Orbán Viktor lesz az Európai Unió elnöke?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mivel érdemelte ki Magyarország, hogy az EU soros elnöke lehet?
Semmivel, legfeljebb azzal, hogy az unió tagja. Ez nem kitüntetés, hiszen 2020-ig előre lehet tudni, melyik tagállamra melyik félévben kerül sor. Az elnökséget a belgáktól vesszük át, és júliusban a lengyeleknek adjuk tovább.
Ez most azt jelenti, hogy fél évre átvehetjük a hatalmat Franciaország, Németország és Szlovákia fölött is?
Nem. Magyarország arra kap jogot, hogy fél évig az Európai Unió Tanácsának legyen a soros elnöke. A soros elnökség elsősorban azt jelenti, hogy fél évig magyar politikusok és diplomaták lesznek a Tanács és a hozzá tartozó munkacsoportok elnökei.
Mi az a Tanács?
Az EU-t három intézmény működteti: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa. A törvényeket jellemzően a Bizottság terjeszti elő, és a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, illetve mindkét szervezet javasolhat módosításokat. Az Európai Unió Tanácsa az unió legfőbb döntéshozó testülete, ami tehát a parlamenttel közösen jogszabályokat is alkothat. A Tanácsban a tagállamok kormányai képviseltetik magukat. A Tanács a tárgyalt témáktól függően tíz különböző összetételben ülésezhet.
Hogy lehet egy tanács tízféle?
Ha például környezetvédelmi kérdésekről van szó, akkor a környezetvédelmi miniszterek vannak ott, de van gazdasági és pénzügyi, külügyi, közlekedési, hírközlési és energiapolitikai, vagy mondjuk mezőgazdasági és halászati tanács is. A döntések szakmai kidolgozását a brüsszeli állandó képviseletek vezetőiből és helyetteseikből álló állandó bizottságok segítik, amiket Corepernek (Comité des représentants permanents) neveznek. Ezek munkáját kb. 250, témák szerinti állandó vagy ideiglenes munkacsoport segíti. Most minden ilyen tanács és bizottság élére magyar tag kerül.
És ez azt is jelenti, hogy fél évre Orbán Viktor lesz az unió ura?
Nem. Az előző ciklusban még úgy volt, hogy a soros elnök országának miniszterelnöke volt a Tanács elnöke. Tavaly november óta az állam- és kormányfők által alkotott testület, azaz az Európai Tanács – ami tehát nem ugyanaz, mint az Európai Unió Tanácsa – két és fél évre választ egy állandó elnököt. Ez az elnök most a belga Herman Van Rompuy. Ő a soros elnök ország vezetőjével, tehát Orbán Viktorral együtt vezeti a Tanácsot. Ez szoros együttműködést igényel tőlük. Minden csúcs előtt Orbán és Rompuy külön is egyeztetnek, sőt már hónapok óta rendszeresen összejárnak és telefonálgatnak.
Honnan van nekünk ennyi emberünk, hogy többszáz munkacsoportba és bizottságba küldjünk magyar elnököt?
A tanácsokban, a Coreperekben és a munkacsoportokban eddig is ültek magyar tagok. Mostantól annyi történik, hogy ők lesznek az ülések levezető elnökei.
Azon kívül, hogy a magyar elnökök majd minden ülés elején köszöntik a résztvevőket, megadják a szót és levezetik ezeket a zsibbasztóan unalmas üléseket, mit tudnak csinálni?
A magyar elnökök feladata jóval több lesz egyszerű protokollnál és aktatologatásnál. Nekik kell összeállítani a tanácsok, bizottságok és munkacsoportok napirendjét. Figyelniük kell arra, hogy időben kiosszák az ülések napirendjét, elnökként kompetensek legyenek a fő kérdésekben és jókor szavaztassanak a vitás ügyekről.
Lehet ezt rosszul csinálni?
Igen, lehet. Ha rosszkor teszik fel szavazásra a kérdéseket, és nincs még meg a kompromisszum, elbuknak fontos ügyek. A másik hibalehetőség a fegyelmezetlen kommunikáció. Ha érzékeny háttéralkukat kidumálnak, vagy előre szólnak még nem egyeztetett tervekről.
Mit tudnak elérni a magyarok ezeken a tárgyalásokon?
Itt nem arra megy ki a játék, hogy Magyarországnak jó legyen. A soros elnökség mindig az Európai Uniót képviseli, és nem saját államát. Mégis befolyásolni tudja, hogy ebben a fél évben milyen ügyekre koncentrál az unió. A magyar diplomácia ráadásul eddig soha nem látott mértékben nézhet bele a háttérben folyó egyeztetésekbe, a tagállamok különalkuiba, hiszen az elnöklő országot az ilyen egyeztetésekről szokás tájékoztatni. Így eddig sosem ismert mélységben merülhetnek bele a magyarok az EU informális diplomáciájába. Gyakran mondják, hogy ilyenkor érti meg igazán egy új tagország azt, hogyan is működik az unió.
Mikről fognak tárgyalni?
Minden soros elnökségnek, így a magyarnak is van programja erre a fél évre. A legfontosabb téma egy olyan uniós rendszer kidolgozása, hogy ha az egyik ország gazdasága bajba jut, az ne döntse be az eurót. A tagállamok keményen számon kérhetik egymáson a takarékos gazdálkodást, ha pedig valaki bajba jut, csak szigorú feltételek mellett kaphat pénzügyi segítséget. A magyar elnökségi program kiemelt témája a horvát uniós csatlakozás előkészítése is. Elkezdik az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociálpolitikai programjainak elfogadását, ami a munkahelyteremtéssel, a gyermekszegénységgel és a romák társadalmi integrációjával is foglalkozik.
És ezt a programot mi határozzuk meg?
Nem. Ennek nagy része örökölt. Az eddigi ügyeket kell továbbvinni.
Akkor mit tudunk csinálni, ha azt kell végrehajtani, amit az unió akar?
Magyarországnak az egyeztetéseket kell megszerveznie, de bizonyos további ügyek napirendre vételével vagy visszatartásával van némi szabad mozgástér is. Mi például gyorsítanánk a horvát csatlakozást, amit nem mindenki akar, de nem akarjuk napirendre venni az unió 2014-2020-as költségvetését, amit pedig a britek erőltetnének leginkább.
Mi értelme van annak, hogy csak fél évre vesszük át az elnökséget? Ennyi idő alatt nem lehet semmi értelmeset csinálni.
Egy éve vezették be az úgynevezett trió elnökséget, ami elvileg 18 hónapos programok végrehajtását jelenti. Mi a spanyol és a belga elnökség programját folytatjuk, de ez csak részben igaz. Például az utánunk jövő lengyelekkel sokkal többet egyeztettünk, mint a 2010 januárjától júniusáig elnöklő spanyolokkal.
Erre a fél évre az egész uniós bürokrácia Magyarországra költözik, és mi etetjük majd az utazó cirkuszt?
Nem. A legtöbb ülés továbbra is Brüsszelben lesz, de azért ebben a félévben 260 találkozót és konferenciát tartanak itt is, és ezekre kb. 35-40 ezer külföldi jön. Ez legalább hoz valami bevételt a szállodaiparnak, és talán az itt járó uniós szakértők beülnek a sarki kávézóba is. Nemcsak etetjük, itatjuk is őket: a magyar kormány a félévet a magyar borok népszerűsítésére is fel akarja használni. Sok rendezvényt nem is Budapesten tartanak: az agrárminiszterek informális ülése Debrecenben lesz, a távközlési miniszterek Balatonfüreden konferenciáznak, lesznek találkozók Visegrádon, Szegeden, Egerben, Szarvason, Szentendrén, Szombathelyen, Várpalotán, Esztergomban és Pápán is.
Tehát állandóan le lesz majd zárva minden út, hogy a delegációk odaérjenek ezekre a fontos ülésekre, és magyar borokat ihassanak?
Magyarországon csak egyetlen állam- és kormányfői szintű találkozót tartanak, ami nagyobb hajcihővel jár: májusban lesz a Keleti Partnerség második csúcsértekezlete Gödöllőn. Azt mondják, azért sem lesz sok útlezárás, mert a nagyobb tanácskozásokat nem Budapesten, hanem a gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartják, ahol egy lovardát és egy istállót is átalakítottak konferenciateremmé.
Mi, egy istállóban fognak ülésezni?
Egy barokk istálló mellett. Az átalakított istállóban lesznek a kiszolgálóhelyiségek, de a miniszterek és szakértők plenáris üléseit főként a 638 négyzetméteres egykori lovardában tartják, a kétoldalú tanácskozásokat pedig 5-6 kisebb teremben. A kastélyban az uniós országok titkárságai is berendezkednek.
Mennyibe fog ez nekünk kerülni?
Az itteni rendezvényeket mi fizetjük. Azt mondják, ez potom 80 millió euró (22 milliárd forint) lesz. A franciák korábban 150 millió eurót, a csehek 130 millió eurót költöttek a soros elnökségre. A kormány spórolt például azon, hogy megvonta az előző kormány által bevezetett elnökségi pótlékot, és a külképviseletek állományát is csak kisebb mértékben növelték, mint ahogyan tervezték. Az Audi ingyen autóflottát ajánlott a kormánynak, azzal fogják furikázni a diplomatákat.
Mi a haszna ebből az országnak?
Az majd később derül ki. Ilyenkor a kamerák és a reflektorok ráirányulnak a soros elnök országra. Ebből eddig nem jöttünk ki túl jól. Európában mindenki a magánnyugdíjpénztárakkal bemutatott bűvészkedéssel volt elfoglalva, most meg a médiatörvényünkkel van. Nemcsak az újságok írtak szabadsággyilkosságról, ronda kis államról, a puszta Putyinjáról, támadott minket a luxemburgi külügyminiszter, a német külügyi államtitkár, a cseh külügyminiszter és az Európai Bizottság egyik alelnöke is. Európában most észrevették Magyarországot, de kérdés, hogy ezután mi észrevesszük-e, hogy Európában mi a módi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
