Az MSZP elnöksége úgy mondott le, hogy nem mondott le

Az MSZP katasztrofális választási veresége után Lendvai Ildikó lemondott az MSZP vezetéséről, és a párt elnöksége is felajánlotta lemondását a kongresszusnak. Bár Lendvai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „az MSZP tartozik a választóinak a szembenézéssel”, valójában semmi váratlan nem történt.

Lendvai tavaly, az EP-választási kudarc után eleve csak a parlamenti választásokig vállalta a párt vezetését. Utódlására egyértelműen bejelentkezett Mesterházy Attila, aki élvezi a párt jelenlegi vezetésének támogatását.

Az elnökség ajánlata pedig inkább hatalomtechnikai trükk, mint valódi szembenézés. Így ugyanis a május végére tervezett kongresszus előtt nem kell teljes tisztújítást tartani, azaz azok a küldöttek döntenek az elnökség lemondásáról, akik megválasztották – azaz az alapszervezetekben forrongó indulatokat így könnyedén elfojthatják. Elméletileg a kongresszus dönthet a teljes tisztújításról is, ebben az esetben még az önkormányzati választások előtt új elnökséget választhatnak. Lendvai Ildikó a tévéknek adott nyilatkozataiban az ötlet ellen érvelt, mert elterelheti a párt figyelmét az önkormányzati választásokról.

A két forduló közti elemzésünkben három lehetséges forgatókönyvet vázoltunk: szakad, osztódik vagy oszlik a párt, utóbbit a lassú elmúlásra és a bomlásra értettük. Az elnökség döntése ezt valószínűsíti. A változás és változtatás látszata mögött valójában kiegyezhetnek a pártot uraló erőcsoportok, és az önkormányzati választások utáni tisztújításig kihúzhatják a párt élén.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A döntést csak részben magyarázza a jelenlegi vezetés ragaszkodása a hatalomhoz, valamennyire a párt érdekeit is szolgálhatja. Bár a szavazók egyértelműen elutasítják a mostani gárdát, mégis, az őszi önkormányzati választásokig hátralevő idő kevés lehet a teljes megújuláshoz.

Pláne, hogy a teljes megújulásnak a feltételei nem is adottak. Az MSZP 129 fővel lecsökkent parlamenti frakciójában elvétve vannak új tagok, ötöt számoltunk össze, köztük van olyan, aki választókörzetében a Jobbiktól is kikapott, és olyan is, aki öt évig EP-képviselő volt. Ellenben a jelenlegi pártvezetők kivétel nélkül mandátumot nyertek. Igaz, a jelenlegi vezetés ellenzékének egyik tagja szerint a kisgazda 36-ok és Torgyán példája mutatja, hogy egy párt parlamenti frakció hiányában is megújulhat. Erre azonban leghamarabb az őszi önkormányzati választások után kerülhet sor, amelynek tétje már a szocialisták túlélése. Ha ott is katasztrofális vereséget szenvednek, a párt hátországa is megszűnhet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!