A Legfőbb Ügyészség szerint ők nem léphetnek Gripen-ügyben

Nem merült fel olyan tény, amely miatt a magyar ügyészség bármilyen, a jogszabályok által előírt vagy lehetővé tett lépést tehetne az úgynevezett Gripen-ügyben, közölte Széplaki-Nagy Gábor, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője pénteken. A szóvivő közleményének az előzménye, hogy az elmúlt napokban olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint az ügyben új tények vannak, amelyek a magyar ügyészség kezdeményezésére felderíthetők.

A Népszabadság január 20-án azt írta, hogy a svéd ügyészség antikorrupciós főosztályának igazgatója, Gunnar Stetler szerint a Gripen-nyomozás aktája a svéd jogszabályok értelmében titkosítás alatt áll. A svéd igazgató hozzátette a Népszabadság szerint, hogy a magyar kormány és egy LMP-s képviselő, Dorosz Dávid kért ugyan információkat az aktáról, de ő mindkét esetben megtagadta a közlést, mert a nyomozati együttműködés csak hatóságok között lehetséges, és amennyiben a magyar ügyészség jogsegélyszolgálat keretében kér adatokat, meg fogja kapni.

A Legfőbb Ügyészség pénteken azt közölte: a svéd ügyészség 2007 júliusában a saját eljárását eredetileg azért terjesztette ki Magyarországra, mert az ottani sajtóhírek alapján azt feltételezték, hogy az úgynevezett Vadai-bizottság bűnügyi nyomozást folytat. "Ezzel ellentétben Magyarországon nem folyt büntetőeljárás, mert semmilyen bűncselekményre utaló adat, bizonyíték nem állt rendelkezésre" – áll a közleményben. A svéd hatóságoktól jogsegélykérelem nem érkezett, az európai uniós igazságügyi együttműködés keretében a magyarok többszöri kérésére sem adtak át információkat, írta a szóvivő.

Hozzátette: ettől függetlenül a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter 2008. április 9-ei kezdeményezésére az ügyészség részletesen megvizsgálta a Gripen Vadászrepülőgépek Beszerzését Vizsgáló Bizottság munkájáról, megállapításairól és javaslatairól szóló jelentéseket, amelyek bűncselekményre utaló adatot nem tartalmaztak, ezért az ügyben "ügyészi intézkedés megtételének szükségessége nem merült fel".

Széplaki-Nagy Gábor emlékeztetett rá: 2008 decemberében - ismételten magyar kezdeményezésre - a svéd ügyész a Eurojust svéd nemzeti tagján keresztül közölte, hogy nem kívánnak jogsegélyt kérni Magyarországtól, majd 2009. június 16-án a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntették. A szóvivő felidézte azt is: a Gripen-ügy szóba került Anders Perklev svéd legfőbb ügyész 2010 áprilisi magyarországi látogatásakor is. Akkor a svéd legfőbb ügyész elmondta, az ügyet azért zárták le, mert nem volt remény további bizonyítékok beszerzésére. A két legfőbb ügyész abban állapodott meg, hogy magyar részről az ügyben nincs teendő, ha bármelyik oldalon további, bűncselekményre utaló adat merülne fel, kölcsönösen tájékoztatják egymást közvetlenül vagy a Eurojuston keresztül.

"Ilyen tájékoztatást, vagy egyéb kezdeményezést a Magyar Köztársaság Ügyészsége a mai napig nem kapott. Az európai uniós előírásokat és szokásokat is figyelembe véve ennek bármilyen releváns tény teljesülése esetén meg kellett volna történnie. Ennek hiányában tehát nincs olyan tény, mely tekintetében a magyar ügyészség bármilyen, a jogszabályok által előírt vagy lehetővé tett lépést tehetne az ügyben" – zárul a közlemény.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!