Fülöp, Evelin
11 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Részvételi adatok

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint 18:30-ig a szavazásra jogosultak 41.74%-a járult az urnákoz.

Korábbi választások részvételi mutatói a kiválasztott időpontban:

0% 100% 2019 EP 2018 OGY 2014 EP 2009 EP

Keressük a legkorruptabb magyar ügyet

2010.12.09. 10:33
A Korrupcióellenes Világnap alkalmából a K-Monitor összegyűjtött néhány meghatározó ügyet az elmúlt másfél évtizedből. A felsorolt ügyekben nemcsak a téma, hanem az is közös, hogy egyiknek sem ismerjük számos fontos részletét, a szereplők valódi szerepét. A K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda 2007 óta vizslatja a magyarországi közpénzek sorsát, és árgus szemekkel figyeli a hétről hétre felreppenő korrupciósnak vélt, akként beállított, netán tényleges korrupciós botrányokat.

A rendszerváltást követő két évtized a korrupciós ügyek panoptikuma. A K-Monitor összeállítása csak a mérföldkövekre szorítkozott, de biztosan sok történetnek helye lenne még a listán. Ha csak arra gondolunk, hogy Nyírfa-ügy, zsurki vodkagyár, állami vállalatok privatizációja, székházügyek, Kaya Ibrahim és Josip Tot, Ezüsthajó, Szabadi Béla, kormányzati negyed, informatikai beszerzések, Zuschlag-ügy, fővárosi parkolócégek, belvárosi ingatlanpanama, MÁV Cargo, BKV, Eclipse-ügy, sávolyi MotoGP, kaszinóváros Sukorón, már alig bírjuk abbahagyni.

1. A Tocsik-ügy

Tocsik Márta az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján mintegy 804 millió forintos sikerdíjban részesült az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos követelések ügyében folytatott közvetítői tevékenységéért – az 1996-os vádirat szerint a pénzért érdemi munkát valójában nem végzett.

A csaknem 12 évig húzódó eljárás során több egymásnak ellentmondó ítélet született, A korábban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel is vádolt Tocsikot a Legfelsőbb Bíróság 2003-ban hozott ítéletében három rendbeli magánokirat-hamisításban találta bűnösnek.

Miért érdekes?

Az egyik első országos botránnyá nőtt korrupciós ügy, fejek hullottak (ÁPV vezetőség, Suchmann), végtelenbe nyúló per.

Mikor? 1996

Politikai oldalak: baloldal

Tocsiknak négyszázezer forint pénzbüntetést kellett kifizetnie. 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság meghozta a Tocsik Márta és az ÁPV Rt. Között zajló polgári perben is a jogerős határozatot. Eszerint Tocsikot a 804 millió forintos sikerdíjból 80,7 millió forint jogosan illet meg, 578 millió forintot és annak kamatait azonban vissza kell fizetnie az ÁPV Rt.-nek. A botrány, túl azon, hogy a rendszerváltás után az első nagyobb leleplezett korrupciós bűncselekmények egyike volt, politikai körökben is vihart kavart, kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre. Tocsik Márta a rendőrségen tett első (később visszavont) vallomásában ugyanis azt állította, hogy Boldvai László, az MSZP akkori pénztárnoka és Budai György SZDSZ-közeli vállalkozó zsarolta, csak akkor végezheti tovább közvetítői tevékenységét, ha a pénz egy részét az általuk megnevezett Arany Rt.-nek és az Utilitas Rt.-nek utalja át. A két férfit befolyással üzérkedés vétségével előbb 10 hónapos letöltendő fogházbüntetésre ítélték, később jogerősen felmentették.

2. Olajügyek

A 90-es évek elején kezdődő szövevényes történet igazán izgalmas részeit máig homály fedi, az ügy aktáinak egy része még mindig titkos. Talán nem véletlenül. Piti bűnözők, a szervezett bűnözés nagyágyúi, illetve több kormányzati ciklus vezető politikusai éveken keresztül azon ügyködtek, hogy sok százmilliárd forintnyi jövedéki adó ne az államkasszába, hanem magánzsebekbe vándoroljon.

Az olajszőkítésnek nevezett eljárás során a bűnözők a háztartási tüzelőolaj (hto) és a gázolaj közötti különbségeket, illetve azonosságokat használták ki. A felhasználhatóság szempontjából azonos két terméket az állam különböző adókkal sújtotta; míg előbbit szociális okokból alacsony áron engedte forgalmazni, a közlekedésben használt gázolajat magasabb adókkal terhelte. A jogi szabályozás adott arra lehetőséget, hogy a két termék közötti árkülönbségből egyesek milliárdos hasznokat húzzanak.

Miért érdekes?

Igazi maffiaügy, az alvilág és a politika összefonódása hosszú éveken át. Az egyik legnagyobb kárértékű történet.

 Mikor? 1991-1999

 Kár: 1000 milliárd

 Politikai oldalak: mindenki

Az olajozás néhány év alatt jelentős iparággá fejlődött, amelyben az alvilág mellett hivatalnokok, rendőrök és politikusok is részt vettek. Nekik köszönhető ugyanis, hogy hosszú éveken át fennmaradhatott az a törvényi környezet, ami a bűnözést lehetővé tette, továbbá részben az ő közbenjárásuk, utasításaik hatására bénultak meg azok a nyomozások, amelyek során a hatóságok megkíséreltek fellépni az olajbűnözés ellen.

3. Postabank-ügy

A Postabank történet első ránézésre nem is igazán korrupciós ügy. A Princz Gábor-féle vezetés hibás üzletpolitikájával, a törvényi szabályozás megsértésével a bankot annyira instabil helyzetbe kormányozta, hogy azt csak jelentős állami konszolidáció segítségével sikerült talpra állítani. Az állam a lakossági betétek védelmére hivatkozva mélyen a zsebébe nyúlt, az első Orbán-kormány 170 milliárdot fordított a bank rendbetételére.

Miért érdekes?

A kölcsönös szívességek, politikai smúzolás árnyékában az ország egyik legnagyobb bankkrízise alakult ki. A kölcsönös szívességek rendszere működött, az ügynek nincsenek valódi felelősei.

 Mikor? 1997-1998

 Kár: 170 milliárd forint

 Politikai oldalak: mindenki

A beavatkozás mértékét sokan vitatták, ahogy azokat a támogatói, illetve kedvezményes hitelszerződéseket is, amelyekkel a Postabank éveken keresztül megkönnyítette a politikusok számára, hogy szemet hunyjanak az átláthatatlan és szabálytalan működés felett. Más körökben is erős volt a bank PR-ja: Princz cége 1992 és 1998 között több mint kétszáz kedvezményes hitelszerződést kötött politikusokkal, közéleti személyiségekkel, fontos állami intézményekkel, újságírókkal.

A kedvezményezettek neveit tartalmazta az ún. VIP-lista. A 2009-es harmadfokú ítélet Princz Gábort 3,6 millió, három egykori helyettesét pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.

4. Székely Zoltán esete

A volt kisgazda képviselő személyében ítéltek el először a rendszerváltást követően parlamenti képviselőt Magyarországon. Székelyt 2000. október 12-én a Gellért Szálló parkolójában érték tetten, miközben az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként 20 millió forint kenőpénzt vett át egy vállalkozótól.

Miért érdekes?

 Klasszikus politikai korrupció, amelyben parlamenti képviselőt ítéltek letöltendőre. Székely (és Szabadi) esete jó példa arra, amikor megfelelő politikai háló és kapcsolatok hiányában az igazságszolgáltatás karmai közé kerül egy korrupt politikus.

 Mikor: 2000

 Oldal: FKGP

Az ügyében lezajlott bírósági eljárás során az is kiderült, hogy Székely a parlament Környezetvédelmi Alap Céltámogatás ellenőrző albizottságának elnökeként megpróbálta lekapcsolni magának az Emődnek adott több milliárd forint értékű csatornaépítési támogatás harmadát, és megkísérelte a beruházásba a saját protezsáltját is bevonni.

Székely Zoltánt két rendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt 2002-ben jogerősen hat év fogházban letöltendő szabadságvesztésre, valamint kilencmillió forint pénzmellékbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. Az exképviselő 2005-ben szabadult.

5. Kulcsár-ügy

Kulcsár Attila a Kereskedelmi és Hitelbank brókercége, a K&H Equities munkatársaként jogosulatlanul forgatta állami és magánbefektetők pénzét, ezzel több milliárd forintos kárt okozva. Kulcsár ügyfelei közt politikusok, üzletemberek és cégek is voltak.

Miért érdekes?

 Noha Kulcsár nem húzta olyan sokáig, mint Bernie Madoff, hálójába politikusok, üzletemberek és a hatóságok is beleragadtak.

 Mikor: 1998-2003

 Kár: minimum 2 milliárd

 Politikai oldalak: mindkét nagy párt neve felmerült, inkább bal

Ezek később a jogszerűtlen ügyletek haszonélvezői vagy éppen vesztesei lettek. Az ügy során szövevényes politikai háló rajzolódott ki, azonban máig nem sikerült tisztázni, hogy a szereplők ezen hol helyezkedtek el. A nyomozás során felmerült, hogy a rendőrség, az ügyészség, és a titkosszolgálatok is segítették Kulcsár Attilát, aki végül sikkasztás vádjával állt bíróság elé.

A Fővárosi Ítélőtábla 2010. május 27-én megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az Fővárosi Bíróság 2008-as határozatát (Kulcsárt 8 év letöltendő szabadságvesztére ítélték), és az ügyben új elsőfokú eljárásra utasított. Az első tárgyalási napot múlt hét szerdán tartották.

6. Gripen-beszerzés

A magyar kormány 2001-ben döntött a harcászati repülő erők fejlesztéséről. Sokáig az Egyesült Államok F16-os vadászrepülők bérbeadásáról szóló ajánlata tűnt biztos befutónak, azonban a nemzetbiztonsági kabinet 2001. szeptember 10-én tartott ülésén Orbán Viktor miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben a svéd Saab és a brit BAE Systems hadiipari konszern Gripen vadászgépeinek bérbeadására vonatkozó ajánlatát hirdette ki a tender győzteseként. A magyar állam és az Egyesült Államok között kialakuló diplomáciai affér mellett megindult a máig tartó találgatás a Gripen-gépek megvásárlásának tényleges indokairól.

A Medgyessy-kormány először megpróbált kihátrálni a szerződésből, végül 2003 februárjában mégis inkább a módosításáról döntött: a magyar állam 108 milliárd forint helyett 210 milliárdot fizetett 14, a tervezetteknél újabb típusú, NATO-műveletekre is alkalmas vadászgépért, amelyek egyúttal magyar tulajdonba is kerültek.

Mitől érdekes?

 Egy hatalmas nemzetközi korrupciós botrány részévé vált Magyarország, a szálak feltehetően mindkét érintett kormány felső szintjeiig érnek.

 Mikor: 2001-2003

Politikai oldalak: mindkettő.

A repülőgéptender akkor került újra a figyelem középpontjába, amikor 2007-ben Svédországban nyomozás indult a magyar, cseh és dél-afrikai Gripen-vásárlásokkal kapcsolatban felmerült esetleges korrupció gyanúja miatt.

Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák fegyverlobbista a vádak szerint több mint 10 millió font kenőpénzt fizetett ki a BAE kijárójaként közép-kelet-európai (magyar, cseh, osztrák) kormányok tisztviselőinek annak érdekében, hogy vadászgéptendereik elbírálása során a Gripeneket részesítsék előnyben.

7. MVM

A Magyar Villamos Műveknél Kocsis István vezérigazgatósága idején, 2007-2008-ban különféle jogcímeken átutalt összegek ismeretlen hátterű offshore cégeknél kötöttek ki, és tízmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést okoztak az állami tulajdonú cégcsoportnak. Kocsis az Indexnek az MVM balkáni terjeszkedése kapcsán úgy nyilatkozott, olyanról is hallott, hogy bizonyos üzletszerzéseknek alkotmányos költségei vannak.

Miért érdekes?

 A magyar politikát látszólag hidegen hagyó ügyben magyar cégek külföldi terjeszkedésük kapcsán korrupciós ügyletekbe keveredhettek. Újdonság, hogy a kenőpénz nem külföldről belföldre áramlik, hanem pont fordítva.

 Mikor: 2008-2009

 Kár: 30 milliárd

 Politikai oldalak: vélhetően mindkettő

Az offshore konstrukció elmondása szerint ezeket jobban kezeli. Kocsis leváltása után egy nemzetközi ügyvédi iroda belső vizsgálatot folytatott a cégnél, és különféle aggályos pénzmozgásokat tárt fel. A jelentés szerint az MVM csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a résztvevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye. Az MVM egyes ügyei kapcsán a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el, ezek kimeneteléről egyelőre nem lehet tudni.

8. Autópálya-építések

Az első Fidesz-kormány idején vált a Vegyépszer az ország meghatározó autópálya-építőjévé, a kormány által bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően közbeszerzés nélkül is épülhettek autópályák.

Miért érdekes?

 Mert megtudhatjuk, miért épülnek izgalmas, ámde szükségtelen műtárgyak az autópályákra. Az autópálya-építések világítanak leginkább rá a közbeszerzési és pártfinanszírozási rendszer tarthatatlanságára.

 Mikor: 1998-tól

 Oldal: mindkettő

Az ÁSZ a rendszerről többször is elmarasztalóan nyilatkozott, többek között pazarlónak nyilvánítva azt. A közbeszerzés ismételt bevezetésével sem történt meg a várt árzuhanás, az ágazat cégei, mint később kiderült, megállapodtak az árakban. A túlzott költségek az elmúlt évtized szinte minden autópálya-építésénél előkerültek, és szerepet játszottak az MSZP és az SZDSZ között 2004-ben kialakult koalíciós válságban is.

Az autópályaépítési láz végigkísérte a szocialista kormányzás mindkét ciklusát, rendszeres témát szolgáltatva a sajtónak: kartellek, Strabag-ügy, Porr-ügy, völgyhíd, M6-os alagutak. A botrányok kapcsán rendszerint előkerült a pártfinanszírozás kérdése is, a magas építési költségek egy része ugyanis vélhetően a pártok kasszáiba csorgott vissza.

Melyik volt a legnagyobb korrupciós ügy?

  • 4937
    Az olaj-ügyek
  • 2448
    Az autópálya építések
  • 965
    Gripen-beszerzés
  • 380
    Postabank-ügy
  • 372
    A Kulcsár-ügy
  • 357
    MVM-ügy
  • 347
    A Tocsik-botrány
  • 28
    Székely Zoltán botránya

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!