Bíróság elé állítják Biszku Bélát

Vádat emelt az ügyészség Biszku Béla ellen „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűntett miatt, közölte csütörtök délelőtt a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat szerint Biszku Béla egy 2010. augusztus 4-i televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel.

A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség már benyújtotta a vádiratot az 56-os forradalom utáni megtorlások idején belügyminiszteri posztot betöltő kommunista vezető ellen, derült ki az Indexhez is eljuttatott közleményből.

Biszku Béla ügyét a Budai Központi Kerületi Bíróság tárgyalja majd első fokon.

Biszku Bélát Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő jelentette fel a rendőrségen kommunista bűnök nyilvános tagadása miatt. Szilágyi György az Indexnek korábban adott interjújában úgy fogalmazott, hogy "Biszkut nem a mostani kijelentése miatt kellene a vádlottak padjára ültetni. A szólásszabadságba belefér, hogy a saját véleménye szerint határozza meg ötvenhat szerepét Magyarországon. Azért kellene felelnie, amit 1956 után ő tett. A megtorlásokban is biztosan részt vett. A Duna Tv-ben el is szólta magát: szerinte az ítéleteket független bíróságok hozták, de rá egy percre azt mondta: azoknál az ítéleteknél, amiket súlyosnak találtak, leszóltak a bíróságra. Most akkor független volt a bíróság, vagy sem?"

Biszku Bélát feljelentették emberiesség elleni bűncselekményért is. A Magyar Nemzet december 1-jén számolt be arról, hogy felterjesztették a Legfőbb Ügyészséghez Biszku Béla ügyét, miután a Fővárosi Főügyészség október végén e tárgyban elutasította a feljelentést. Az eljárást Gellért Ádám jogi tanácsadó kezdeményezte. Beadványa szerint a Kádár-rendszer belügyminisztere, az állampárt Politikai Bizottságának tagja felelőssé tehető azért, hogy Maléter Pált, Szilágyi Józsefet, Gimes Miklós és Nagy Imrét 1958 nyarán koncepciós eljárásban halálra ítélték, majd kivégezték.

Az 1921-ben született Biszku Béla belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1961-től két éven át miniszterelnök-helyettes, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára volt. Az elmúlt húsz évben nem adott interjút, és tavaly nyáron először állt a nyilvánosság elé az után, hogy a mozikban júniusban bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.

A "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.