

A Jobbik felvetette, hogy a szerintük Trianonért felelős Károlyi Mihály Kossuth téri szobrát el kéne távolítania, és helyette gróf Tisza István kétszeres miniszterelnöknek kéne szobrot állítani. Kövér László szintén a Károlyi-szobor eltávolításáról beszélt, és Kéthly Anna szociáldemokrata politikus szobra mellett tette le a garast, némileg megfricskázva a szocialistákat.

A megkérdezett jobbikos képviselők szerint a helyzet egyértelmű: Károlyi nemzetáruló, így nem lehet helye az ország "főterén". Fideszes interjúalanyaink óvatosabban fogalmaztak: fel kell mérni, hogy mennyi kárt okozott Károlyi, de hajlanak arra, hogy Károlyié helyett más szobor kerüljön a Parlament mellé. Hogy az mégis ki lenne, arra nézve nem hangzott el konkrét javaslat.

A megkérdezett három szocialista képviselő nem bántaná Károlyit, de azt sem elleneznék, hogy Kéthly szobrot kapjon. LMP-s képviselőt egyelőre nem sikerült elcsípni.

Trianon okairól és Károlyi Mihály szerepéről itt olvashat kitűnő tanulmányt Romsics Ignác történész tollából.

A jobbikos Varga Géza a múlt héten az ország déli részén végigsöpört jégverésről beszélt. Csongrád és Békés megyében pusztított a vihar, Mezőhegyesen személyi sérüléseket is okozott. Több helyen is száz százalékos pusztítást végzett a mezőgazdaságban. Varga értesülései szerint a jégverés által érintett területek harmadán volt teljes a pusztítás. A vihar nem csak a növénytermesztésben, az állattenyésztésben is hatalmas károkat okozott, hiszen tönkretette az istálókat, az áramkimaradások miatt megoldatlan volt az állatok itatása és a takarmányt is elverte a jég. Nagy károk keletkeztek a közintézményekben, templomokban, lakóingatlanokban is. Azonnali intézkedések megtételét kérte a vidékfejlesztési minisztériumtól.

Újra szavaz az Országgyűlés a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról, amit Sólyom László visszaküldött megfontolásra. A köztársasági elnök múlt heti érvelése szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával, Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint azonban ez nem így van, így bekerül az indokolás nélküli elbocsátás a törvénybe. Sólyom egyik kifogását orvosolták viszont: a törvény hatálya alá kerülnek a közigazgatási- és a helyettes államtitkárok is. Ha az Országgyűlés újra megszavazza a törvényt, Sólyomnak alá kell írnia azt, de szakszervezetek jelezték: az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd.

A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszolt. Köszönetet mondott, amiért Szabó "rávilágított erre a nagyon fontos kérdésre". A magyar kormány, mint mondta, fontosnak tekinti a menekültek ügyét. Magyarország a migrációs útvonalak metszéspontjában fekszik, de az elmúlt húsz évben részben célországgá is vált, ez pedig új feladatokat ró az államra. Magyarország eleget tesz uniós és nemzetközi kötelességeinek, mondta. Állítása szerint minden menekült, aki kényszerítő körülmények miatt hagyta el országát, megfelelő elbánásban részesül az országban, de fontos feladat az embercsempészet elleni fellépés is. A menekültügyi szakemberek szerinte humánusan lépnek fel. Fontos az is, hogy a menekültek a magyar normákhoz igazodva éljék életüket, mondta.

Naná, hogy a fideszesek szíve dél-amerikaiakért dobog, Orbán az argentinoknak drukkol.

A folyosókon álldogáló képviselők túlnyomó többsége Brazíliát, Argentínát és Németországot tartja a vébé esélyesének. Spanyolországgal kapcsolatban a Kossuth téren inkább a pesszimizmus a jellemző.

A fideszes képviselők a támadójátékot, azon belül is a dél-amerikai focit kedvelik, a vébét nyomon követők szerint eddig Brazília és Argentína mutatott meggyőző játékot, Révész Máriusznak viszont a paraguayiválogatott teljesítménye is bejött. A szocialisták közül többen Németországot is a favoritok között említették.

Csalódást leginkább Franciaország és Olaszország játéka jelentett, pozitív meglepetést pedig Szerbia és Dánia. A képviselők közül többen azt mondták, hogy a parlament ülése alatt is követni fogják a meccseket.

A nap második napirend előtti felszólalója, az elempés Szabó Tímea az ENSZ menekültügyi világnapja alkalmából beszélt. Mint mondta, Magyarországon ugyan kevés a menedékkérő, de tavaly négyezerhétszázan kértek menedékjogot, ez pedig ötvenszázalékos emelkedés az előző évhez képest. Szabó szerint szükséges a magyar migrációs stratégia mihamarabbi kidolgozása, ennek során fel kell készülni a klimaváltozás miatt bekövetkező migrációra is. Csökkenteni kell a külföldiekkel szembeni bizalmatlanságot, mondta. Magyarországon alacsony a bevándorlók száma, és a bevándorlók többsége magyar nemzetiségű, mégis, a felmérések szerint Magyarország lakói a legelutasítóbbak Európában a bevándorlókkal szemben. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország a jövőben rendezi a menedékkérők körülményeit és betartja elhelyezésük szabályait.

A Jobbik részéről Balczó Zoltán szólalt fel, ő az oktatás szerepének fontosságát hangoztatta a múlt feldolgozásában.