Retkes Attilának esélye se volt

Húsz év után először az SZDSZ az általános választásokon nem tudott a parlamentbe kerülni, bár 2010-ben önállóan nem is próbálkoztak, jelöltjeik az MDF listáján kaptak helyet – az MDF 2,67 százalékos eredményével nem lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Az SZDSZ, mivel önállóan nem indult a választáson, többet nem részesül állami támogatásban.

Úgy tudjuk, hogy az MDF és az SZDSZ választási együttműködéséről szóló tárgyalásokon a liberálisok próbálták elérni, hogy az MDF az eredménye alapján kapott állami támogatás harmadát adja át az SZDSZ-nek, ezt azonban az MDF megtagadta. Ez felveti tehát, hogy a párt miből finanszírozza a továbbiakban működését, ha egyáltalán úgy döntenek, megpróbálják feléleszteni az SZDSZ-t.

Forrásaink véleménye eltér az SZDSZ jövőjének latolgatásakor, bár abban mindannyian egyetértenek, hogy várhatóan gyorsan elérkezik az a pont, amikor egyértelműen kiderül: hiányzik a parlamenti politizálásból a liberális értékrend. Abban is egységesek az álláspontok, hogy vonalat kell húzni és értékelni kell az elmúlt időszakot.

Vannak, akik ennél is tovább mennek, és azt várják Retkes Attila pártelnöktől, hogy a kudarc után mondjon le tisztségéről. Elismerik ugyanakkor azt is, hogy nem egyértelmű, átvenné-e valaki az elnökséget, hiszen már tavaly nyáron, Fodor Gábor EP-választások utáni távozásakor is nehéz volt jelöltet találni a posztra. Azt is kimondják, hogy Retkes Attilának nem volt sok esélye a sikerre, a párt vezető politikusai közül senki nem vállalta fel, teljesen magára hagyták.

Próbáltuk elérni Retkes Attilát, hogy a személyével kapcsolatban elhangzott állításokra reagálhasson, de nem jártunk sikerrel. Hanga László, a párt sajtófőnöke felvetésünkre azt mondta, hogy Retkes egyelőre nem áll a nyilvánosság elé, megvárja a párt belső fórumainak egyeztetését, és csak ezek után, kedden értékeli a választási szereplést, és válaszol az SZDSZ jövőjére vonatkozó kérdésekre.

Több SZDSZ-es szerint egyelőre semmi értelme személyi kérdésekkel foglalkozni, először azzal törődnének, hogy megfelelő impulzusokkal felrázzák az apátiába süllyedt politikusokat és tagságot. Ugyan a megoldás még nem látszik, de többek optimisták, hiszen ha lezajlanak a szükséges viták, kialakulhat egy olyan egységes álláspont – ha egyáltalán van ilyen -, ami mentén megújulhat az SZDSZ.

A radikálisabbak viszont ebben a helyzetben egyetlen esélyt látnak: a stratégia és a körülmények okozta egyértelmű kudarc után rendezett formában lezárni az SZDSZ pályáját. Helyette egy új párt megalakulását támogatnák, amivel elérhetik azt, hogy a saját hibák okozta társadalmi megítélés megváltoztatására esélyük nyíljon. Alapvetően arra építenek, hogy liberálisok mindig lesznek Magyarországon.

A párt feloszlatásának lehetséges formája lehet egy küldöttgyűlés összehívása, ami az országos tanács jogköre, a napirendi pontokra pedig az ügyvivői testület tesz javaslatot.

Az ügyvivői testület legközelebb pénteken tart ülést, ez a választási időszakra tekintettel most szélesebb körben zajlik. Itt egyébként a két legfontosabb téma az MDF-fel való együttműködés és a választási eredmények tanúságainak levonása. A napokban több megyei választmányi ülést is tartanak. Az országos tanács legkésőbb május elején ül össze, így még nyár előtt megtarthatják a küldöttgyűlést, ha a testületek valóban erre a döntésre jutnak.

A párt alapszabálya szerint az országos küldöttgyűlés feladatai közé tartozik, hogy értékelje az SZDSZ helyzetét, tevékenységét, a társadalmi-politikai folyamatok alakulását, de ennek a fórumnak a jogkörébe tartozik az is, hogy a párt feloszlásáról határozzon.

Az első feladat azonban több forrásunk szerint is az, hogy egyértelműen kiderüljön, kiket is takar ma valójában az SZDSZ, ehhez tagrevíziót kell végrehajtani. Legutóbb Retkes Attila elnökségének elején vették számba a tagságot, akkor 4000 főt számláltak.

A tagság és a támogatók felmérése most különösen fontos, hiszen az SZDSZ elesett az állami támogatástól, így finanszírozását saját erőből kell megoldania – megcsappant tagsággal és politikai hatalom nélkül. Az is még a párt előtt álló feladat, hogy a jelenlegi vagyoni helyzetüket és az országos szervezői hálózat költségeit áttekintsék.

Először azonban az önkormányzati választásokra akarnak koncentrálni, hiszen az SZDSZ-nek országszerte számos képviselője dolgozik, bár közülük várhatóan sokan el se indulnak ősszel. Akik viszont újra próbálkoznak, ők az SZDSZ mellett egy helyi szervezet támogatását kereshetik majd, hiszen parlamenti háttér nélkül sokkal nehezebb az önkormányzati munka. Az önkormányzati és a parlamenti politizálás közti különbséget a megkérdezett politikusok abban látják, hogy helyi szinten nem elvekhez kell ragaszkodni, hanem konkrét ügyeket kell végigvinni. Emellett őszig nem is lenne idő befejezni az SZDSZ érdemi megújulását.