Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vilma
-1 °C
3 °C

Várhatják az alkotmányt a kisebbségek!

2010.10.29. 09:51
Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman megállapította, hogy sok a visszaélés a kisebbségi választásokon, és megoldási javaslatokat nyújtott be. Ezeket általánosan fogalmazza meg, rámutatva a fő hiányosságokra, a konkrét jogi környezet kialakítását az Országgyűléstől várja. Abban mindenki egyetért, hogy a kisebbségi választásokat meg kell reformálni, a Jobbikon kívül azonban egyik pártnak sincs konkrét megoldási javaslata. A pártok kisebbségi ügyekkel foglalkozó képviselői elmondták, hogy egyelőre csak szándék van.

Kállai Ernő megállapította, hogy idén 201 olyan településen alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a 2001-es népszámláláskor egyáltalán nem vagy csekély számban élt a most képviselni kívánt kisebbség, derült ki a kisebbségi ombudsmani jelentésből. A román kisebbségi önkormányzatok száma 46-ról 71-re emelkedett úgy, hogy már a 46 is elrugaszkodott szám volt, a reális 19 körül lenne – mondta Jova Éva az Indexvideónak. Jelentősen nőtt a ruszin önkormányzatok száma, 52-ről 75-re, míg az eddigi 1113 cigány önkormányzat helyett idén már 1245 működhet. Tíz százalékos növekedés figyelhető meg a horvátoknál, és 12 százalékos a németeknél. A többi kisebbség esetében az önkormányzatok számának növekedése nem haladta meg a 10 önkormányzatot. Kállai Ernő szerint azonban megbecsülni sem lehet, hogy ezekből mennyi az álkisebbségi önkormányzat, mivel a választói jegyzék nem nyilvános, így az érintett közösségek sem tudhatják, hogy ténylegesen kik választották meg a képviselőket.

Az egyes kisebbségi önkormányzatok számának növekedése
  2006 2010 %
cigány 1113 1245 11,8
román 46 71 54,3
ruszin 52 75 44,2
német 378 424 12
horvát 115 127 10,4

Ilyen és ehhez hasonló kiskapuk nehezítik meg az álkisebbségiek kiszűrését. A jelenlegi törvény alapján, azok szavazhatnak a kisebbségi önkormányzati választáson, akik a választás évének július 15. napjáig feliratkoznak a kisebbségi névjegyzékbe. A feliratkozáskor azonban nem kell semmit igazolni, aki azt mondja, hogy a kisebbség tagja, az felkerül a jegyzékbe. A másik probléma, hogy a képviselőjelölteknek ugyan már alá kell írni egy nyilatkozatot, hogy beszélik-e a nyelvet, illetve voltak-e más kisebbség képviselői, de a válaszok nem befolyásolják azt, hogy elindulhatnak-e vagy sem. Tehát ha ebben a ciklusban más kisebbséghez akar tartozni, mint az előzőben, megteheti. Ennek ellenére voltak jelöltek, akik bizonyíthatóan hamis nyilatkozatot adtak le, őket a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége, és Szávay István, a Jobbik képviselője egyaránt feljelentette, nyomozás indult ellenük.

Átláthatatlan tehát, hogy kik lesznek képviselők, és ezáltal az is, hogy kik kerülnek az országos önkormányzatokba. Előfordulhat, hogy az igazi kisebbségiek kisebbségbe kerülnek saját önkormányzatukban, és olyan támogatások kerülhetnek rossz kezekbe, melyek a kisebbségeket illetnék, közszolgáltatásaikra kellene fordítani. Az évi félmillió forint normatív támogatás mellett van olyan kerület, mely akár több millió forinttal támogatja az önkormányzatokat.

Az ombudsman

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa jelentést írt a 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokról. Ebben elemezi a választás eredményeit, rámutat a jogi szabályozás hiányosságaira, és jogorvoslati lehetőségeket nyújtson be az Országgyűlésnek. Kállai egy, a kisebbségi identitáshoz kapcsolódó objektív szempontrendszer kialakítását szorgalmazza. A cél az, hogy csak a kisebbség tagjai szavazhassanak a képviselőkre, és az önkormányzat tagjai tartozzanak a kisebbséghez. Fontos, hogy csak ott alakulhasson kisebbségi önkormányzat, ahol a közösség igényt tart rá. Kállai a kisebbségi választójoggal való visszaélést büntethetővé tenné, a névjegyzéket pedig nyilvánossá, legalább a jelöltek számára. Jelenleg ugyanis a jelöltek nem tudják, hogy kinek állítanak össze programot és azt sem, hogy kinek szól a kampány. Ezekkel és több egyéb indítványával rámutat azokra a hiányosságokra, melyek miatt a visszaélések történnek, és a konkrét jogi környezet kialakítására kéri az Országgyűlést.

D  VG20070304002

A kormány

Latorcai Csaba nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány az ügyben társadalmi konzultációt kezdeményezett, a jelölő szervezetek és más civilek bevonásával. Az összegyűlt ötleteket mostanra feldolgozták, ez alapján egy jövőbeli törvénymódosítás váza megvan, ez jóváhagyásra vár. A módosítás 2011 második felére várható, az alkotmánymódosítás után. Ez biztosan tartalmazni fog egy új finanszírozási rendszert, szélesíteni kívánja a kulturális autonómiát, de ennél konkrétabb elképzelések még nincsenek a kormány részéről.

A pártok

Jelenleg egyedül a Jobbik foglalkozik a kérdéssel, a többi párt majd a jövőben szeretne megoldást találni a fennálló problémákra. Nyakó István, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság egyik MSZP-s tagja elmondta, hogy egy esetleges törvénymódosítással kapcsolatban a pártnak egyelőre nincs hivatalos álláspontja. Nyakó, személyes véleménye, hogy a törvény jól össze van rakva, kiskapuk mindig lesznek, ezért kell folyamatosan újragondolni a törvényeket. Ő azt tanácsolja, hogy a kisebbségi önkormányzati választások is legyenek közvetlen választások, iktassák ki az elektori rendszert. Ezáltal kevésbé lenne irányítható.

Az LMP-nél szándék van a változásra, de alkotmányjogi problémákat vet fel a törvény, mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A titkos nyilvántartás miatt szerinte abból kellene kiindulni, hogy kik veszik igénybe a kisebbségi közszolgáltatásokat.

A Jobbiknak három javaslata van, egyrészt szükség lenne egy áttekinthető adatbázisra, mely által könnyen kiszűrhetőek lennének azok a jelöltek, akik más kisebbség képviseletében korábban elindultak. Emellett a párt a névjegyzék véglegesítését szorgalmazza, hogy ne lehessen az identitást négyévente megváltoztatni, illetve a normatív támogatást csökkentené, és a feladatalapú támogatás összegét növelné – mondta Szávay István.

A nehézségek

A probléma évek óta egyértelmű, de megoldás eddig nem született. A helyzet megoldását az nehezíti, hogy emberi jogi, és alkotmányjogi kérdésekbe ütközünk – mondta Schiffer András. A gond az, hogy a különleges adatok védelme miatt egy nyilvántartás bevezetése lehetetlen, sőt már a mostani névjegyzékes rendszer is aggályos. Mégis ez szolgálná a kisebbségek kollektív érdekeit, mert nem lenne lehetőség a visszaélésekre.

Haflmai Gábor, alkotmányjogász hozzátette, hogy másfelől az identitásválasztás szabadságába ütközünk, ami a modern jogrendszer alapja, ez alapján az identitás megválasztását nem lehet például a nyelvtudáshoz kötni. Kaltenbach Jenő, volt kisebbségi ombudsman szerint azonban van megoldás. „Az, hogy valaki egy közösséghez tartozik, nem egyirányú utca” – mondta. Ha az egyén a közösség tagjának mondja magát, az nem elég, a közösségnek el kell fogadnia, bele kell egyeznie. Olyan pedig, hogy identitásválasztás szabadsága nincs, az identitás vállalásának van szabadsága, mivel az identitás nem választható.

A (valódi) kisebbségi közösségek, szervezetek szintén szeretnének mielőbbi megoldást. Ők szűrők bevezetését szorgalmazzák, Ruzsa György, az MRKSZ elnökségi tagja például az adott nemzetiség nyelvének ismeretéhez kötné a közösséghez való tartozást, ahogy a kettős állampolgárság igénylésénél is történik. A kettős állampolgárságot azok kaphatják meg, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és nyelvtudását bizonyítja. Ez alapján maguk a szervezetek is szűrhetnék a jelentkezőket. Halmai Gábor azonban elmondta, hogy egy társadalmi szervezet nem kaphat ilyen felhatalmazást. Másfelől már az egyesületek alapítása is aggályos, mondta Szarkiszján Ádám, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke. Az egyesületek három éves működés után jelöltet állíthatnak, így egyre több álszervezet alapul, ha az ő kezükbe adjuk a szűrés jogát, megint bekerülhetnek álkisebbségiek.