Strasbourg elé viszik Geréb letartóztatását

Csütörtökön aláírta az előzetes letartóztatásban lévő Geréb Ágnes a meghatalmazást arra, hogy ügyvédje, Fazekas Tamás (TASZ) beadvánnyal forduljon ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Fazekas az Indexnek azt mondta, a jövő héten elküldik Strasbourgba a kérelmet, amelyben annak a megállapítását kérik, hogy jogsértő volt Geréb október 5-i őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása.

Gerébet azután vette őrizetbe a rendőrség, hogy a XII. kerületi Alma utcai Napvilág Születésházban megindult a szülés egy kismamánál, aki eredetileg csak tanácsadásra érkezett. Komplikációk léptek fel, az újszülöttet újra kellett éleszteni, majd mentő vitte kórházba.

Az orvost emiatt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsították meg. A következő napokban újabb gyanúsításokat közöltek vele: egy 2009-es és egy 2010 tavaszi eset miatt ugyanezzel gyanúsították meg. Ezen kívül kuruzslás miatt is eljárás kezdődött ellene, mert a hatóság szerint a 2007-ben foglalkozásától három évre eltiltott orvos az elmúlt egy évben legalább kétszáz szülésnél működött közre, és ezért anyagi ellenszolgáltatást is kapott.

Október 8-án döntött Geréb előzetes letartóztatásba helyezéséről a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az indoklás az volt, hogy a bíróság szerint fönnáll Geréb esetében a bűnismétlés, illetve a bizonyítás megnehezítésének veszélye.

A védelem fellebbezett, részben arra hivatkozva, hogy megalapozatlanok a gyanúsítások. Másrészt azzal érvelt az ügyvéd, hogy Geréb nem akarja, és nem is tudná befolyásolni a bizonyítási eljárást, például több ezer tanú befolyásolása minden bizonnyal meghaladná a kapacitását. A védelem a fellebbezésben kérte, hogy ha nem is engedik szabadon Geréb Ágnest, az előzetes letartóztatást változtassák lakhelyelhagyási tilalomra vagy házi őrizetre, hiszen Geréb ebben az esetben sem tudna tanúkat befolyásolni, legfőképpen nem szüléseknél segédkezni.

A fegyveregyenlőség hiányát panaszolja a védelem

A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság elutasította a fellebbezést, az erről szóló végzést ezen a héten kapta meg a védelem. Geréb így továbbra is előzetes letartóztatásban marad. Csupán annyi változás történt a körülményeiben, hogy míg büntetőperének múlt heti tárgyalására még kéz-és lábbililncsben kísérték be, e hét kedden már nem voltbilincs a lábán, csak a kezén.

Fazekas álláspontja szerint Geréb őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása megsértette a fair play eljárás szabályait, a fegyverek egyenlőségének elvét azzal, hogy nem tárták a védelem elé a gyanút megalapozó bizonyítékokat. Már az első fokú végzés elleni fellebbezésben hivatkoztak arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának állandó gyakorlata szerint “a fegyveregyenlőség elve nem biztosított akkor, ha a védő nem férhet hozzá azon nyomozati iratokhoz, melyek ismerete alapvetően fontos ahhoz, hogy az ügyfele fogva tartásának jogszerűségét cáfolni tudja”.

Az ügyvéd szerint azt várják a strasbourgi bíróságtól, hogy állapítsa meg az eljárás jogsértő voltát, és ítéljen meg kártérítést  védencének.

Geréb mellé állt a WHO volt igazgatója

Közben ismét szakértők meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Fővárosi Bíróságon az a büntetőper, amely még korábbi ügyek miatt indult Geréb Ágnes és négy társa ellen. Ez a per gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége és más bűncselekmények vádjával folyik.

A csütörtöki tárgyaláson egy 2007-ban történt tragédiáról volt szó: egy Geréb vezette otthon szülésnél életét vesztette az újszülött. A magzat feje világra jött, de a válla elakadt, beszorult a szülőcsatornába, és végül az oxigénhiányba halt bele. A tárgyaláson arról volt szakmai vita, megfelelően kezelte-e Geréb a komplikációt, és intézeti körülmények között meg lehetett-e volna menteni a babát.

A tárgyaláson meghallgatott magyar orvos szakértők azt rótták fel Gerébnek, hogy szerintük veszélyeztetett terhes volt az asszony, ezért eleve nem lett volna szabad kórházon kívül szülnie. Nem szabadott volna neki intravénásan oxitocint adni, nem kellett volna forgatni a baba fejét, és gátmetszést kellett volna végezni az anyán.

Geréb Ágnes, aki többször is szót kért a tárgyaláson, mindezt vitatta. Az ő álláspontját osztja egy külföldi szakvélemény, amelyet a védelem okirati bizonyítékként csatolt be, és amelyet a bíró felolvasott. A szakvéleményt Marsden Wagner professzor írta, aki tizenöt éven át volt a WHO nõk és gyerek egészségével foglalkozó szervezetének igazgatója.

Wagner szakvéleménye szerint nem volt veszélyeztetett terhes az asszony, mert második szülésnél a 35 éves életkor nem számít kockázati tényezőnek, a nő vércukorszintje a normál tartományban volt, az ultrahang-vizsgálatok kisebb magzatra utaltak, a vállelakadás pedig nem jelezhető pontosan előre szülés előtt. Wagner azt írta, hogy az intravénás oxitocin adása megalapozott eljárás volt, és szakszerű volt a Geréb által alkalmazott műfogás is, amely alkalmas lehetett volna a vállak kimozdítására, csak ebben az esetben nem volt eredménye. A tragédia ugyanúgy bekövetkezhetett volna kórházban is, vonta le a következtést Wagner.

A WHO korábbi igazgatója elfogultsággal vádolta levelében a magyar szülész szakmát és a tárgyaláson meghallgatott szakértőket, szerinte a nőgyógyász szakvélemények tele vannak hibákkal és hamis állításokkal.