Kerítésfestés, idősgondozás az érettségihez

Egyelőre csak terv, de máris sokan vitatják az új közoktatási törvény koncepciójába bekerült hatvanórás közösségi szolgálatot. A Nemzetierőforrás-minisztérium elképzelései szerint az érettségi vizsgára jelentkezés feltétele lenne, hogy a diák hatvanórányi társadalmi célú tevékenységet végezzen.

A szolgálatot a diákok tizenöt és tizennyolc éves koruk között, pedagógus és szociális szakember felügyelete mellett, egyénileg vagy csoportosan végezhetik el, válaszolta kérdésünkre a Nemzetierőforrás-minisztérium oktatási államtitkársága.

Kerítésfestés, idősgondozás

A  tárca több példát is felsorolt, hol és hogyan teljesíthetik a diákok ezt a kötelezettségüket. Idős embereknek segíthetnek a ház körül a kertben, bevásárolhatnak nekik vagy takaríthatnak. Csoportosan előadhatnak színdarabot gyermekotthonokban, vagy az ott élőkkel közös sportrendezvényeket szervezhetnek, esetleg kézműves-foglalkozásokat, táncházat, játékos programokat rendezhetnek fogyatékkal élőknek. A diákok részt vállalhatnak az iskola vagy más közintézmény állagmegóvásában is: kerítést festhetnek, parkot rendezhetnek, vagy például fát ültethetnek.

A tárca hangsúlyozta, hogy a projekteket a diákok saját ötletei alapján választják ki. Ehhez  fel kell mérni a helyi igényeket, és a munkát pedagógus irányítása mellett szervezhetik meg a szociális szakemberekkel közösen. Az államtitkárság elképzelései szerint az érettségire jelentkező diákoknak az elvégzett munkáról portfóliót kell majd beadniuk. Ebben részletesen be kell számolniuk a közösségi munka előkészítéséről, megvalósításáról, ehhez fényképeket, akár filmet is mellékelhetnek.

Kreativitás, aktivitás, szolgálat

Aki volt úttörő a hetvenes, nyolcvanas években, annak ismerős lehet az ehhez hasonló – kötelezővé tett – közösségi, társadalmi munka. Az önkéntes közösségi szolgálatnak azonban a nyugati országokban és a tengerentúlon komoly hagyománya van, arra is van példa, hogy ez az érettségi egyik feltétele.

A pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban évek óta működik az angol nyelvű nemzetközi érettségihez kötött CAS, azaz a Creativity, Activity and Service (kreativitás, aktivitás, szolgálat) program. Azoknak a diákoknak, akik nemzetközi érettségit tesznek, az utolsó két évben összesen ötven óra közösségi tevékenységet kell végezniük, mondta el Pleskó Ágnes, az iskola magyar programjának koordinátora.

Ehhez minden érettségiző diáknak saját projektet kell megvalósítania. A diákok részt vehetnek sportprogramokon, korrepetálhatják a kerületi általános iskolásokat, segíthetnek a könyvtárban, de rendszeresen járnak állatmenhelyre, fogyatékosokkal közös programon vesznek részt egy gyermekotthonban, karácsonykor ajándékokat gyűjtenek, a gyermekklinikán adnak műsort a beteg gyerekeknek, vagy a Nemzetközi Vöröskeresztnek segítenek az élelmiszercsomagok kiosztásában.

A diákok ezen kívül iskolai kerti munkát, hólapátolást, kerti takarítást is végezhetnek. A Karinthyban évente huszonöt–harminc diák tesz nemzetközi érettségit, nekik a koordinátor segít megtalálni a megfelelő elfoglaltságot és helyet. Az elvégzett munkát a  nemzetköziérettségi-program genfi központja felé dokumentálni is kell.

A CAS mintájára az iskolában a 9-10. évfolyamosoknak is megszervezik a KEKSZ (kreativitás, erőbedobás, közösségépítés és szolgálat) programot. Ennek célja nem az önálló projekt, inkább a közösségben végzett munka. Itt is hasonló tevékenységeket végeznek, mint a nemzetközi érettségit tevő diákok. Erről értékelést kapnak a tanulók, és ez az év végi bizonyítványukba is bekerül. A programokat korábban a pedagógusoknak pluszmunkában kellett megszervezniük, de az iskola vezetése később rájött, hogy mindez csak akkor működik az intézmény pedagógiai programjának részeként, ha egy önálló koordinátor foglalkozik vele.

Nincs alá- és fölérendeltség

A tárca tervei szerint a hazai középiskolákban egy pedagógusnak kell koordinálnia ezeket a feladatokat. „Igazi pedagógiai feladat ennek megszervezése és lebonyolítása ehhez szakmai felkészültségre természetesen szükség van” – válaszolt kérdésünkre az államtitkárság. A tárca ugyanakkor hozzátette, hogy szükség lesz a civilszervezetek mentoraira, akik ajánlani tudnak hasznos programokat az iskoláknak.

„Nagyon fontos a diákok partnerként való kezelése. Itt nem alá-fölé rendeltségi viszonyról van szó sem a diák-pedagógus viszonyban, sem a segítő-segített viszonyban. Egy kölcsönösségen alapuló tanulási folyamat része minden szereplő” – közölte a tárca.

A tárca szerint miután az érettségire készülő diákoknak három év alatt kell összegyűjteniük a hatvanórányi karitatív, közcélú tevékenységet, nem kell attól tartani, hogy a diákok nem találnak majd megfelelő helyet a közösségi munkához.

Pokorninak nem tetszik

Pénteken arról írtunk, hogy a közösségi szolgálat fideszes javaslatra került bele a közoktatási törvény koncepciójába. Pokorni Zoltán, az ötlet gazdája azonban nem tartja jónak a szövegbe bekerült változatot. Az oktatási bizottság fideszes elnöke szerint nem szerencsés kötelezővé és szankcionálhatóvá tenni az önkéntes karitatív munkát.

A XII. kerületben, ahol Pokorni Zoltán a polgármester, egy éve működik olyan program, amely önkéntes karitatív munkára igyekszik ösztönözni a középiskolásokat. A részvétel nem kötelező. A kerület által fenntartott három középiskolában a tizenhét éves diákok egy hét önkéntes karitatív munkát vállalhattak: a Pető-intézetbe mentek, értelmi fogyatékosokkal foglalkoztak, idősek otthonában segítettek, de voltak olyanok is, akik egy hétig Böjte Csaba dévai árvaotthonában dolgoztak.

Pokorni szerint fontos az is, hogy a diákok ne időben széthúzva vagy egy-egy nap végezzenek ilyen munkát, hanem egyben, egy vagy két hétig, amikor érzelmileg is bevonódnak abba a közegbe, ahol dolgoznak. Pokorni pénteken azt mondta, hogy a vitás pontok miatt a közoktatási koncepciónak a társadalmi tevékenységre vonatkozó pontjai még módosulhatnak.