Gyurcsány bíróság elé kerülhet

Budai Gyula, az elmúlt két ciklus gyanús földügyleteit vizsgáló miniszterelnöki megbízott kedden a parlamentben a sukorói telekcsere ügyében a nyomozás állásáról kérdezte a legfőbb ügyész helyettesét. Az ügyben 2009 áprilisa óta vizsgálódik a Központi Nyomozó Ügyszség.

A telektranzakciót az állam részéről lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két vezetőjét, Tátrai Miklós volt vezérigazgatót és Császy Zsolt értékesítési igazgatót már előzetes letartóztatásba helyezték. Az akkor miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet és gazdasági miniszterét, Bajnai Gordont eddig tanúként hallgatták ki.

Csak Gyurcsányról lehet szó

Belovics Ervin főügyészhelyettes Budai kérdésére elismerte, hogy a nyomozóhatóság egy (mentelmi joggal bíró) országgyűlési képviselő büntetőjogi felelősségét is vizsgálja. Budai Gyula szerint a válasz alapján egyértelműen megállapítható: ez a személy nem más, mint Gyurcsány Ferenc, ugyanis Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a sukorói telekcsere ügyében konkrétan, nevesítve Gyurcsány Ferenccel szemben tett büntetőjogi feljelentést hivatali visszaélés bűntette miatt.

A miniszterelnöki megbízott kifejtette: az LMP-s politikus feljelentésében egyrészt azt írta, Gyurcsány Ferenc utasítást adott a sukorói telekcsere lebonyolítására. A másik tényállási elem pedig azzal kapcsolatos, hogy a sukorói kaszinóberuházást annak ellenére nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, hogy a koncessziós szerződést csak hónapokkal később, 2009 októberében írta alá Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter; így Gyurcsány Ferenc tudta, hogy a kiemeltté nyilvánítással jogszabályt sért.

Budai Gyula szerint mindezek alapján "egyértelműen meghatározható, hogy a legfőbb ügyész úr előtt Gyurcsány Ferenc mentelmi jogára vonatkozó indítvány van, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség terjesztett elő".

Burkolt fenyegetés a főügyésznek

Orbán Viktor miniszterelnök megbízottja arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban már feltett egy írásbeli kérdést Kovács Tamás legfőbb ügyésznek ugyanebben a témakörben, ám akkor – mint mondta – kitérő választ kapott, "holott információink szerint már körülbelül négy hete a legfőbb ügyész úr előtt van Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló előterjesztés". Budai Gyula ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, "izgatottan várja" Kovács Tamástól a választ arra a kérdésre, hogy mikor érkezett meg a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítvány a legfőbb ügyészséghez.

Hozzátette, reményét fejezi ki abban a kérdésben, hogy a legfőbb ügyész a hatályos büntetőjogi jogszabályoknak megfelelően dönt a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését érintően, és reméli, "nem fog falazni Gyurcsány Ferencnek" a legfőbb ügyészség. "Ezt azért is szeretném kijelenteni, mert a legfőbb ügyész úr mandátuma hamarosan lejár" – jegyezte meg.

Gyurcsány emailben rendelte el az ügyletet?

Budai Gyula a tájékoztatón beszámolt egy emailről is, amelyet Tátrai Miklós, a vagyonkezelő akkori vezérigazgatója írt Winkler Gyula volt miniszterelnöki megbízottnak. "Gyula, csak úgy barátilag, legalább ti ne töröljétek fel velünk a padlót. Az ügyről mindent tudnak ma is a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó urak. Átküldjem azt az emlékeztetőt, amivel a miniszterelnök rendeli el a csereügyletet?" - ismertette a levél tartalmát Budai Gyula. Mint megjegyezte, Tátrai Miklós világosan leírja, hogy a csereügyletet Gyurcsány Ferenc rendeli el, továbbá az emailből kiderül az is, hogy Bajnai Gordont nevezte meg a sukorói projekt kormányzati koordinátorának.

Arra a kérdésre, hogy ha Papcsák Ferenc elszámoltatásért felelős kormánybiztos, zuglói polgármester összeférhetetlenség miatt lemondana kormánybiztosi posztjáról, átvállalná-e az ő feladatkörét, Budai Gyula azt válaszolta: Orbán Viktor miniszterelnök dönt majd arról, hogy Papcsák Ferenc ügyeit ki viszi tovább. "Azokat az ügyeket, amelyeket együtt vittünk, azokat természetesen én is fogom tovább vinni" – tette hozzá.

Ha a gyanú megalapozottnak bizonyul, a legfőbb ügyész a parlament szakbizottságához fordul a mentelmi jog felfüggesztéséért. A kérdésről az Országgyűlés vita nélkül dönt, a képviselő kiadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.