Sára, Márió
-4 °C
4 °C

Zűrzavar a házban, nem volt meg a kétharmad

2010.11.10. 10:41 Módosítva: 2010.11.10. 11:19
Elsőre nem ment át Lázár János alkotmánymódosítási javaslatának hétfőn elfogadott változata a parlamentben. A gépi szavazás adatai szerint csak a jelen lévő képviselők 66,5 százaléka támogatta a hétfőn letárgyalt korrekciót. Négy kormánypárti képviselő azt állította, önhibáján kívül nem tudott szavazni. Összehívták a házbizottságot, amely a Fidesznek adott igazat a levezető elnökkel szemben.

Csak a parlamenti képviselők 66,5 százaléka szavazta meg Lázár János alkotmánybírósági jogköröket szűkítő, illetve a végkielégítések különadóját öt évre visszamenőlegessé tevő javaslatának módosított változatát. Az alkotmánymódosítást az összes képviselő kétharmada módosíthatja, azaz 258 igen szavazat kell. A javaslatot a szavazás adatai szerint 257 képviselő támogatta.

A sikertelen szavazás után felbolydult a parlament, négy kormánypárti képviselő is azt állította, hogy nem tudtak szavazni, de közülük egy - Meggyes Tamás, Esztergom expolgármestere - az ellenzéki képviselők állítása szerint eleve a szavazás után ért be a terembe. A Fidesz-frakció több tagja viszont határozottan állította az Indexnek, hogy Meggyes a teremben tartózkodott.

A parlamentben gyakran előfordul, hogy képviselők a gép hibája miatt nem tudnak szavazni. Ilyenkor általában automatikusan beszámítják a szóban közölt szavazataikat. A problémát most az jelentette, hogy erre már csak a határozat kihirdetése után került sor, márpedig kihirdetett határozatot a házszabály szerint utólag - alapesetben - nem lehet megváltoztatni. A házbizottság ennek ellenére módosította az eredményt.

A parlament honlapján, a szavazások összesítőjén egy órával a szavazás után jelent csak meg a végeredmény - az oldal általában azonnal frissül. A hivatalosnak tekinthető közlés szerint az alkotmánymódosító javaslat módosítása 261 szavazattal megkapta a szükséges többséget.

A házbizottság döntése szerint végül a javaslat 261 igen szavazattal átment. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője megkeresésünkre azt mondta, két vagy három kormánypárti képviselő valóban azonnal a szavazás után feltette a kezét, és a szokásjog alapján ezeket a szavazatokat beszámítják. Mesterházi Attila, az MSZP frakcióvezetője pedig azt mondta, tudomásul vették a házbizottság döntését.

A fideszesek szerint az üléstermi felvételek is bizonyítják, hogy a képviselők (legalább hárman) a szavazás lezárultával jelezték a szavazógép problémáját, ám az elnöklő Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője nem nézett fel a monitorból, ezért a kihirdetés előtt nem vette észre a jelentkezőket.

A házbizottság ülésén végül a parlamenti technikusok bizonyították, hogy bár a jelenléti szavazásnál még minden képviselő szavazógépe működött, a módosításról szavazás során négy képviselő gépe meghibásodott. Az ülésen megállapították, hogy Balczó kellő tapasztalatok híján nem megfelelő körültekintéssel vezette az ülést, amikor nem vett tudomást a hibát jelző képviselőkről és kihirdette a határozatot.

A szavazási zavar után a parlament elfogadta Lázár János másik két törvényjavaslatának módosított változatát is az alkotmánybírósági törvényről és a végkielégítések különadójáról. A módosító javaslatok elfogadása után az alkotmánymódosítás és a két törvényjavaslat zárószavazását már a következő ülésnapon, jövő hétfőn megtarthatják.

A Fidesz-frakció megalakulásakor kemény szabályokat fogadott el a szavazási rend fenntartása érdekében. Az igazolatlanul elmulasztott szavazásokért pénzbüntetést kell fizetni. A fontos szavazásokra kiemelt díjszabás érvényes, amit a megelőző frakcióülésen hirdetnek ki. A különadó az abszolut kategóriába tartozó ügy volt, ezért a hiányzókat 150 ezer forintos büntetéssel sújthatják.

Úgy tudjuk, a négy szavazatot nem adó képviselőn kívül ketten nem voltak ott az ülésen.

A végkielégítések különadójáról a nyáron hozott törvényt október 26-án alkotmányellenesnek ítélte és eltörölte az Alkotmánybíróság. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a döntésre reagálva alkotmánymódosító és törvényjavaslatot terjesztett be az alkotmánybírósági jogkörök kurtítására, és változatlan formában újra benyújtotta a különadóról szóló törvényjavaslatot is.

A múlt héten a közfelháborodásra tekintettel a Fidesz jelezte, hogy mindkét kérdésben engedményeket tesznek. A hétfőn megszületett kompromisszum alapján a különadót beosztottak esetén az eredeti kétmillió forint helyett 3,5 milliós juttatások után vetik csak ki, és ebbe nem számítják bele a szabadságmegváltást. A vezető beosztásúak esetén nem módosultak a szabályok, illetve csak annyiban, hogy egy újabb alkotmánymódosítással 2010. január 1-je helyett öt évre visszamenőleg vetnék ki a különadót.

A visszaható hatályú törvénykezés ugyan ellentétes az alkotmány 2. paragrafuságban foglaltakkal - melyek szerint Magyarország jogállam - de mert az Alkotmányt is módosították, megállhat.

Az alkotmánymódosító javaslat legújabb változata szerint az alkotmánybíróság a jövőben csak akkor vizsgálhatja a költségvetést, az adókat és a járulékokat, illetve a nemzetközi szerződéseket, ha azok bizonyos alapjogokat sértenek. Az alapjogok felsorolásából kihagyták a tulajdonhoz való jogot, így tehát a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt az alkotmánymódosítás elfogadása esetén nem vizsgálhatná az Alkotmánybíróság.