Buktatást vezetnének be az egyetemeken

Október közepére készült el az új felsőoktatási törvény vitairata. Az összesen 41 oldalas anyag 22 oldalban fogalmazza meg a felsőoktatás átalakításának elveit, és 12 mellékletet tartalmaz. A koncepciót egy munkacsoport dolgozta ki, de a munkában részt vevők listáját a Nemzetierőforrás-minisztérium nem hozta nyilvánosságra. Információink szerint a felsőoktatási koncepció kidolgozásában jelentős szerepe volt a Professzorok Batthyány Körének, amelynek tagjai között számos olyan egyetemi tanár is vannak, akik nem voltak egyetemi vezetők.

Hallgatói körökben várhatóan nagy felzúdulást vált ki, hogy az Index információi szerint a tervezet  jelentősen korlátozná a tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőségeket. Ezt jelenleg az egyetemekre bízzák, de a tervezet szerint a jövőben a hallgatók mindössze kétszer kapnának lehetőséget egy tantárgy felvételére, és mindegyik esetben csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának. Ha ezek nem sikerülnek, tanulmányaik véget érnek.

Korlátoznák a hallgatók beleszólását a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve térítési és juttatási szabályzat kérdéseiben. Ezekben az ügyekben a rendszerváltás óta egyetértési joga van a diákság képviseletének, ezt most megszüntetnék, és helyette érdemi beleszólási lehetőséget nem garantáló „véleményezési” jogot kapnának a hallgatók.

A tervezet a felvételit két tárgyból tett emelt szintű érettségi teljesítéséhez kötné. Ha a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. Az intézmények felvételi keretszámait és ponthatárait „stratégiai célokat követve” állapítanák meg.

Az új felsőoktatási törvény tervezete több ponton visszanyesi az egyetemek és főiskolák jelenleg meglevő gazdálkodási autonómiáját is. Az anyag melléklete ötféle autonómia fogalmat határoz meg, és leszögezi: az állam „tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát”.  Ugyanakkor szerepel benne olyan kitétel is, hogy „az állam alkotmányos kötelezettsége azonban nem terjed addig, hogy köteles volna mindenki számára az oktatás minden szintjén és valamennyi világnézet keretében állami, illetve önkormányzati iskolákban garantálni a tanuláshoz való jog érvényesítését.”

A hallgatói jogokat részletező fejezet indoklása kimondja, hogy „az Alkotmányban biztosított jogok nem vonhatók meg, nem korlátozhatók a hallgatói jogviszony keretei között sem”, amiből arra lehet következtetni, hogy a tervezet készítőinek fejében megfordult az alkotmányban rögzített jogok korlátozása, de ettől nagylelkűen eltekintettek.

A jelenlegi szabályokhoz képest az intézmények csak bizonyos jól körülhatárolt keretek között végezhetnének vállalkozási tevékenységet vagy alapíthatnának spin-off vállalkozásokat. A finanszírozást úgy alakítaná át a tervezet, hogy az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján, 15 százalékát az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján számított képzési normatíva és 15 százalékát a minősített oktatók számával arányos kutatói normatíva szerint kapnák meg az egyetemek, míg főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 százalék lenne a képzési normatíva. Az ösztöndíjak forrását továbbra is teljes egészében az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján határoznák meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!