Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész

Schmitt Pál államfő pénteken elküldött levelében azt javasolta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, hogy "az Országgyűlés Dr. Polt Péter legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyészt válassza meg a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének". A legfőbb ügyész személyéről várhatóan december 6-án dönt az országgyűlés. Megválasztásához kétharmados többségre van szükség. Polt Péter ezzel másodszor is legfőbb ügyész lehet.

Kilépett a pártból

Polt Péter 1994-ben a Fidesz jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, de nem szerzett mandátumot. Egy év múlva kilépett a pártból, miután Gönczöl Katalin mellett az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották.

Tíz év szolgálat után 2000-ben váratlanul lemondott posztjáról Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, pedig még két éve lett volna mandátuma kitöltéséig. A legfőbb ügyész nem indokolta lépését. Az MDF akkor Heidrich Gábort, a Csongrád Megyei Bíróság elnökét javasolta a posztra, a Fidesz pedig Polt Pétert.

Göncz Árpád köztársasági elnök a Fidesz javaslatára végül Poltot jelölte, s az országgyűlés 2000. május 2-án legfőbb ügyésszé választotta. Polt jelölését az ellenzék korábbi Fidesz-tagsága és fideszes kapcsolatai miatt bírálta, illetve amiatt, hogy Polt sem vezetői, sem ügyészi tapasztalatokkal nem rendelkezett.

A Fidesz akkor azzal vágott vissza, hogy milyen alapon próbálnak elmarasztalni valakit, aki korábban belépett egy, a rendszerváltásban aktív szerepet vállalt demokratikus pártba, miközben Göncz Árpád az SZDSZ soraiból lett államfő, Györgyi Kálmán korábban MSZMP-tag volt, Sólyom László akkori alkotmánybírósági elnök pedig az MDF elnökségének tagja volt.

Leálltak a nyomozások

Polt Pétert ettől függetlenül visszatérően pártkatonának titulálták hivatali működése idején. Az ügyészség abban az időben több, a Fidesz előéletéhez kötődő ügyet vizsgált, s ezekben rendre nem indultak vagy leálltak a nyomozások.

A Schlett Csaba, valamint Josip Tot és Kaya Ibrahim nevéhez köthető cégfantomizálási ügyben ( Schlett Csaba 1997-ben adott el két céget csaknem 8 milliós adó, és 110 milliós Postabank-tartozással) már 2001-ben azzal zárult a rendőrségi vizsgálat, hogy nem állapítható meg bűncselekmény. Az ügy 2002-ben újra felmerült, de az ügyészség nem rendelt el vizsgálatot. Egy évvel később egy Népszabadság-cikk miatt ismét új adatok kerültek napvilágra, de 2003. decemberében a Fővárosi Főügyészség leállíttatta a rendőrségi nyomozást, mivel a gyanúban szereplő bűncselekmények már elévültek.

A 2002-ben hivatalba lépő Medgyessy-kormány közpénzügyi államtitkára, Keller László folyamatosan a legfőbb ügyészségbe ütközött. Bár egy Legfőbb Ügyészségi vizsgálat 2002 májusában megállapította, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és a Fidesz-kampányt, illetve az állami ünnepeket bonyolító Happy End Kft. között létrejött, közbeszerzés nélküli szerződések ugyan törvénysértőek voltak, de a jogsértések ügyészi eszközökkel nem orvosolhatók , a megállapodások viszont bíróság előtt megtámadhatók. A nyomozást a Happy End ellen 2003 szeptemberében megszüntették, mert a nyomozás adatai alapján bűncselekmény nem volt megállapítható és károkozás sem történt

Ugyanígy nem indult vizsgálat a Orbán Viktor miniszterelnöki útjait filmen megörökítő Ezüsthajó Kft. és az Országimázs Központ, az Orbán-kormány utolsó idejében privatizált állami gazdaságok, a Magyar Televízió vagyonvesztése vagy a Millenáris Kht. működése ügyében. Talán nem véletlen, hogy Keller László egy idő után már inkább Polt Péter ellen harcolt. Polt Pétert így nemcsak a parlamenti interpellációkban támadták (csak 2003-ban hétszer szavazták le interpellációkra adott válaszait), de Keller 2004-ben vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett ellene mondván, hogy Polt nem tüntette fel bevallásában vadászati trófeáit.

Csak ügyek vannak

A 2006-os választások előtt ugyanakkor az ügyészség több, a kormánypártokat érintő ügyben is aktivitást mutatott. Deutsch Tamás a Szalay utcai képviselői klub állami visszabérlése miatt tett bejelentést Gyurcsány Ferenc ellen. A Legfőbb Ügyészség ugyan megállapította, hogy a visszabérlési ügyek elévültek, így végül nem nyomozást indított, de a választások előtt néhány nappal keresetet nyújtott be az Altus Rt., Gyurcsány Ferenc volt cége ellen. Épp ekkor indult ügyészségi nyomozás Demszky Gábor budapesti főpolgármester ellen is a városvezető gépjármű- és üzemanyagkártya használata ügyében.

Polt Péter mandátuma 2006-ban járt le. Távozásakor azt mondta: "nálunk nincsen politikai tartalmú ügy, csak ügyek vannak". Mint hozzátette: "legfeljebb a politikusok és a sajtó értékeli az ügyeket. Másrészt pedig az ügyészségen soha nem volt szempont az, hogy ki vagy milyen háttérrel érintett esetleg egy-egy ügyben".

Utódja Kovács Tamás katonai főügyész lett, miután Sólyom László államfő első jelöltjét, Horányi Miklóst a kormánypártok nem támogatták. Polt Péter ezután a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került. Találgatásokra adott okott 2006-ban, hogy Polt minek köszönhette azt az országgyűlés MSZP-SZDSZ-es többsége által elfogadott jogszabályváltoztatást, amelynek eredményeképpen "címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsos" ranggal dolgozhatott tovább. Ez lényegében azt jelentette, hogy nagyrészt megtarthatta legfőbb ügyészi fizetését, amely 2006-ban bruttó 1,3 milló forint volt.

Mandátum kilenc évre

Polt Pétert most kilenc évre választhatják meg, miután az országgyűlés nemrégiben módosította az erre vonatkozó jogszabályt. Az új szabályok értelmében a legfőbb ügyész mandátuma lejártával az új legfőbb ügyész kinevezéséig hivatalában marad, biztosítva ezzel a feladat folyamatos ellátását.

Lényeges változás az is, hogy a legfőbb ügyész mostantól nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá. Bár a legfőbb ügyész a kérdésre is kötelező választ adni, a különbség az, hogy egy interpelláció el nem fogadásának lehetnek következményei. Ha a választ nem fogadja el az országgyűlés (s ez Polt Péterrel 2000-2006 között többször megtörtént), akkor az interpelláció a hatáskörrel rendelkező bizottság elé kerül, amely utólag helyesnek ítélheti a választ, elfogadhatja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ vagy megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

Ezt a változtatást a kormány azzal indokolta, hogy az Alkotmánybíróság korábban megállapította: az alkotmányból fakadó tartalmi korlátai vannak annak, hogy a legfőbb ügyész köteles az interpellációra választ adni. A legfőbb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az ügyészség egyedi döntéseiért, ezért az interpellációra adott válasza nem érinti a közjogi helyzetét, azért nem vonható felelősségre.