Kilenc óráig a választásra jogosultak 10,23 százaléka, 816 513 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választások első fordulójában.
A részvételi arány 9 órakor Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 12,46 százalék, ami 39 890 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,95 százalék, ebben a megyében 39 365-en szavaztak. A fővárosban a szavazók 8,4 százaléka, 112 765 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
Az 1994-es parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A négy évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka szavazott 9 óráig. A 2009-es európai parlamenti választáson 9-kor 6,03 százalék volt a részvételi arány. (OVI, MTI)
"Korai még pozíciókról beszélni, nem formális a második forduló, minden
szavazat számít" - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szegeden, ahol két billegő körzet is van.
A baloldali-liberális politikusok és közéleti szereplők alkotta szervezet arra kéri a "demokratikus elkötelezettségű" választókat, hogy a győzelemre esélyes MSZP-s vagy LMP-s jelöltet támogassák. Ezzel mindkét párt stratégiájával szembe mennek. Schiffer András szerint a felhívás az LMP-re való szavazásként is értelmezhető, az amúgy LMP-s jelölt Charta-szóvivő Fleck Zoltán ugyanakkor pártsemlegesnek nevezte a szervezet közleményét.
Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában az igazolással szavazók mintegy fele tíz szavazókörben fog voksolni - közölte Virág Rudolf, az OVI vezetője. Az első fordulóban abból a 3174 szavazókörből, ahol az igazolással szavazók adhatták le voksukat, 23 (alapvetően budapesti, és néhány vidéki) nem zárt be 19 órakor, ez a kijelölt szavazókörök 0,7 százaléka.
A második fordulóban a kiadott igazolások száma 18 705, ebből 15 582 választó még nem vetette fel magát az igazolás helye szerinti település névjegyzékébe, azaz nekik a szavazatszámláló bizottságok előtt kell hosszabb adminisztrációra számítaniuk. A második fordulóban 391 igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben lesz voksolás, ebből tíz szavazókör lesz "alapvetően érintett" az igazolással szavazásban, vagyis ebben a tíz szavazókörben szavaz az igazolással voksolók mintegy fele. (MTI)
Kampánycsendet sértettek a külföldről több választópolgárnak elküldött, a szocialista jelölt, Szekeres Imre mellett agitáló elektronikus levelek és sms-ek Jász-Nagykun megye 2-es számú, alsó-jászsági egyéni választókerületében - állapította meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területi Választási Bizottság.
A testület pénteki ülésén ellentétesen döntött az első fokon eljáró helyi választási bizottsággal, amely korábban elutasította az ezzel kapcsolatos beadványt. (MTI)
A Fidesz szerint a kormány több millió forint végkielégítést fizet az elbocsátott szakállamtitkároknak, mégpedig teljesen feleslegesen, hiszen néhány héten belül a kormányváltással egyébként is megszűnik a megbízatásuk.
Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő azt mondta: mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a mostani kabinet még a kormányváltás előtt ki akarja üríteni a kasszát. A politikus úgy véli, az elbocsátások egyetlen oka, hogy végkielégítést lehessen fizetni a szakállamtitkároknak. (MTI)
A Fidesz célja nem a kétharmados többség, hanem minél több választó bizalmának megszerzése, közölte Schmitt Pál, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus azt mondta, hiába próbálják félrevezetni az embereket, a választásnak még nincs vége.
Schmitt Pál hozzátette, "nem kétharmadról beszélünk, mert az kirekesztő lehet", a Fidesz törekvése a lehető legtöbb szavazat megszerzése, mert így tudják majd munkájukat mindenki érdekében végezni.
Arra a kérdésre, hogy milyen szerepre készül, a jelenleg az Európai Parlament alelnökeként dolgozó politikus úgy felelt: nyomatékosan kér mindenkit, ne azzal foglalkozzon, hogy kinek milyen pozíció jut, jelenleg ugyanis a mozgósítás a feladat. (MTI)
Az MSZP a választások jövő vasárnapi második fordulójában azokra számít, akik szerint meg kell akadályozni "Orbán Viktor teljhatalmát", és akik szerint számít,hogy milyen erős demokratikus kontrollja lesz a Fidesz elnökének.
Mesterházy Attila és Lendvai Ildikó vasárnapi budapesti közös sajtótájékoztatójukon azt mondták: a szocialisták mind az 57 nyitott választási körzetben a következő hét napban a demokráciáért, a teljhatalom ellen kampányolnak. Az MSZP listavezetője aláhúzta: ebben a küzdelemben mind az 57 körzetet esélyes körzetnek tartják. Az MSZP elnöke pedig úgy fogalmazott: nem azt kérik a nem baloldali választóktól, hogy szeressék az MSZP-t, hanem azt, hogy "használják".
Lendvai Ildikó szerint azért is ki kell használni a hét nap minden lehetőségét, mert mintha "zajlana már a teljhatalom főpróbája". Ezt azzal indokolta, hogy az ügyészség elutasította a nyomozást a Kubatov-ügyben; az igazságszolgáltatás úgy döntött, hogy Szijjártó Pétert mégsem terheli gyanú; s felmentették a gyanú alól az UD. Zrt.illetékeseit.
Aktivistákkal,szórólapokkal, óriásplakátokkal, személyes levelekkel, támogatói nyilatkozatokkal, hirdetésekkel és automatikusan kezdeményezett telefonhívásokkal kampányol a MSZP a "demokrácia mellett, a teljhatalom ellen" abban a 57 egyéni körzetben, ahol jövő vasárnap második fordulót tartanak.
Helyi, úgynevezett dm-levéllel célzottan, személyre szólóan küldik el, több helyen külön írtak az első választóknak, a nyugdíjasoknak.
A kormányszóvivő szerint a kabinet nem mentett fel milliókért szakállamtitkárokat, csak egyetlen egy személy távozásáról van szó; "árnyékra vetődött a Fidesz". Így reagált Szollár Domokos szombaton a Fidesz állítására, miszerint a kormány több millió forint végkielégítést fizet az elbocsátott szakállamtitkároknak.
Szollár leszögezte: Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára volt az egyetlen, akit március végén felmentett a miniszterelnök.
A kormány semmi ilyen akcióra nem készül - mondta, hozzátéve, hogy a kabinet a kormányváltásra tekintettel igen "szigorú és a magyar demokráciában példátlan döntési moratóriumot hirdetett meg" hónapokkal a választások előtt. Március 1-től tilos a személyi kinevezésekről dönteni: nem lehet új vezetőket kinevezni sem az egyes minisztériumoknál, sem pedig a központi államigazgatási szerveknél.
A fővárosi szocialisták azt szeretnék, ha a budapesti kerületek önállóak maradnának. Burány Sándor szerint ez csak akkor lehetséges, ha a választók megakadályozzák a Fidesz kétharmadát. A Fidesz nem akarja megszünteti a budapesti kerületek önállóságát, közölte a párt fővárosi frakciójának sajtófőnöke. Szűcs-Somlyó Mária sajtófőnök elmondta: az MSZP újra elővette a retorikai trükközést, hiszen Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője az elmúlt héten a közszolgálati televízióban már elmondta, hogy a Fidesz sem akarja megszüntetni a kerületek önállóságát. (MTI)
Nem engedte áldozni Hetyei Lászlót, Budapest 25. választókerületének szocialista jelöltjét a XV. kerületi Boldog Salkaházi Sára templom káplánja vasárnap, közölte az MSZP. A párt közleménye szerint "az MSZP képviselőjelöltje húsvét harmadik vasárnapján nem kapott ostyát Repcsik Gyula káplántól". Felidézték: "alig egy hónapja a káplán telefonon közölte vele: személye nem kívánatos Isten házában, a mai misén Repcsik káplán ezt sajnos tettben is kifejezte". Az MTI elérte telefonon Repcsik Gyulát, aki azt közölte: az ügyben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fog tájékoztatást adni. (MTI)