Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

A választás éve a bukás éve?

2010.05.06. 08:56
A választásokon győztes pártok és a kinevezett kormányfők népszerűsége a választás után egy-két hónapig még emelkedik, az őszi önkormányzati választáson azonban már komoly harcot kell folytatniuk a pozíció megtartásáért. A rendszerváltás utáni kormányok népszerűségét nézve az látható, hogy Antall József és Gyurcsány Ferenc kabinetje már a választás évében elbukott, Horn Gyulának és Orbán Viktornak nagyrészt sikerült megtartaniuk népszerűségüket, Medgyessy Péter még növelte is támogatottságát, igaz, nagy ára volt.

A legtragikusabb fordulatot kétségtelenül Antall József kormányának kellett elszenvednie,  a tavaszi rendszerváltó hangulat elmúltával az 1990-es helyhatósági választásokon már érzékeny vereséget szenvedett. A támogatottság jelentős csökkenését csak az önkormányzati választáson elért eredmény mutatja, abban az időben még nem készültek havi rendszerességgel közvélemény-kutatások. (Kérésünkre a Medián is csak néhány szórványos adatot tudott előbányászni az 1990-es országgyűlési választások idejéből, ezért nincsenek ezek az adatok grafikonunkon.)

Az 1990-es önkormányzati választásokon leginkább az SZDSZ jelöltjei és polgármesterei arattak, különösen a nagyvárosokban, így Budapesten is. Az eredményt a korabeli sajtó az Antall-kormánnyal szembeni büntetőszavazásnak értékelte, amelyben megmutatkozott a társadalom csodaváró illúzióinak elszállása is. Akkori kommentárok szerint azért büntették meg az Antall-kormányt, mert hat hónap alatt sem tudott mit kezdeni a növekvő munkanélküliséggel és inflációval. Így volt ez akkor is, ha tudható volt, hogy az ország gazdaságának állapotáért nem az Antall-kormány, hanem a negyvenéves pártállami uralom a felelős. Viszonylagossá tette ugyanakkor az Antall-kormány veszteségét az a tény, hogy 1990-es önkormányzati választásokon a részvétel nagyon kicsi volt. A kormány támogatása még tovább csökkent, amikor az 1990. október 25-én bejelentett nyolcvanöt százalékos benzináremelésre válaszul kitört a taxisblokád.

Horn Gyula valószínűleg sokat tanult Antall hibájából, kormánya a helyhatósági választásokig nem kezdett gyökeres változásokba, inkább a józanabb hangvétellel, kisebb szociális intézkedésekkel és a költségvetés óvatos stabilizálásával próbálta fenntartani népszerűségét (a Bokros-csomag csak 1995 márciusában jött). Ennek eredményeképpen az abszolút többséggel kormányzó szocialisták ugyan nem tudták megismételni tavaszi nagy választási győzelmüket, de sikerült megőrizniük  pozícióikat. A tavaszi választásokon lehengerelt jobboldal még mindig nem tért magához vereségéből, a konzervatív pártok összesen sem szerezték meg a szavazatok egyharmadát, az MDF csak  4,33 százalékot kapott.

A Fidesz népszerűsége az 1998-ban megnyert választások után júniusra 39 százalékra emelkedett a teljes népességen belül, Orbán Viktor nyolcvanszázalékos népszerűségnek örvendhetett. Bár a párt támogatottsága nyáron már csökkent, a Fidesz az októberi önkormányzati választásokra még egy kis emelkedést is tudott produkálni. Az 1998-as önkormányzati választásokon a Fidesznek sikerült kiállnia az első erőpróbát, de a fővárost nem tudta bevenni. Harmadszor is Demszky Gábor lett a főpolgármester, a fővárosi önkormányzatban nem sikerült megtörni a baloldal fölényét.

Egy ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelés bejön a választóknak, ezt bizonyította Medgyessy Péter és az MSZP 2002-es szárnyalása. A fenti trendeket megtörve a miniszterelnök és a szocialista párt népszerűsége a választás évében végig nagy maradt, az önkormányzati választásokra még erősödött is. Meglehet, a választók azt honorálták, hogy valaki végre betartotta választási ígéretét. Ez a közalkalmazottaknak jó volt, az MSZP-nek jó volt, az országnak kevésbé, mert neki kellett megfizetnie a gazdaság teljesítőképességéhez túlméretezett és hitelből finanszírozott béremelés árát.

Gyurcsány Ferenc 2006-ban nem béremeléssel, hanem reformokkal kezdett, és a reformok köztudottan nem tesznek jót a népszerűségnek. Gyurcsány és az MSZP támogatottsága már a kormányzás második hónapjától esett. A 2006-os parlamenti választások idején még harminc–harmincnégy százalékos párt az év végére tíz százalékot vesztett népszerűségéből.

Sokan az őszödi beszédnek tulajdonítják a zuhanást, de ezt az akkori felmérések nem igazolják. A Medián 2006 októberi elemzése szerint a szocialisták támogatottsága szeptember elején érte el a mélypontot, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezen érdemben már nem változtatott. A miniszterelnök elfogadottsága is szeptember elején volt a legkisebb, októberre nem csökkent, sőt az év végére valamelyest emelkedett is. Az önkormányzati választást, ami az őszödi beszéd árnyékában egyértelmű, országos politikai véleménynyilvánítás volt, az MSZP mindenesetre elveszítette. A Fidesz aratott vidéken, és Budapesten is megduplázta polgármesterei számát, Demszky Gábornak alig sikerült megőriznie posztját.