Fekete keddje van az Országgyűlésnek

Módosító javaslatok érkeztek Lázár előterjesztéseihez, ezért a szabályok szerint, a tervekkel ellentétben mégsem tudják már kedden lefolytatni a részletes vitát is. Arra majd a szerdai ülésen, várhatóan délután kerül sor. Közvetítésünk ezzel véget ér.

Hogy hogynem Lázár a viszontválaszában is a végkielégítések különadójáról szóló törvényről beszélt, arról, hogy miért is kéne szűkíteni az alkotmánybírósági jogköröket, arra ezúttal sem hozott fel érveket. Egy darabot sem.

Lázár szerint az ellenzék nem volt konstruktív, Schiffer András szerinte például diktatórikusan csak a saját álláspontját képviselte. Arról, hogy miért is kéne korlátozni az alkotmánybírósági jogköröket, nem beszél.

"Ennek a javaslatnak a lényege nem több és nem is kevesebb, mint a választói akarat érvényesítése" - mondta Lázár. Ez szerinte a legfontosabb kérdés. Állítja, hogy ő csak megoldást keres a problémára. Azt is állítja, hogy ő az ellen küzd, hogy csak kizárólagos vélemény létezzen. Konstruktívabb, előremutatóbb vitára számított, ahol megoldási javaslatok is felmerülnek. Felmerültek, vetnénk közbe.

Lezárásához közeledik az általános vita, Lázár János, az előterjesztő most kezdte viszontválaszát.

"Sokat hibáztunk, nem véletlenül buktunk meg" - ismerte el Lendvai. Ugyanakkor mindez nem érv arra, hogy megbocsássuk a mostani kormány hibáit. Ahogy az a régi érv sem működne, hogy "maguknál meg verik a négereket". Lendvai nem kérte a kormány véleményét, mert ismeri. Ismeri Navracsics véleményét, aki azt írta, "mindennek a kiindulópontja, hogy az állam is normatisztelő legyen". "Igaza van" - mondta Lendvai.

Lendvai respektálható érvnek nevezte, hogy a pofátlan végkielégítéseket vissza kell venni. Az is respektálható szerinte, hogy a most leváltott kormány tagjai a gazdasági helyzetre tekintettel ne kapják meg a szokásos végkielégítést. Ugyanakkor ezeket a kérdéseket az alkotmány keretein belül is rendezni lehetne. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések elvonása ügyében "legfeljebb a jóistenhez" lehessen felebbezni. A régi viccet idézte, ami szerint a rekvirálás nem elvi szempont, hanem elviszem, pont.

Lendvai Ildikó érteni véli, miért nem mondanak érveket amellett, hogy miért is kell korlátozni az alkotmánybírósági jogköröket. Mert egyben kell tartani a kormánypárti szavazógépet.

Ertsey Katalin, aki a Fidesz önkéntes lelkiismereteként szerepel a vitában, most meghívta a Fidesz képviselőit az LMP szerdai tüntetésére.

A szocialista Ipkovich György az alkotmányügyi bizottságban egyszer már végighallgatta a most zajló vitát, szerinte azóta komoly előrelépés történt. Távolról, egy profán képpel indított, ahol a homlokán egy bögöly ült és gyötörte, mígnem Lázár János segítőkészen fejbe nem ütötte egy szívlapáttal. A bögöly a képben a pofátlan végkielégítés, az előrelépés pedig az, hogy a most zajló vitában az összes ellenzéki párt felajánlotta segítségét a probléma alkotmányos kezelésére.

A szocialista Varga László továbbfejlesztette összeesküvés-elméletét, az új csavar szerint a kormány előre megfontolt szándékból hozott alkotmányellenes törvényt a végkielégítéseket sújtó különadóról, hogy így teremtsék meg a terepet a leszámolásra az Alkotmánybírósággal, amit majd a végkielégítések populista ügyét meglovagolva reméltek legyőzni, hogy megnyithassák az ügyet a nyugdíjpénztári pénzek lenyúlására.

Bárándy szerint a törvényjavaslat a demokratikus intézményrendszer lerombolásáról; az ellentmondó hatalmi ágak megrendszabályozásáról; a nyugdíjpénztári pénzek lenyúlásáról; a korlátlan hatalom megteremtéséről; az alkotmányozás megcsúfolásáról szól. Bárándy mindeközben megérti a Fideszt, bosszantó lehet, hogy hiába delegálhattak két alkotmánybírót, ha azok is elutasították a különadós javaslatot. "Én megértem, hogy ettől önök idegesek" - mondta

Hanem a rendes felszólalásra jelentkező Bárándy Gergely. A szocialista képviselő eleinte úgy érezte, hogy a kormánypárti képviselők csak a tárgyalt törvényjavaslatról nem kívánnak beszélni, de most már úgy tűnik, semmiről sem akarnak. Talán megtiltották nekik, vélekedett.

Szanyi Tibor az imént kétperces felszólalásban közölte, hogy nem volt Gyurcsány Ferenc tüntetésén, ezzel cáfolta korábbi értesüléseinket.

A vita legfeltünőbb jelensége, hogy a kormány, a kormánypártok és az előterjesztők egyelőre egyáltalán nem hoztak fel semmilyen érvet arra, hogy miért is kéne korlátozni az alkotmánybíróság jogköreit. Pedig ez az a momentuma a törvénynek, amely miatt egyáltalán fontos erről beszélni. Ha így folytatódik, a kétharmados kormánytöbbség úgy fogadja el a közjogi rendszer alapjait érintő alkotmánymódosítást, hogy annak okáról sem az előterjesztő, sem a haszonélvező kormány egy szót sem szólt.

Az elempés Szabó Rebeka szerint már több fideszestől idéztek, de Lázár János eddig méltatlanul háttérbe szorult. "2006 őszén a Gyurcsány-kormány egészségügyi átalakításba kezdett, amelyet később az Alkotmánybíróság határozata alapján sokkal inkább egy ámokfutásnak, egy őrült ámokfutásnak minősíthetünk" - idézte Lázár beszédét. Hogy a mostani alkotmánymódosítási javaslat ámokfutásnak minősül-e, annak eldöntéséhez Szabó Jakab András alkotmányjogász egyik nyilatkozatát hívta segítségül. Jakab a nyilatkozatában arról beszélt, hogy nincs olyan ország, ahol az alkotmánybíróság nem ítélkezhet az adótörvényekről, a költségvetés kivonása az AB hatásköréből pedig "kaput nyitna a huncutságnak", azaz bármilyen turpisságot bele lehetne írni a költségvetési törvénybe.

Szanyi szerint a Fideszt a demokrácia nem zavarja, az alkotmánybírósággal is csak az baja, hogy bezavar a bizniszbe, a pénzek lenyúlásába. "Nyugodtan kifosztásnak nevezhetjük azt, amikor önök a magánnyugdíjpénztári tagokat megtakarításaik beszolgáltatására szólítják fel" - mondta. A pénzből szerinte a burzsoáziát akarják finanszírozni, erre bizonyíték az adórendszer átalakítása.

Szanyi Tibor visszaért a tüntetésről, így elmondhatja negyedórás felszólalását. Mint mondta, ő eddig nem látott olyan véleményt, ami támogatná a Fidesz alkotmánymódosítási javaslatát, ellenben sok olyat látott, ahol jobboldaliak ítélik el. A végkielégítések különadója szerinte is csak ürügy, "üres, lapos hivatkozás". Szanyi szerint ugyan a kormánytagok végkielégítése nem erkölcstelen, de "spongyát rá". szerinte kettő-négy-hatmillió forintokról van szó, annyiról, amennyit a Fidesz-kormány miniszterei évente fognak felvenni.

A szocialista Varga László szerint a képlet egyszerű: a kormány adóterveinek megvalósításához kell ötszáz millió forint, amit a nyugdíjpénztári einstandból tudnak finanszírozni. Ám azt a jogszabályt az Alkotmánybíróság, ha hűséges eddigi gyakorlatához, megsemisítené, ezért kell megakadályozni, hogy egyáltalán foglalkozhasson a témával.

Az azonnali reakciók után az írásban előre bejelentkezők szólhatnak hozzá negyed órás időkeretben. Az első felszólaló a szocialista Szanyi Tibor lehetett volna, de ő momentán tüntet a javaslat ellen a Vértanúk terén.

A szocialista Gúr Nándor szerint is a magánnyugdíjpénztári tagok 2700 milliárdos megtakarítására megy ki a játszma, a kérdés az, hogy a kormány azt szabadon, ellenőrzés nélkül lenyúlhatja-e.

A szocialista Tóbiás József szerint a Fidesz meg sem kísérelte a kérdés alkotmányos rendezését, bár a különadóról szóló alkotmánybírói döntés összes kommentárja szerint erre van lehetőség. Azaz mindez csak álca, a Fidesz ténylegesen kizárólag az alkotmánybírósági jogkörök korlátozását akarja.

Az elempés Schiffer szerint Lázár azon állítása, hogy vannak európai országok, ahol korlátozottabb az alkotmánybíróság jogköre, csúsztatás, hiszen azokban az országokban, ahol a magyar mintát is adó osztrák alkotmánybírósági gyakorlat él, nincs példa rá, hogy bármi is korlátozná az alkotmánybíróságok felülvizsgálati jogkörét. Azt pedig, hogy az alkotmánybírósági jogköröket a népszavazási jogkörökhöz igazítják, szimplán jogi nonszensz.

Gaudi-Nagy Tamás attól tart, hogy a Fidesz politikája feltámasztja a Demokratikus Chartát, akkor meg visszatér a Gyurcsány, ahogy 1994-ben visszatért a Horn Gyula. Azt meg szerinte senki sem akarja.

A szocialista Bárándy Gergely arra figyelt fel, hogy a 263 kormánypárti képviselőből mindössze ketten szólaltak eddig fel a vitában. Az is feltűnt, hogy a kormány képviselője, aki bármikor soron kívül szót kérhetne, eddig egyáltalán nem nyilvánított véleményt. "Értem én, hogy miért nem akar véleményt mondani, ez egy vállalhatatlan tövényjavaslat" - mondta. Kérte a kormányt és a kormánypártiakat, fejtsék már ki véleményüket és érveiket, hogy miért is kéne korlátozni az alkotmánybíróság jogköreit.

Lamperth Mónika nyitott fülekkel figyelne az érvelésre, hogy miért is lenne szükség az alkotmánybírósági jogkörök megnyirbálására, de akárhogy fülel, nem hall ilyet. Megerősíthetjük tapasztalatát, mi magunk sem hallottunk egyetlen árva érvet sem. "Mondjanak már valamit" - kérte.

Vannak pofátlan végkielégítések, de van pofátlan hatalmi nyomulás is, mondta az elempés Dorosz Dávid. Azt kérte, hogy ha már a Fidesz annyira szeret forradalomról beszélni, akkor csináljanak forradalmat, ne szavazzák meg Lázár János javaslatát.

Wittner Mária szerint a kormány nem ellopni akarja a nyugdíjakat, hanem csak a hiányt akarja kipótolni belőle. Szerinte egy év múlva a magánnyugdíjasok visszakaphatják majd a pénzt, ha továbbra is magánnyugdíjpénztárakban akarják elveszíteni a pénzüket, mert szerinte az lesz a sorsuk, miközben az állam mindig itt lesz.

Novák Előd szerint méltánytalan, hogy a Fidesz Wittner Mária mögé bújva próbálja átvinni a javaslatot - a Fidesz részéről szinte csak ő beszél -, ugyanakkor javította is Wittner egyik állítását. Wittner azt kérte számon az Alkotmánybíróságon, hogy 2006. október 23-a után nem lépett fel. Erre Novák szerint nem is volt joga, akkor pont, hogy a Fidesznek kellett volna markánsabban felszólalnia. Azt is mondta, hogy Lázár javaslata kizárólag Gyurcsány Ferencnek kedvez.