Tisza Virág felavatta a Tiszavirág hidat

Az új szolnoki híd péntek délutáni avatása igazi népünnepély volt. Egyedül a Kövér László-rajongók érezhettek csalódást, mert sajnos mégsem tudott eljönni avatni, holott az utolsó napig az ő neve szerepelt a meghívón. Varga Mihály jött helyette, megkérdeztem a szervezőket, hogy miért éppen ő. Kiderült, hogy Orbán Viktort akarták, de ő ugye külföldön van, utána Kövér László következett a listájukon, aki el is vállalta, csak mégsem tudott eljönni, őt pedig Varga Mihály követte a sorban. Információink szerint Kövér László azért nem jött, mert temetésre kellett mennie.

Kérész

A hidat építő Közgép Zrt. elnöke, Németh Miklós bevallotta, szükség van még egy közúti hídra is Szolnokon, de ez a gyaloghíd arra jó, hogy lehessen rajta sétálni és  „örömködni”, illetve összeköti a várost a tüdejével, a Tiszaligettel. Rávilágított, hogy ezt egy magyar cég építette, magyar anyagokból, ezt a közönség megtapsolta. „Sokan azt mondják, hogy a tiszavirág kérészéletű, de a híd esetében a tiszavirág inkább az örök életet, a megújulást jelenit” - fogalmazta meg gyönyörűen.

Az ünnep fénypontja Tisza Virág, tizenegyedikes szolnoki lány volt, akit neve miatt felkértek arra, hogy segédkezzen az avatásban. A szép, szőke lány bájosan pózolt, plaketteket adott át, mosolyt csalt az emberek arcára.

Varga Mihály egykori szolnoki munkavállalóként szívügyének tekintette a hídátadást, és a híd, mint szimbólum is megérintette. „Láttam egyszer egy feliratot a berlini falon: hidakat építs, ne falakat!” - mondta el arról, hogy híd azért jó, mert összeköt összetartozó dolgokat. Említette, hogy mindig vannak ellendrukkerek, ennél a hídnál is voltak. Sokan kérdezték tőle, hogy miért hídra költik a pénzt, miért nem másra, de erre neki az a válasza: „Ez a híd azt jelzi, hogy ez az ország előre tud lépni. Nem egyről a kettőre, hanem ötről hatra” - mondta.

Kifejtette azon véleményét, hogy szerinte nem a szolnokiaknak kell megköszönni a hidat ez EU-nak, hanem az EU-nak kellene köszönetet mondani a szolnoki polgároknak, akik magyar adófizetőként az EU-t is fenntartják.

Lehidalás

Az eseményen végig fantasztikusan éreztem magam. Hogyan is érezhetné magát az ember máshogy egy olyan ünnepségen, aminek Balázs Péter vagy Varga Mihály a díszvendégei. Már csak a majorettek hiányoztak, a Légierő zenekara az elején fenomenális hangulatot teremtett.

A csúcspont az volt, amikor az énekkar vezetője, egy tipikusan énekkarvezető kinézetű hölgy a rockkoncerteken szokásos  módon, karjait a feje fölé emelve buzdította tapsra az embereket a „Jó estét, Szolnok” című Varga Miklós-opusz előadása közben. A Vásárhelyi Pál szakközépiskola kórusának dala, ha lehetett, még jobban felvidított, pedig a hangulatomat már szinte lehetetlen volt fokozni. Egy bácsi a közönségben annyira tapsolt, hogy még a szatyor is kiesett a kezéből. Ahogy valamelyik beszédben elhangzott: „Nagy nap egy város életében, ha egy ilyen napra ébredhet”.

A protokolláris hídátadás után megérkezett Mága Zoltán és Farkas Flórián együtt. „Szervusz, szervusz!” - mondta Varga Mihály Farkas Flóriánnak, majd gratulált a kinevezéséhez. Beer Miklós váci püspök imával szentelte fel a hidat, Varga Mihályék átvágták a szalagot, elgurították a sörös hordót, ezután mehettünk fel rá.

Hídemberek

Azt tervezték, hogy az alátámasztásként szolgáló acélszerkezeteket is eltávolítják a Tisza medréből, de ezt a hetek óta tartó áradás nem tette lehetővé. Így csak a két felvízi támasztékot bontották el, és azokat kényszermegoldásként a mederbe dobták, mert attól tartottak:
egy esetleges jeges árhullám nekinyomhatja az állványzatot az
átkelőnek, amiben emiatt súlyos károk keletkezhetnek. A fennmaradó munkálatokat még a tavaszig befejezik - ígérték.

Az építkezés során sok árhullám vonult le a Tiszán, az ártéri munkaterületet részben vagy egészen elöntötte a víz, ez hátráltatta a híd alapozását. Tavaly szeptemberben egy baleset hátráltatta a munkát: munkavégzés közben a Tiszába esett és megfulladt egy munkás. Az ügyben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával indult eljárást.

Az építkezés egyik vezetője elmondta, hogy az Index korábbi videóját, ami arról szólt, hogy potyogtak a csavarok a hídból a terhelési próba során, óriási médiaökörségnek tartja. Elmagyarázta, hogy a csavarokat az előző nap a lámpákat felszerelő villanyszerelők hagyták ott. Ráadásul a híd hegesztve van, nem csavarokkal rakták össze.

Kell vagy nem kell...

„Modern, kecses, acélszerkezetes alkotás, ami tiszavirágot mintáz” – mondta a hídról Németh Miklós, a hidat építő Közgép Zrt. elnöke. A híd szép, a legjobban az tetszett benne, hogy üveglapokat toldottak pár méterenként a járdájára, és séta közben lehet nézni, ahogy folyik alatta a Tisza.

Elsőként egy szimpatikus, SZTK-szemüveges szolnoki bácsit kérdeztem meg, mit gondol a hídról. Bár azt mondta, az ő véleménye valószínűleg nem egyezik a többségével, de szerinte az új híd nem illik bele a panorámába, és nem kellett volna megépíteni. „Inkább a strandot kellett volna felújítani, amit bezártak, és park lett a helyén. Az igazi nevezetessége volt a városnak, ennek a hídnak biztos nem lesz annyi haszna” – vélekedett. Két idősebb hölgy ellenben azt mondta: „Szép is, kell is, és emeli a város fényét”. A tinédzser lányok, akiket kérdeztem, látványosan örültek a hídnak. Szerintük kellett a híd, mert sokat járnak át a Tiszaligetbe, hiszen ott a strand és a sportpálya.

Nagy volt az érdeklődés, több ezer ember gyűlt össze a Tiszai  hajósok terén. Jókora tumultus alakult ki, sokan fel akartak jutni, keltett is egy kis nem tetszést a tömegben, hogy először a politikusokat, aztán a vendégeket és az újságírókat engedték fel, a szolnokiak csak hosszas várakozás után léphettek rá. A felengedést profin levezérelték, pedig többen akartak felmenni, mint múlt szombaton a West Balkánba. „Ez nem diszkó, nem kell nyomulni” - vicceskedett az egyik biztonsági őr.

A hídon átmenni euforikus érzés volt, főleg, hogy egyszer csak megjelent egy Mi-8-as katonai helikopter a híd fölött pár méterrel, mert innen is rögzítette az eseményt a szolnoki városi televízió. „Jajj, de élvezem!” - rikkantott a kisgyerek a hídon sétálva.  „Ez a híd mozog!” - fedezte fel egy vidáman ugráló kislány. „Havat éreznek a varjak” - konstatálta egy nő, amikor egy nagy sereg varjú jelent meg felettünk.