Orbán
16 °C
26 °C

Bajnai nyújtotta be a káoszt okozó törvényt

2010.04.11. 20:52 Módosítva: 2010-04-11 21:08:49
Az Alkotmánybíróság kifogása miatt módosította a parlament a lakóhelytől távol (igazolással) történő szavazás szabályait. A törvénymódosítás azonban nemcsak egy kiskaput zárt be, hanem átfogóbban szigorította az igazolásos szavazás szabályait. Ez a szigorítás vezetett a mostani káoszhoz.

A választási eljárásról szóló törvényben 2007 végén módosították a lakóhelytől távol (igazolással) történő szavazás szabályait. A Bajnai Gordon akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslat (pdf) előzménye egy alkotmánybírósági határozat volt.

Az AB kifogásolta, hogy a választójog korábban lehetővé tette a második fordulós szavazást azoknak, akik az első fordulóban olyan körzetben szavaztak, ahol a választás eredményes volt. Ez lehetőséget kínált arra, hogy egyes szavazók kétszer is eredményes szavazáson vegyenek részt, ami sérti az egyenlő választójog elvét.

A törvénymódosítás azonban nemcsak ezt a kiskaput zárta ki, hanem átfogóbban szigorította az igazolással történő szavazás szabályait. Ez a szigorítás vezetett a mostani káoszhoz.

A korábbi előírások a választókra bízták, hogy a választás napján melyik településen vagy a főváros mely kerületének melyik egyéni választókerületében adják le szavazatukat. A törvény csak azt írta elő, hogy előzetesen ehhez igazolást kellett kérniük a lakóhelyük jegyzőjétől. Ezzel az igazolással akár a választás napján, a szavazóköri választási bizottságnál is bejelentkezhettek.

A 2007-es törvénymódosítást az előterjesztő minisztérium azzal indokolta, hogy így biztosítható „az igazolással kapcsolatos visszaélések megelőzése... a szavazás szakszerűbb lebonyolítása”. Az először a 2009-es EP-választáson alkalmazott szabály szerint településenként (illetve kerületenként) egy kisorsolt egyéni választókerületben egyetlen olyan szavazókört kellett a helyi vagy a fővárosban a kerületi jegyzőnek kijelölnie, ahol mindenki leadhatta a szavazatát, aki igazolással szavazott (vagyis ha egy városban vagy egy fővárosi kerületben több egyéni körzet van, akkor abból egyet előre kisorsoltak – ez már az igazoláson látható volt –, és ebben az egyben jelöltek ki egy szavazókört).

Ez elsősorban Budapesten, valamint néhány vidéki nagyvárosban okozott súlyos problémát. Normális körülmények között a szavazóköröket úgy határozzák meg, hogy egy-egy szavazókörbe legalább hatszáz, de legfeljebb ezerkétszáz szavazó tartozzon. Ezzel szemben az igazolással szavazók száma olykor a felső határt is bőven meghaladta. Budapest XI. kerületében, a 15. egyéni körzet 2823-an szerettek volna igazolással szavazni, a XIII. kerületben, a 19-es körzetben 2280 szavazónak volt igazolása, a XIV. kerületben, a 21-es körzetben 2197-nek. Emellett további nyolc olyan szavazókör volt, ahol több mint ezer választónak kellett leadnia a szavazatát igazolással.

Vidéken egy pécsi, egy szegedi, egy győri, egy soproni, egy debreceni és egy keszthelyi szavazókörbe vártak ezernél több igazolásos szavazót, de további tucatnyi helyen volt hatszáznál több ilyen szavazó (mellettük ezekben a szavazókörökben is leszavazott a területileg odatartozó helyi hatszáz–ezerkétszáz választópolgár). Ez azt jelenti, hogy több tucat olyan szavazókör van, ahol az elvileg limitált ezerkétszáz választópolgárnál kétszer-háromszor több is leadhatta a szavazatát.