A kormány fél év után is élvezi a bizalmat

Az év végéhez közeledve elmondható, hogy 2010-ben sem a két választás, sem a parlamenti munka nem rendezte át a pártok alapvető pozícióit - derült ki a Forsense Kft. legújabb felméréséből.

37:11

A megkérdezettek kétharmada tudott olyan politikai erőt mondani, amire szavazna, ha most lennének a választások, 17 százalékuk bizonytalan, 12 százalékuk eltitkolta preferenciáját, míg a válaszadók 5 százaléka mindenképpen távol maradna a szavazástól. A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében 37 százalék, az MSZP-é 11 százalék. A Jobbikot 8, az LMP-t pedig 4 százalék választaná meg. A nem parlamenti pártok együttes támogatottsága 4 százalék.

A kisebb pártok közül csak a Munkáspárt közelíti meg az 1 százalékot, míg a korábbi parlamenti pártok (SZDSZ, MDF, MIÉP) már jóval a hibahatár értékén belül, fél százalék alatt maradtak. A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 60 százalékos támogatottsága továbbra is jelentős, az MSZP pedig kevesebb, mint harmadannyi szavazójával a biztos részvételt ígérők 18 százalékát tudhatja maga mögött.

Újak-régiek

A két új parlamenti erő pozícióját sem az elmúlt időszak politikai – törvényhozási viharai, sem az önkormányzati választások eredményei nem mozgatták meg, a Jobbik 13, az LMP 4 százalékon áll. A választópolgárok elfogadták az új pártstruktúrát.

Az összes megkérdezett 41 százaléka válaszolta azt, hogy a parlamenti választásokon a Fideszt támogatta, az MSZP-t 13, a Jobbikot 11 százalék említette, míg az összes megkérdezett 5 százaléka emlékszik úgy, hogy az LMP-re szavazott tavasszal. A Fidesz támogatóinak 85 százaléka szavazott áprilisban a Fideszre, míg az MSZP és Jobbik támogatóinak háromnegyede „régi” szavazó, vagyis ahogy ez a korábbi ciklusokban is történni szokott, a bázisok perifériáján kifelé és befelé is történik áramlás. Az LMP kilóg a sorból, szavazatmegtartó képessége gyengébb a többi pártnál. Visszaemlékezéseik alapján jelenlegi támogatóik fele szavazott rájuk áprilisban.

Kritika

Az Orbán-kormány első félévének tevékenységét a többsége pozitívan értékelte, 43 százalék azok aránya, akik kritikusan fogadták az első féléves teljesítményt.

A parlamenti ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP szavazóinak többsége kritikával fogadta a kormány eddigi munkáját. Ezzel szemben a Jobbik szavazóit már inkább megosztja a kormány teljesítménye, a radikális párt támogatóinak egyformán 47-47 százaléka fejezte ki elégedettségét  a féléves kormányzati munkával kapcsolatban.

Figyelemre méltó, hogy a falvakban élők több mint 60 százalékának pozitív az értékelése. Magas az aránya a kormány teljesítményéhez pozitívan viszonyulóknak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében is.

A megkérdezettek majdnem kétharmada (61 százalék) inkább rosszra értékeli az ellenzék munkáját, míg pozitívan 26 százalék vélekedik. Jelentősen csökkent viszont azok aránya, akik mindkét oldal teljesítményével elégedetlenek (26 százalék), illetve azoké is, akik csak a kormánnyal elégedetlenek (17 százalék). A kizárólag az ellenzék munkájával elégedetlenek aránya pedig nőtt (35 százalék).

A miniszterelnök megítélése fél év  kormányzás után

Orbán Viktor megítélése a kormányénál is jobb, a kérdezettek közel 70 százaléka tartja alkalmasnak őt a miniszterelnöki poszt betöltésére.

A válaszolók 48 százaléka szerint a korábban vártak szerint teljesít, közel egynegyedük vélekedik úgy, hogy jobb a teljesítménye, míg 22 százalékuk véleménye szerint gyengébben teljesít kormányfőként, mint azt a választások előtt várni lehetett.