Varga büszke az akasztós gúnynevére

Nyáron nagy felzúdulást keltett, amikor egyik felszólalását rózsaszínű vagy barackvirágszínű öltönyben mondta el az országgyűlésben. Előrebocsátjuk, hogy minket nem érdekel az öltönye színe.

Ennek örülök.

Viszont azt is mondta, hogy sokkal szívesebben nyilatkozik parlamenti felszólalásairól. Sejti, hogy melyik miatt vagyunk most itt?

Nem tudom.

Azt mondta múlt héten a parlamentben, hogy „azért is van szükség új alkotmányra, mert ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor letette kormányfői esküjét, 1205-ben királlyá koronázták II. Andrást. Hozzá pedig az Aranybulla fűződik”. Nem túlzás ez?

Ez megint olyan félreérthető, mint az öltönyöm. Érdekel az országgyűlés története, érdekel, hogy kik szólaltak fel eddig, érdekel a történelem. Amikor május 29-én sor került egy nem mindennapi dologra, a harmadik nemzeti kormány miniszterelnökének az eskütételére, akkor fellapoztam a régi történelemkönyveket, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy ezen a napon, 1205-ben koronázták királlyá II. Andrást Székesfehérváron. II. Andráshoz pedig, mindenki tudja, az Aranybulla fűződik.

Amit az első alkotmánynak is szoktak tekinteni.

Úgy van. Tehát nem arról szólt a kijelentésem, hogy megnézzük, II. András vagy Orbán Viktor volt-e nagyobb ember, hanem, hogy milyen érdekes, mind a ketten ugyanazon a napon kerültek hatalomra. A magyar történelem sokszínűségét mutatja. Ez jópofa dolog, nem?

Mit szólt hozzá Orbán Viktor?

Szerintem örült neki.

Miért kell új alkotmány?

Elmondtam a parlamentben. A most hatályos alkotmány, beleértve a módosításait, levezényelte a rendszerváltást. 1949, az elfogadásának éve azonban nem cseng túl jól.

Mi a véleménye? Bevegyék a szövegbe a Szent Korona-tant?

A Szent Korona mindenképpen szerepeljen a szövegben, utalhatunk is a Szent Korona-tanra, de ez már ízlés kérdése.

Lebegtessék-e az államformát az új alkotmányban?

Ne. Teljesen természetes, hogy marad így, ahogy van.

Az alkotmány preambuluma, ahogy Semjén Zsolt javasolja, kezdődjön azzal, hogy Isten, áldd meg a magyart?

Nem tartom fontosnak, de az nyilvánvaló, hogy a keresztény Magyarországra utalni kell. Ez már ízlésbeli és megfogalmazásbeli különbség.

Az nem zavarja, hogy egy olyan régi, bár megtért kommunista is tagja Orbán Viktor alkotmányozó tanácsadó testületének, mint Pozsgay Imre?

Nézze, ízlésbeli kérdés. Elég antikommunista embernek tartom magam. Én nem biztos, hogy együtt kukoricáznék Pozsgay Imrével, egyébként neki is megvannak a maga érdemei. Tudomásul kell venni, hogy eltelt ötven esztendő.

Pedig tagja volt a rendszerváltás után a Justitia albizottságnak is, ami a kommunista bűnök elszámoltatására jött létre. Emiatt lett ön az akasztós Varga?

Még Antall József nevezett el így egy kormányülésen. Büszke vagyok rá, azóta is így hívnak. Antall úgy mondta, hogy tudjátok, az az orosházi ügyvéd, a Justitia albizottságban, tudjátok, az az akasztós Varga Pista, aki szerette volna a kommunistákat fölakasztani, de hát ugye a kommunisták többen vannak, így ők akasztottak inkább minket.

De valójában nem akart akasztani, ugye?

Á, nem, dehogy. Az én nagy botrányom az volt a 90-es évek elején – a világsajtóban is szerepeltem –, hogy a Justitia albizottságban ifjú titánként azt mondtam: Keitel és a német tábornokok felakasztása a nürnbergi perben justizmord [halálbüntetés téves bírói ítélet alapján] volt. Akkor mindent megkaptam a nagy intelligenciájú emberektől. Nácinak kiáltottak ki, még a HVG portrérovatában is szerepeltem, pedig országgyűlési képviselő sem voltam.

És ennek a Justitia albizottságnak volt valamilyen haszna?

Nem, semmi. Egy tényfeltáró bizottság volt, úgy kerültem bele, hogy az MDF választmányának voltam az egyik ügyvivője, Antall mellett dolgoztam.

És ha szabad kezet kapott volna, hogyan büntette volna meg a kommunistákat?

Az Alkotmánybíróság által elvetett Zétényi–Takács-féle törvényjavaslat lett volna a legfontosabb: a kommunizmusban elkövetett bűnök nem évültek volna el. Nem az a kérdés, hogy egy 82 éves emberre milyen büntetést lehet kiszabni, de legalább meg lettek volna nevezve a bűnök és a bűnösök. Horn Gyulának is elmondtam 1994-ben, hogy egy normális rendszerben nemhogy miniszterelnök nem lehetne, de a parlament küszöbét sem léphetné át. Meg is döbbent ezen.

És lehet még kezdeni valamit a 90 előtti bűnök elszámoltatásával?

Ez az egyik vesszőparipám, fel is fogom vetni a parlamentben napirend előtt valamikor. Engem borzasztóan idegesít az, hogy amikor jövök ide a világ egyik legszebb parlamentjébe, akkor a hazaáruló Károlyi Mihály szobrát látom.

Ez érdekes, a parlament kulturális bizottságának ülésén éppen a fideszes többség utasította el a Jobbik javaslatát, hogy vegyék tárgysorozatba a kérdést.

Ez mikor volt?

Néhány hete.

Már az új parlamentben?

Igen.

Ez érdekes. Kövér Lacival meg kell beszélni, mert ezzel nem értek egyet. Azt mondom, hogy Varga Imre szobra jó, ő egy kiváló szobrász, de ennek a szobornak nem ott kell lenni. Legyen ott egy Tisza István-szobor, vagy egy szobor kedvenc Görgey Artúr tábornokomnak vagy Andrássy Gyulának.

Tiszából nagy felzúdulás lenne.

Jó, de Andrássyból nem.

De a szoborbontásból igen.

El kell vinni Csepelre vagy valamilyen vörös kerületbe, vagy Dunaújvárosba, Kazincbarcikába.

A MIÉP soha nem kísértette meg?

MDF-es voltam, viszont a Csurka-vitában annak idején a Csurka mellett fölszólaltam. Másnap reggel aztán Antall megkért, hogy maradjak, és maradtam.

Mivel tudta meggyőzni?

A személyes varázsával és a tudásával.

Azt olvastuk, hogy személyesen Orbán Viktor kérésére tért vissza nyolc év után a politikába. Ez igaz?

Sok mindent mondanak. Úgy kerültem vissza, hogy valóban nem jelentkeztem, nem politizáltam, és nagy megtiszteltetés volt, hogy nyolc év után felkértek, hogy legyek képviselő.

És mi lehet Orbán terve önnel?

Nem tudom.

Miért lépett ki már 2002-ben, jóval Lezsákék kizárása előtt az MDF-ből?

Az összes egyéni képviselő közül én indultam a legnehezebb választókerületben, Orosházán, Vastagh Pál ellen. Dávid Ibolyát többször kértem, hogy adjon országos listás befutó helyet, én voltam az egyetlen a megyében, akinek listás helyet kellett volna adni. Végül minden megyei képviselő bejutott, én négyszáz szavazattal kikaptam. Megsértődtem. Mellesleg az MDF-ben sem láttam már perspektívát, mert a Fidesz elfoglalta a nemzeti közepet, az MDF és az SZDSZ ment a semmibe befele. Én nem akartam egy törpepártban lenni.

Nem volt emiatt harag ön és a később a szintén a Fideszhez megtért MDF-esek között?

Mindenki megdöbbent. Én voltam tíz évig az MDF megyei elnöke. Én meg hiába léptem be rögtön 2002-ben a Fideszbe, nem volt rám szükség, mentem a hátsó sorba. Ügyvédkedtem, védtem többek között a kizárt MDF-eseket is.

Ügyvédként praktizál. Nem jutott eszébe, miként Magyar Györgynek, hogy saját magának is hírverést csapva képviselje az iszapkatasztrófa áldozatait?

Nem.

És mi a véleménye Magyar gesztusáról?

A Magyar Gyurival nagyon jóban vagyok, de megmondom őszintén, és ezt meg is mondom neki, hogy ezt nem tartom helyesnek. Egy ilyen ügyben mindenkinek megfelelő alázattal kell viselkednie. Ettől függetlenül nem akarom a kollégámat megbántani.

Azt ígértük, hogy nem vegzáljuk a barackvirágos öltönyével, de egyet áruljon el nekünk: a 168 órának adott nyilatkozatából kiderült, hogy a felesége készítette ki az ominózus öltönyt, ugyanakkor ön elismerte, hogy parlamentbe nem való az efféle ruhadarab. Nem sértődött meg a felesége?

Nem. Horvátországban, a nyaralásom alatt olvastam erről, amúgy soha nem szoktam elolvasni, ki mit ír rólam, mert nincs rá időm.

És a felesége?

Bár ügyesen áttoltam az asszonyra a felelősséget, ő sem sértődött meg, mert nem olvasta a cikket.