Lemondott a Fővárosi Bíróság elnöke

MTI/Index
2010.10.27. 16:11 Módosítva: 2010.10.27. 16:57
Gatter László nem tudott kijönni Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, de lemondásával tiltakozik az Alkotmánybíróság hatalmának tervezett korlátozása ellen is. Szerinte utóbbi a jogállam "elég kockázatos felfogását" jelenti

Szerdán lemondott hivataláról Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke. December 31-én távozik posztjáról, lemondását Baka András, az Országos nIgazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke elfogadta.

Gatter László két okkal indokolta távozását. Egyrészt közte és Baka András között nem alakult ki olyan bizalmi viszony, amely segítené a jövőbeli együttműködést, ezért nem szeretne "gátja lenni" a további munkának.

Gatter az Indexnek azt mondta, hogy nincs probléma közte és Baka András között, csak "nézetkülönbségek vannak". Szerinte bizalmi viszony nélkül nem működhetnek jól a tervezett átalakítások.

A másik indoka a Fidesz kedden bejelentett, az Alkotmánybíróság korlátozásával kapcsolatos terve. A terv szerint azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kikerülnek az Alkotmánybíróság hatásköréből. Gatter szerint ezzel akár az is előfordulhat, hogy ha egy olyan bírósági döntés születik, amely valamilyen módon nem tetszik az érintetteknek, akkor jogszabályok módosításával ezt a döntést később majd befolyásolni lehet. Mint mondta ez a jogállam "elég kockázatos felfogását" jelenti. Gatter az Indexnek azt mondta, hogy "nem szeretnék ilyen világban büntetőbíró lenni".

Kérdésünkre, hogy mennyire érzi, hogy a bírók tartanak az Alkotmánybíróság meggyengítésétől azt mondta, hogy a kormánypárt terve "nem váltott ki egyetértést a tapasztalataim szerint". Ugyanakkor azt is hozzéátette, hogy neki elnökként inkább van lehetősége véleménye nyílt hangoztatására, mint kollégáinak. (Az Alkotmánybíróság hatalmának megnyirbálása ellen egyébként az összes ellenzéki párt is tiltakozik.)

Konfliktusok Bakával

Gatternek szeptemberben volt egy csörtéje Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével is. A Magyar Nemzet szerint személyeskedő hangvételű levelezés zajlott köztük egy szakmai fórumon.

Fleck Zoltán jogszociológus az Indexnek azt mondta, hogy "Baka megválasztásával és az OIT új összetételével nehezebb helyzetbe került a Fővárosi Bíróság érdekérvényesítő képessége". A mostani felállásban csökkent Gatter régi lobbiereje, nehezebben tudta érvényesíteni az akaratát.

Ez több konkrét ügyben is előkerült. Ilyen volt a pályázat Gatter helyettesi székére. Az egyik pályázó, Cserni János bíró volt, aki köztudottan rossz viszonyban van Gatterrel. Gatter állítólag azt mondta egy OIT ülésen, hogy lemond, ha helyettesévé Csernit választják. Az OIT a pályázat első fordulóját érvénytelenítette, így Csernit nem nevezték ki, de Gatter jelöltje sem lett befutó. A második forduló idején pedig Gatter fegyelmi eljárást indított az újra pályázó Cserni ellen, egy szerinte túlságosan politizáló hangvételű cikk miatt. A fegyelmi vizsgálatnak még nincs eredménye.

A Gatter-Baka vita nyilvánosság elé került része egy olyan előterjesztésről szólt, amiben az OIT felveti a Fővárosi Bíróság feldarabolását, és a Pesti Kerületi Bíróság egyes illetékességeinek más kerületi bíróságokhoz delegálását is. Az OIT szerint túl nagy a Fővárosi Bíróság, Gatter szerint azonban így is nagyon hatékonyan működik.

Politikai viharok

Gatternek az utóbbi időben a 2006-os utcai zavargások után hozott bírósági ítéletek miatt kellett magyarázkodnia. Két héttel ezelőtt meghallgatta őt a rendőrségi túlkapáspokat vizsgáló parlamenti bizottság is. Ott bocsánatot kért azoktól, akik indokolatlanul kerültek előzetesbe. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy szándékos bírói mulasztás biztosan nem történt 2006 őszén. Számos, a tüntetők ellen hozott elsőfokú ítéletet később jelentősen enyhítettek, egyes jogvédők szerint az első ítéletek futószalagon készültek, a körülmények valódi mérlegelése nélkül.Gatter László 1997-től megbízottként, 1998 óta pedig elnökként vezeti a Fővárosi Bíróságot.