Erős dohányos nem szülhetne otthon

Húsz percen belül elérhető háttérkórházra van szükség, legalább két képzett "felelős személynek", de nem feltétlenül orvosnak kell kísérnie az otthon szülést, meleget és hideg-meleg folyóvizet kell biztosítani, alapos dokumentációt kell vezetni, ikerterhesség, túl nagy magzat, korábbi császármetszés, az anya lázas betegsége vagy erős dohányzása kizáró ok lenne, és ezt az ellátást nem finanszíroznák.

Ezek a rendelkezések annak a kormányrendelet-tervezetnek az első változatában szerepelnek, amely szabályozni fogja az otthon szülés feltételeit. Péntek délelőtt összeültek a tervezetről egyeztetni az érintett szakmai szervezetek képviselői - bábák, védőnők, szülész-nőgyógyászok, gyermekorvosok, otthon szülést pártoló civilek - Szócska Miklós egészségügyi államtitkár meghívására.

Kórház húsz percre

A tervezet az otthon szülés helyett az intézeten kívüli szülés fogalmát használja, és csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a nő előre eldönti, hogy nem kórházban szeretne szülni. A készülő kormányrendelet egyik legfontosabb eleme, hogy szükség van úgynevezett háttérkórházra, ahová húsz percen belül beszállítható a nő és az újszülött, ha bármi veszélyhelyzet adódik. A várandós nőnek a szülés 36. hetéig kellene döntenie arról, otthon akar-e szülni.

A tervezet bevezetné a felelős személyes fogalmát: így neveznék a tervezett otthon szülésben közreműködőket. Minden otthon szülésnél legalább két ilyen emberre lenne szükség, akiknek vagy szülész-nőgyógyásznak, vagy szakképesítéssel rendelkező szülésznőnek kellene lenniük. Ha valaki az otthon szülés mellett dönt, ki kellene töltenie egy adatlapot közösen a kiválasztott felelős személyekkel, a házi gyermekorvossal és az otthon szülésre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltatóval.

Ikerterhesség, alkoholizmus, láz kizáró ok lenne

Az adatlapot megkapná a védőnő, aki értesítené a területileg illetékes háttérkórházat, amelyik így fel tudna készülni arra, hogy fogadnia kell majd az otthon szülő nőt, ha komplikáció adódik. A kormányrendelet nyitva hagyná annak a lehetőségét, hogy ha az adott vészhelyzetben a háttérkórház mégis túl messzinek bizonyulna, bármely másik szülészeti ellátást nyújtó kórházba is lehessen vinni az anyát és az újszülöttet.

A kormányrendelet részletesen szabályozná, milyen feltételekkel lehet otthon szülni és mik a kizáró okok. A tervezet szerint akkor szülhet otthon egy nő, ha a következő feltételek mindegyik teljesül: szövődménymentes a terhesség, a várandós nő a fogamzás időpontjában betöltötte a 18. évét, és - ha első szülésről van szó - akkor nem idősebb 35-nél, a terhességi kor a betöltött 37. és 42. hét között van, a magzat pedig koponyavégi fekvésű.

A kizáró okok közt szerepelne többek közt a korábbi császármetszés, az anya lázas állapota, drogfüggősége, alkoholizmusa, erős dohányzása, akut vagy krónikus megbetegedése, HIV vagy hepatitis B fertőzése, előző szülésnél szerzett negyedfokú gátsérülése. Kizáró ok lenne továbbá egyebek mellett az ikerterhesség, ha az újszülött várhatóan négy kilónál nehezebb lesz, a magzati oxigénhiányra utaló jel, a fejlődési rendellenesség, a medence végű, haránt- vagy ferdefekvés.

Kórházban végződne az elhúzódó szülés

A tervezet mellékletben felsorolja azokat az eseteket is, amikor azonnal kórházba kellene szállítani az otthon szülő anyát: például akkor, ha a szülés bármely szakasza elhúzódik, erős vérzés kezdődik az anyánál, mély gátrepedés történik vagy a magzatnál kóros szívhang eltéréseket észlelnek.

Melléklet szabályozná a tárgyi és higiéniás feltételeket is, azt, hogy milyen műszerek, gyógyszerek és kiegészítő eszközök kellenek. Higiéniás követelményként annyit írna elő a tervezet, hogy legyen a szülő nő számára elkülönített, szükség szerint fűthető helyiség, öblítéses vécé, valamint kád vagy zuhanyfülke folyó hideg-meleg vízzel. A feltételek teljesüléséről a szülés előtt két héttel meg kellene győződnie a helyszínen a felelős személynek. Az ő kötelessége lenne, hogy naplót vezessen az általa korábban kísért szülésekről, folyamatosan dokumentálja a szülés folyamatát, és feljegyezze az újszülöttel kapcsolatos eseményeket is. Ha az anyát be kellene szállítani a háttérkórházba, a felelős személy köteles lenne őt elkísérni, és átadni a dokumentációt a szakorvosnak.

Nem finanszíroznák

A kormányrendelet tervezete kikötné, hogy a szülés után 72 órán belül értesíteni kellene a védőnőt, 24 órán belül a házi gyermekorvosnak meg vizsgálnia az újszülöttet, és beadni neki a BCG-oltást. A kormányrendelet kimondaná, hogy az ellátás nem finanszírozott esetnek minősülne, kivéve a gyermekorvos, a védőnő és a háttérkórház szolgáltatásait.

A tervezetben az áll, hogy a kormányrendelet 2011. április elsején lépne hatályba. Az államtitkárság korábban azt vállalta, hogy az év végéig befejezik a jogszabály előkészítését. Szócska a pénteki egyeztetést azzal kezdte: a kormány célja a népszaporulat, azt akarják, hogy a gyermekvállalási kedv „ki tudjon bontakozni”, ezért ülnek most itt.

Folytatódik a vita

Az államtitkár az egyeztetés elején még abban bízott, hogy a másfél órásra tervezett vita végére meg tudnak állapodni, és utána egyből „formába lehet önteni” a kiigazított jogszabálytervezetet, de hamar kiderült, hogy végleges megállapodásra ennyi idő alatt esély sincs. A tervezetet alapvetően minden szakmai oldalról dicsérték, többször elhangzott, hogy ez az eddigi legjobb tervezet, amit kézbe kaptak. Azonban a pontról pontra haladó vitában nem akadt a tervezetnek olyan pontja, amelyhez ne érkezett volna kisebb-nagyobb kifogás.

Kritizálták többek közt, hogy az otthon szülés nem lenne finanszírozott, a bábák egyik képviselője pedig jelezte, nem tetszik nekik, hogy „egy náthás nő” ne szülhetne otthon. Komolyabb vita alakult ki arról, hogy a részletes szakmai szabályokat ne volna-e jobb máshol rendezni, például miniszteri rendeletben vagy szakmai protokollban, de ezt a lehetőséget végül elvetették.

A kormányrendelet tervezetéből hiányoznak a bábák szakmai képzésére vonatkozó szabályok. Szócska ígéretet tett rá, hogy a jogszabály-előkészítés lezárása után azonnal elkezdik kidolgozni a szakmai képzésről szóló külön jogszabályt, és gondoskodnak majd szakmakódról is. Megegyeztek a résztvevők arról is, hogy rögzíteni kell a rendeletben: két év múlva felül kell azt vizsgálni az addigi tapasztalatok alapján.

Az egyeztetés végén a szakmai szervezetek abban maradtak, hogy a jövő héten szűkebb körben, kevesebb delegálttal ismét leülnek vitatkozni a tervezetről.