Kiterjedt személyi és szervezeti változások lehetnek a Külügyminisztériumban, értesült a Népszabadság. A lap egyes forrásai szerint Martonyi János csak az EU-elnökség végéig vállalná a külügyminiszteri posztot, utódja Németh Zsolt lehet, aki első körben a külügyi államtitkári poszt várományosa. Egy éven belül akár negyven nagykövetség élén is váltás lehet, Stumpf István és Rockenbauer Zoltán neve is nagykövetként merült fel.
Gyorsan végigfutottuk a hat országos listát állító párt honlapjait, hogy miképp reagálnak hétfő reggel a vasárnapi eseményekre. A Fidesz és az LMP is szmájlival örül.
A legnagyobb közvélemény-kutatók a választás eredményei előtt ismertetett utolsó adatai valamivel túlbecsülték a Fidesz és az MDF támogatottságát és alulbecsülték az LMP-t, de a legfontosabb kérdéseket tekintve pontosak voltak. Elsöprő Fidesz-előnyt ígértek és az lett, előre megmondták, hogy pár százalékkal megveri az MSZP a Jobbikot és úgy lett, a kis pártok eredményeit pedig hagyományosan rosszul mérik a világon mindenhol.
Az MSZP szerint a Fidesznek bocsánatot kell kérnie a kormánytól, a szocialistáktól és a választóktól, mert vasárnap megtévesztették őket nyilatkozataikkal, amikor azt állították, hogy a káoszért az MSZP a felelős.
Nyakó István szóvivő arról is beszélt: a Fidesznek tisztáznia kell magát, hogy a tömegjeleneteket egyes szavazókörökben valóban a "központilag szervezett Kubatov-szavazók" okozták-e.
Ha kiderül, hogy az érintett szavazókörökben egészen más eredmény jött ki, mint az "attól tíz méterrel jobbra vagy balra lévőben", akkor várhatóan jogi útra terelik az ügyet, mondta Nyakó. (MTI)
Nem lépnek vissza a Jobbik képviselőjelöltjei más párt jelöltjének javára az országgyűlési választások második fordulójában - nyilatkozta Dúró Dóra, a párt szóvivője. A szóvivő szerint a második fordulóban azokra az egyéni körzetekre koncentrál majd a párt, ahol van esélyük a győzelemre. Példaként említette Borsod megyét. Tájékoztatása szerint a párt prominensei hétfőn egésznapos elnökségi ülésen tárgyalják meg, hogy miként folytassák a kampányt, és értékelik az első forduló eredményeit is. (MTI)
Visszavonul a politikai közélettől és "új utakat keres" Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, miután a Borsod megyei Edelény körzetében 335 szavazattal mindössze 1,5 százalékos eredményt ért el, és körzetében az utolsó helyen végzett. "Megrázó vereséget szenvedtem és ez érzelmileg letaglóz" - értékelte a vasárnapi voksolás eredményét.
Bár a körzetben lesz második forduló, azon már nem indul.
Visszavonulását azzal indokolta, úgy látja, nincs értelme tovább harcolnia a pártok "elnyomó politikájával" szemben, mert bebizonyosodott, "a cigányok szavazatait megvásároló pártaktivisták pénzzel, vagy az uzsorások fenyegetésével befolyásolni tudják a választásokat". Véleménye szerint "a cigányság és a teljes magyar társadalom egy önpusztító végzet felé rohan", de az emberek nem akarnak erre a veszélyre ráeszmélni.
Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelyek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását - mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke vasárnap késő este.
Retkes Attila szerint az SZDSZ sorait rendezni kell. Leltárt kell készíteni mindarról, amit az elmúlt évekbe tettek, és mindarról, amit tenniük kell. Ez a leltár két hónapot is igénybe vehet, majd az után lehet nyilatkozni az SZDSZ sorsáról: "a rendszerváltás múzeumába kerül-e vagy pedig a harmadik évtizedében valamiféle megújulás felé indul el" - fogalmazott a pártelnök.
Nemzetközi sajtótájékoztatót hívott össze fél kettőre Orbán Viktor, a választásokon győztes Fidesz elnöke. A sajtótájékoztatón a Financial Times, a BBC és a New York Times is megjelent, több magyar televízió élőben közvetíti. Kis késés várható.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke fél 4-kor sajtótájékoztatót tart. Téma: az MSZP a két forduló között; reakció Orbán Viktor sajtótájékoztatójára.
Orbán Viktor technikai információkkal kezdi sajtótájékoztatóját, elfoglaltságai miatt az elkövetkező két hétben a külföldi sajtó Martonyi Jánossal beszélgethet majd. A választás napját nagyszerűnek nevezte, az igazolással történteket pedig malőrnek. "Magyarország 2010-re oda jutott, hogy már a szavazatokat se tudják összeszámolni" - mondta, hozzátéve, hogy a korszak úgy ért véget, ahogy kezdődött. "De ez ne vegye el a jókedvünket" - folytatta, hozzátéve, hogy azért a felelősöket megtalálják.
Orbán Viktor szerint míg az első forduló a változásról, a második forduló az egységről szól. "Minél nagyobb felhatalmazást kap a parlament, minél egységesebb lesz a következő parlament, annál gyorsabban vezetheti ki a kormány az országot a gazdasági válságból" - mondta. A kérdés szerinte tehát az, hogy "ad-e Magyarország esélyt és felhatalmazást saját maga számára, hogy végig menjen azon az úton, amit vasárnap kijelölt".
"Tegnap bebizonyosodott, hogy a demokrácia stabil, megvédte magát" - mondta Orbán, aki szerint lenyűgöző, hogy ilyen kormányzati inkompetencia után, amit az elmúlt négy évben tapasztalt az ország, mégis demokratikus párt nyerhetett.
Az MSZP már hétfőn megkezdi az egyeztetést azokkal a szocialista képviselőjelöltekkel, akik állva maradtak az országgyűlési választás első fordulója után. A képviselőjelöltek hétfőn és kedden a budapesti pártközpontban vesznek részt konzultáción, amelyen az kampányt segítő lehetőségeket, a következő két hét menetrendjét és stratégiáját beszélik át. Kedden ülésezik az MSZP szinte valamennyi vezető testülete: együttes ülést tart a párt országos választási bizottsága és elnöksége, összeülnek a megyei elnökök, valamint a budapesti párttanács is. (MTI)
„Magyarországnak el kell döntenie, hogy új fejezetet akar-e nyitni történetében” – felelte Orbán arra az újságírói kérdésre, hogy lesznek-e következményei az igazolással szavazókkal történteknek. Ki kell deríteni, „hogy ilyen nyomorultak és fejreesettek vagyunk-e”, vagy valaki szándékosan okozott zűrzavart, mondta. Arra nem válaszolt, hogy mikor lesz kormányalakítás, mert az a második forduló előtt „illetlenség, neveletlenség”. Nem kívánta megnevezni miniszterjelöltjeit.
„A parlament fog dönteni a kettős állampolgárságról„ – jelentette ki Orbán újságírói kérdésre. Utalt rá, hogy a parlament már az elött foglalkozhat az állampolgárság kiterjesztésével, hogy a kormány egyáltalán megalakulna, bár erről Orbán szerint majd a Fidesz frakcióvezetője dönt.
„Az MSZP-nek a választási rendszerre vonatkozó kritikáit nem tudjuk figyelembe venni, hiszen ők voltak a kormányzópárt, az ő dolguk volt a választások lebonyolítása – reagált az MSZP azon vádjaira, hogy Kubatov-szavazók miatt alakultak ki a sorok. – Mielőtt a szemünkben lévő szálkákkal foglalkoznának, foglalkozzanak a saját gerendáikkal!” A kétharmadra vonatkozó kérdést azzal utasította el, hogy „a kétharmad csonka, az ország három harmadból áll”. „Nekem az a dolgom, hogy őket is meggyőzzem. A kétharmadot technikai kérdésnek tekintem, és az a kérdés, hogy az ország megadja-e magának ezt a felhatalmazást.”
A kétharmados többséghez a parlament létszámának, az önkormányzati képviselők számának csökkentéséhez kell, ugyanígy a mentelmi jog újraszabályozásához is. „Ha ezek fontos kérdések, arra bíztatom az országot, hogy minél egységesebb parlamentet hozzon létre.”
A csúcsminisztériumok létrehozására vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán jogtörténeti fejtegetésbe kezdett arról, hogy a mindenkori kormányok eddig nagy szabadságot élveztek a kormánystruktúra kialakításában, de konkrétumokat nem mondott.
„Rendben, jó állapotban volt ott mind a 176 képviselőjelölt” – mondta Orbán a Fidesz hétfő délelőtti összetartásáról, ahol mindegyik képviselőjelölt feladatául kapta, hogy segítse a második fordulós kampányt. Az MDF sorsának értékelésére vonatkozó felvetést elvetette: „Olyan szép nap volt a tegnapi, had foglalkozzak olyasmivel, aminek örülök is.” Szerinte nincs helye kajánkodásnak a kiesőkön. Ugyancsak kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kormányának nincs szüksége száz napra. „Munkába kell állni.”
A nemzetközi sajtó képviseletében a Times arról kérdezte Orbánt, hogy akkor elég lesz-e pár pofon a szélsőjobb hazazavarására. Konkrétan rákérdezett, hogy mihez kezdenek Vona Gáborral, ha gárdaegyenruhában megy a parlamentbe. Orbán azt felelte, hogy nem egyenruha-szakértő, de a törvények elég egyértelműen rendelkeznek a kérdésben. A szélsőjobb előretöréséről azt mondta, hogy Magyarországon egy demokratikus párt nyert, és bár a szélsőjobb előretört, ez európai jelenség. Szerinte a szélsőjobb a kormányzati teljesítmény javulásának arányában fog majd gyengülni.
A gazdaságot elsősorban a bürokrácia csökkentésével, a gazdaságot korlátozó bürokratikus intézkedések csökkentésével és a korrupció visszaszorításával segítenék. „Egy hatékony állam versenyelőny, Magyarország ebből a szempontból versenyhátrányban van” – mondta a Reuters kérdésére válaszolva. Fő feladatnak a versenyképesség javítását jelölte meg. „Magyarországot rövid időn belül a régió legversenyképesebbjévé kell tenni, de mi egy néppárt vagyunk, így a szociális biztonság is fontos, azt is erősítenünk kell.”
A Financial Times az iránt érdeklődött, hogy a Fidesz vissza kívánja-e csinálni azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket folyamatosan bírált ellenzékben. Orbán szerint a megszorító intézkedések nem intézkedések, hanem „egy gondolkodásmód, amely korlátozza a gazdaság növekedési képességét”. A Fidesz nem megszorítani akar, hanem ösztönözni a gazdasági növekedést. „Nem tudok semmilyen gazdasági ésszerűsítést végrehajtani, ha nem tudom Magyarországot növekedési pályára állítani.”
Orbán szerint a valóságos munkanélküliség 16–20 százalék, amit politikai aknának minősített. „Hosszú távon egy demokrácia nem élhet túl 16–20 százalékos munkanélküliséggel.” Arra a kérdésre, hogy milyen hiánycélban gondolkoznak, azt mondta, hogy nem ez a kérdés, hanem hogy mekkora a valós hiány. „Az előrejelzések szerint az új kormány megalakulására az előzetesen tervezett hiány 95–100 százaléka meglesz – állította. – Ezt meg kell értenie az IMF-nek, az EU-nak, a magyar közgazdászoknak és, horribile dictu, még az újságíróknak is.” A cél mindenesetre a költségvetési hiány csökkentése, mondta, önmagát ókonzervatívnak minősítve költségvetési kérdésekben.
Az AP-nek arra a kérdésére, hogy a Fidesz képes lesz-e önkorlátozásra kétharmados többségben, Orbán azt mondta, hogy egyelőre még nem az ellenzékkel kell foglalkoznia, hanem az ország rendbetételével, amit akár az ellenzékkel szemben is meg fog csinálni. Visszaemlékezett azokra az időkre, amikor egy öt-ha százalékos ellenzéki párt tagjaként ült a parlamentben. Szerinte akkor is volt lehetősége munkára.
A New York Times arról kérdezte Orbánt, hogy nem aggódik-e az ország nemzetközi tekintélye miatt, amit a Jobbik előretörése megtépázhat. Orbán szerint a magyar politika szenved a provincializmustól, nem néz az európai látóhatárba. „Van ország Európában, amely ezzel a kicsi, 17 százalékos szélsőséggel már nyugodt lenne” – mondta, hozzátéve, hogy 10-15 százaléknyi szélsőséges „még abban a nagy országban az óceánon túl is” él. (Orbán direkt nem nevezett meg országokat, nehogy bárkit megsértsen.) Orbán eredménynek érzi, hogy „az ország elhagyására buzdító miniszterelnök” kormányzása ellenére az ország csak a kormányra, és nem a demokráciára mondott nemet. ”Senki sem számíthat rá, hogy tevékenységét politikainak feltüntetve kihúzhatja magát a jogi felelősség alól” – üzente a szélsőjobboldalnak.
Jóri András vizsgálatot indít az előzetes választási eredmények közzétételével összefüggésben, az adatvédelmi biztos szerint a vasárnapi választásokon a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jogot érintő visszásság történt, mert a választók nem értesülhettek időben a választás előzetes eredményeiről, amelyek közérdekű adatok. Ezzel szemben alternatív, megbízhatatlan csatornákon keresztül adatokhoz lehetett jutni, ahelyett, hogy a hivatalos információs rendszer alapján, közszolgálati médiákon keresztül tájékozódhattak volna a választók.
Mivel az alkotmányos jog érvényesülése nehézségekbe ütközött és a törvény értelmezése lehetőséget ad a visszásságra, Jóri András adatvédelmi biztos hivatalból vizsgálatot indít az előzetes választási eredményekről szóló tájékoztatás jelenlegi szabályozásáról és gyakorlatáról, hogy a jövőben a hasonló visszásság elkerülhető legyen.
Oligarchikus kormányzás folyt az elmúlt években Magyarországon, mondta Orbán. Szerinte az oligarchák az elmúlt ciklusban átvették a hatalmat a legnagyobb pártban, ami ironikus módon pont baloldali volt. Szerinte örömteli, hogy ennek ellenére az elitellenes hangulat nem a berendezkedést söpörte el, csak a kormánypártot.
Ha a Fidesz megkapja a kétharmadot, akkor lesz csak képes az önkormányzati rendszer, illetve a közlekedési vállalatok támogatási rendszerének átalakítására, válaszolta Orbán újságírói kérdésre. Egy másikra reagálva kijelentette, hogy nincs lehetőségük az önkormányzati választások időpontjának eltolására. Azt még nem döntötte el, hogy kiáll-e vitára Mesterházy Attilával, szerinte előbb végig kell gondolni, hogy egyáltalán lenne-e értelme vitázni vele.
„Ismerjük őket” – reagálta Orbán arra a kérdésre, hogy tárgyaltak-e már az IMF és a Világbank képviselőivel. Mint mondta, egyelőre nincs felhatalmazásuk a tárgyalásokra, de kijelentette, hogy „Magyarországnak minden megállapodásra szüksége van”. „Nekünk nem ellenségek kellenek, hanem szövetségesek” – zárta sajtótájékoztatóját, és végül részvétét nyilvánította „lengyel barátaink iránt a hétvégén történt tragikus repülőgépbaleset miatt”.
Az MSZP-nek teljesen meg kell újulnia, gyökeres változásokra van szükség, értékelte az országgyűlési választások első fordulójának Vas megyei eredményét Ipkovich György.
A szocialista politikus, aki egyéni országgyűlési képviselő-jelöltként veszített Szombathely 1-es számú választókerületében, de területi listáról mandátumot szerzett, azt mondta, hogy teljesen más stílust és teljesen más politizálást kell felmutatni, mint eddig, szakítani kell a párt teljesen pragmatikus és technokrata irányultságával, az MSZP-nek baloldali párttá kell válnia, amely a fizetésből élők, a munkavállalók érdekeit képviseli. A gyanúját is ki kell irtani a korrupciónak, ez a párt elsődleges feladata lesz a következő időszakban. (MTI)
2010-től 6 párt részesülhet állami támogatásban. 2006-ban még 7 párt: a parlamentbe jutó MSZP, Fidesz-KDNP, SZDSZ és MDF mellett az 5 százalékos küszöböt át nem lépő MIÉP-Jobbik jutott állami forrásokhoz. Idén a parlamentbe jutott pártokon (Fidesz-KDNP, MSZP, Jobbik, LMP) kívül az MDF kap költségvetési támogatást.
Az SZDSZ-nek 20 év után nemcsak a parlamenti képviseletről, de az állami támogatásról is le kell mondania, hiszen pártként sem önállóan, sem más párttal közösen nem indult. Néhány politikusuk szerepelt ugyan az MDF listáján, de ehhez nem kapcsolódik támogatás.
2010-ben további 5 párt állított területi listát (Civil Mozgalom, Munkáspárt, MSZDP, Összefogás Párt, MIÉP), de egyikük sem érte el a támogatáshoz minimálisan szükséges 1 százalékot. (FH)
Kolompár Orbán nem lepődött meg a Fidesz győzelmén, és sajnálja, hogy a "szélsőséges és cigányellenes kirohanásokra építkező Jobbik" meghatározó politikai erővé válhatott Magyarországon.
Az Országos Cigány Önkormányzat és a Roma Összefogás Párt elnöke gratulált az LMP-nek, egyben köszönetet mondott, hogy színeikben a következő négy évben egy roma származású nő, Osztolykán Ágnes képviselheti a cigányságot az Országgyűlésben, aki nem politikusként, hanem szakemberként érhet el átütő sikert az elmúlt 20 év politikájával szemben. (MTI)
Botka László szerint a második forduló már csak Szegedről szól. A város polgármestere, szocialista képviselőjelölt hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: a fideszes kormány nem tud adni, sem elvenni Szegedtől, a kormánynak 2004 óta ugyanis nincs önálló fejlesztéspolitikája, a városban a nagyberuházások kivétel nélkül uniós forrásból valósulnak meg. (MTI)