Nem merünk beszélni a családon belüli erőszakról
Bár Magyarországon mindenki hallott már a családon belüli erőszakról, csak minden hatodik válaszadó ismer olyan embert, aki elszenvedője ennek - írja a Népszabadság az Eurobarometer uniós felmérése alapján.
Nem tartjuk annyira súlyosnak
Abban is eltérnek a hazai válaszok az unió átlagától, hogy a nők ellen elkövetett párkapcsolati erőszak mely formáit tartják „nagyon komolynak”. A fizikai erőszakot a válaszadók háromnegyede sorolta a nagyon komoly kategóriába, míg az uniós átlag 85 százalék. A szexuális erőszakot már csak 73 százalék tartja nagyon komolynak, szemben az uniós átlaggal, ami 85 százalék. A lelki terrort a magyarok 56 százaléka tartja az erőszak komoly formájának, a szabadság korlátozását 53, a fenyegetést 48 százalék. Az uniós átlag minden esetben magasabb: a szabadság korlátozását például közel 70 százalék érzi az erőszak komoly formájának.
Az EU 27 tagállamában megkérdezettek 70 százaléka tartja hasznosnak az ingyen hívható segélyvonalakat, míg a magyarok alig 57 százaléka véli úgy, hogy ez komoly segítséget jelent az áldozatoknak.
A magyarországi válaszadók 77 százaléka szigorúbb törvényekkel szorítaná vissza a családon belüli erőszakot, míg az uniós átlag alig 69 százalék.
Nem vagyunk jogtudatosak
A lap által megszólaltatott szakértő, Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület munkatársa azt mondta, hogy "az, hogy kevesebben ismernek áldozatokat, nem jelenti azt, hogy nálunk ritkább a nők elleni erőszak". Szerinte ahhoz, hogy valaki ismerjen bántalmazott nőket, az kell, hogy az áldozatok merjenek beszélni arról, ami történt velük, és tisztában legyenek azzal, hogy a bántalmazás nem egy párkapcsolat természetes része. A skandináv országokban nem azért ismernek több bántalmazott nőt a válaszadók, mert az ottani férfiak erőszakosabbak, hanem mert a nők jogtudatosabbak.