Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Vizsgálóbizottság hallgatja meg Gergényit

2010.08.31. 16:15 Módosítva: 2010.08.31. 18:44
Pénteken meghallgatja Gergényi Pétert a 2006-os őszi zavargások rendőri intézkedéseit vizsgáló parlamenti bizottság. Arról a titkos rendőrségi jelentősről is kérdezik majd, amelyik felveti a volt főkapitány fegyelmi felelősségét a tévéostrom ügyében.

Pénteki ülésén meghallgatja Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt a 2006-os őszi zavargások rendőri intézkedéseit vizsgáló parlamenti bizottság, jelentette be Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke.

Gulyás azt mondta, hogy az ülésén mindenképpen szembesítik Gergényit a keddi Magyar Nemzetben nyilvánosságra került titkos rendőrségi jelentéssel is, amely a volt főkapitány fegyelmi felelősségét is felveti az MTV székházának ostromának ügyében. A politikus azt mondta, hogy a jelentést a bizottság is megkapta még júniusban és a dokumentum már nem titkos, de azt nem tudni, hogy ki titkosította, miért, illetve ki és mikor oldotta fel a titkosítást.

A budapesti rendőri vezetés felelősségét firtató titkos rendőrségi jelentés birtokába jutott a Magyar Nemzet. A 2006. szeptember 17-19 közti eseményeket, a Kossuth téri tüntetés és a tévéostrom körülményeit taglaló jelentést Árvai László és Volter Zsolt alezredesek, valamint Molnár János őrnagy jegyzik, 2006. november 17-én, az Ignácz István Pest megyei rendőrfőkapitány által lefolytatott vizsgálat után készült.

Ignácz a kormány megbízásából vizsgálta a történteket, megállapításai szerint szakszerűtlen elöljárói intézkedések és a felszerelés hiányosságai is hozzájárultak a rendőrség kudarcához. A jelentés ugyanakkor nem állapította meg a rendőri vezetők egyéni felelősségét.

A vizsgálóbizottság elnöke szerint az Árvai László és Volter Zsolt alezredesek és Molnár János őrnagy által készített jelentés az Ignácz-jelentés tartalmára épült és annál annyival tartalmazott többet, hogy az esetleges fegyelmi és büntetőjogi felelősségeket is tárgyalta. Ezzel kapcsolatban összesen nyolc esetet említ a jelentés.

Az első szerint a rendőrség tévesen minősítette az őszödi beszéd kiszivárgása után kitört kormányellenes tüntetéseket választási gyűlésnek. A második szerint a Kossuth tér műveleti terve tartalmilag és felépítésileg sablonos volt, valamint valótlan adatokat tartalmazott, a jelentés szerint felmerül a terv készítőinek és jóváhagyóinak fegyelmi felelőssége.

A harmadik eset, hogy az MTV székház parancsoka kijelölése után nem tájékoztatta kijelöléséről a többi csapatparancsnokot. Ezért Mittó Gábor parancsnok ellen fegyelmi eljárás is indult, de ez enyhe büntetéssel zárult és nem lett büntetőeljárás. Negyedikként említi a jelentés azt, hogy Gergényi Péter késve, csak éjfél előtt 5 perccel rendelte el a főkapitányság személyi állományának riadóját, holott este 10 órakor már komoly volt a helyzet a Szabadság téren. A jelentés szerint ez közrejátszott a későbbi csapathiányban is.

Az ötödik pont a vízágyú használatának szakmai hiányosságairól beszél, a hatodik pedig a Pest és a Bács-Kiskun megyei csapatok este 7 órakor történő leléptetését nevezi hibának, mert ezzel is orvosolható lett volna a csapathiány. A hetedik pont szerint bár a tüntetők kérték, mégsem kaptak rendőri kíséretet a Szabadság térre történő átvonulásukhoz. A nyolcadik pont szerint pedig nem biztosítottak szabad elvonulást az MTV székháznál a vízágyúnak.

Gulyás Gergely szerint a jelentést készítő három rendőr nem végzett külön nyomozást, ezért azokban az esetekben, ahol nem volt megállapítható a konkrét személyi felelősség, ott csak egy indítványt készítettek, de ezek sorsáról nem tudni. A bizottsági elnök szerint összességében korrekt jelentés született, amelynek jelentősége, hogy az egyébként súlyos szakmai hibákat igen, de személyi felelősöket nem megállapító Ignácz-jelentésnek mégis lett következménye.