Bukhatnak az alsósok

Harrach Péter (KDNP) teljesen készen van az MSZP időzített bombáin (lásd Soltész három csapdáját). Szerinte az MSZP azért időzített mostanra megszorításokat, hogy az tűnjön, mintha a Fidesz sara lenne.

A kormánypárti képviselők most úgy tesznek, mintha nem vették volna észre az előző ciklusban ezeket a döntéseket.

Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje a "gyakorlatban kívánja érvényesíteni" a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Hogy ez pontosan mit jelent, arra nem tért ki, azt azonban elmondta, nem biztos, hogy eszébe jutott volna kifüggesztetni a nyilatkozat szövegét a középületekben. Arra a kérdésre, hogy ha megválasztják, miként szerezne érvényt a kormányhatározatnak, visszakérdezett, hogy miért akarjuk, hogy olyan választ adjon, amilyet hallani szeretnénk.

Bohács Zsolt fideszes képviselő szerint azért fontos kifüggeszteni a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot, mert ez fejezi ki méltó módon a dokumentumban foglaltak jelentőségét. Mivel a kifüggesztés elmulasztásához az azt előíró kormányrendelet nem rendel szankciót, Csongrád megyei választókerületében Bohács nem kívánja ellenőrizni a rendelet hatálya alá tartozó közintézményeket, hogy eleget tettek-e a kötelességüknek.

Talabér Márta (Fidesz) tovább támadja az MSZP-t, miért tesznek úgy, mintha nem tehetnének a nehézségekről. Taposóaknák elhárításáról beszél, és arról, hogy a nyugdíjasokat nem sikerült a Fidesz ellen fordítani, hiába mesterkedett ezen az MSZP.

Az MSZP nevében Kiss Péter válaszol, olyan mintha őt interpellálták volna. Kiss arról beszél, hogy a kormány döntéseinek az az ára, hogy a szegényekkel több adót fizettetnek.

"De önök mivel foglalkoztak? Hogy baloldali hírtévét gründoljanak. Lehet, hogy ez nagyon vicces, de ha nem értik, hogy megváltozott az ország, akkor Simon Gábor és tanácsadója egymillió forintért önöket is elvezetgetik."

Érdekes fordulat, hogy a kormány támadja az ellenzéket.

Soltész Miklós, szociális államtitkár kezd napirend előtt. Felháborodottan támadja az MSZP-t, hogy micsoda csapdákat hagytak maguk után. Ezek: a kilakoltatási moratórium áprilisi feloldása; a nyugdíjak 3-4 nappal későbbi kiszállítása; a gáz- és tévhő kompenzáció megszüntetése júliustól.

Végül mind a három csapdát felfedezte és ártalmatlanította a mostani kormány, jelenti be a KDNP-s államtitkár.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Schmitt Pál vezeti a mai ülést is, mert csak augusztus második hetétől lesz államfő, bár már a múlt héten megválasztották.

A 40 tagú bizottságba a pártok mandátumaik arányában delegálnak tagokat. A bizottság célja, hogy 2011. június 30-ig beterjessze javaslatát Magyarország új alkotmányára.

Hétfőn elfogadják a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását. Lényegében az ORTT és a hírközlési hatóság összevonásával megalkotják az új felügyeleti hatóságot. A javaslat szerint a hatóság rendkívül széles jogokkal felruházott vezetőjét maga a miniszterelnök nevezi ki, mégpedig kilenc évre.

Módosítják az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt. Bajnaiék április 1-i hatállyal áttértek az elektronikus nyilvántartásra, de az ügymenet sokak szerint életszerűtlen volt. Most a mezőgazdasági és a vendéglátóipari idénymunka és az alkalmi munka tekintetében egyszerűsítenek a szabályokon.

Szavaznak arról, hogy újra legyen osztályzás általános iskolákban második év végétől, de ha az iskola akarja, akkor mellé adhat szöveges értékelést is. (Az utóbbi néhány évben alsóban nem volt osztályzás.)

És buktatni is újra lehet majd, bár elsőben továbbra is csak akkor, ha túl sok a diák igazolatlan órája.

Az emelt szintű érettségiről szóló törvény módosításával a kormány írhatja elő, hogy egyetemi felvételikor mely szakokra és hány tantárgyból kell emelt szintű érettségit tenni. Eddig erről az egyetemek döntöttek, és sok esetben megelégedtek a középszintű érettségivel is. A 2013 őszén induló szakokat érinti ez csak, a következő két évben felvételizőket a törvény még nem érinti.

Törvényt hoznak arról, hogy támogatási kedvezményben részesülhetnek az etnikai vagy nemzeti kisebbségek színházai, illetve azok a kisebb színházak, amelyek 80 kilométeres körzetében nincs hasonló intézmény. A törvény a bábszínházakra is vonatkozik.

Módosítják a kulturális örökségvédelemről szóló törvényt. A módosítás lényege, hogy régészeti feltárásokban visszatérnek a régi rendhez, azaz a központi Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat helyett ismét közvetlenül a régészeti feltárásokat végző megyei múzeumokat és közgyűjteményeket finanszíroznák.

Szavaznak a GVH vezetőinek kinevezését módosító törvényről is, amely összekötné a szervezet elnökének és helyetteseinek mandátumát. Mivel a mostani elnök megbizatása idén lejár, ezzel a módosítással az elvben még öt évig hivatalban lévő helyetteseit is lecserélhetik majd.

Hétfőn dönt a parlament arról, hogy ne lépjen hatályba a még előző kormány idején megszavazott Polgári törvénykönyv. Már egyszer elhalasztották az egyébként májusra tervezett hatályba léptetését. A Fidesz már a kampány idején jelezte, hogy visszavonják majd a törvénykönyvet.

Az igazságügyi minisztérium új Ptk.-t akar írni, ősszel kezdődik majd a munka.