Újabb feljelentés Sukoró-ügyben

Befejezte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, és ennek alapján a hivatal elnöke a sukorói projekt ügyében büntetőfeljelentést tett csütörtökön az ügyészségen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt - közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos Budapesten.

A sukorói ügy egyben 2009 óta folyik a nyomozás. Még 2008-ban a magyar állam két telket elcserélt egy sukorói telekre, ahol nemzetközi befektetők kaszinót akartak építeni. A csere a gyanú szerint nagyon rossz üzlet volt, és 1,3 milliárd forint kár érhette az államot. A cserét azóta érvénytelenítették.

A sajtótájékoztatón Gaál Szabolcs Barna, a Kehi elnöke azt mondta: a hivatal jogi álláspontja szerint az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak vizsgálnia kell majd korábbi miniszterek és minisztériumi dolgozók esetleges büntetőjogi felelősségét. Hozzátette, több olyan iratot tártak fel, amelyek szerintük megalapozzák a gyanút, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettek lehetnek az ügyben.

Veres János az MTI kérdésére azt közölte: semmilyen módon nem érintett az ügyben. Oszkó Péter visszautasította a Kehi vizsgálatának megállapításait, s közölte, hogy ügyvédjeihez fordul.

Gaál Szabolcs Barna több olyan dokumentumot is ismertetett, amely a Kehi szerint arról tanúskodik, hogy "számos gyanús körülmény" között születtek meg a sukorói beruházás koncessziós szerződésével kapcsolatos döntések. Kifejtette: a sukorói kaszinóprojekttel kapcsolatos pályázatot 2008 decemberében írták ki, ám több mint egy évvel azelőtt az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium munkatársai a későbbi nyertes beruházó kft.-vel tárgyalásokat folytattak. A jegyzőkönyv - mint folytatta - "kifejezetten arra utal, hogy a koncesszióval kapcsolatos támogatást előrevetítik", és ennek következtében a pályázaton végül igazi verseny ki sem alakulhatott.

Bemutatott egy Bajnai Gordon akkori tárcavezető részére készített 2008. májusi - vagyis fél évvel a pályázat megjelenése előtti - feljegyzést is. Ebben az áll, hogy a kaszinó koncessziós jogának tisztázása érdekében a Pénzügyminisztérium munkatársai egyeztetnek a befektetőkkel, és javasolták a megvalósítás "célterületének" a velencei-tavi helyszínt. Több másik irat arra enged következtetni, hogy az előzetes egyeztetések a koncessziós pályázat egyes feltételeire is kiterjedtek - mondta a Kehi-elnök.

Gaál Szabolcs Barna szavai szerint összességében számos olyan dokumentum van, amely megalapozza azt a gyanút, hogy meg nem engedhető módon, jogszabályellenesen írták ki a pályázatot és hirdettek nyertest. Egy további iratra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Oszkó Pétert tájékoztatták arról, "az ingatlancsere-ügylettel kapcsolatban problémák lehetnek". A Kehi elnöke úgy fogalmazott, azzal, hogy Budai Gyula még mint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója elkezdte támadni az ingatlanügyletet, "porszem került a gépezetbe".

Hozzátette azt is, amiatt, hogy egy természetes személy, nem pedig egy társaság kezességvállalása került be a szerződésbe, az állam gyakorlatilag már most sem tudja érvényesíteni az őt megillető követeléseket.

Gaál Szabolcs Barna a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintettségét firtató kérdésre úgy válaszolt: az ő neve ilyen aspektusban a dokumentumokban nem jelent meg. Ugyancsak újságírói felvetésre hozzátette, Veres János és Oszkó Péter a feljelentésben is nevesítve vannak más volt kormánytagokkal együtt, utóbbiak nevét azonban a hivatal elnöke nem árulta el.

Oszkó Péter a Hír Tv-nek azt mondta: ő indította el a sukorói telekcsere semmissé nyilvánítását, és ő kezdeményezte a koncessziós szerződés felülvizsgálatát. Mint közölte: nem volt jogi lehetősége az erdménytelenné nyilvánításra vagy halasztásra, de ő építtette bele  a koncesszióba, hogy a beruházó rögtön elveszíti azt, ha 2011. január 1-ig nem tud jogszerű telekbirtoklást felmutatni, sőt kötbért köteles fizetni az államnak.

Korábban Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is visszautasították az ellenük megfogalmazott gyanúsítgatást, és be is perelték rágalmazásért Budai Gyulát, aki azt állította: a két volt miniszterelnök hamisan tanúskodott az ügyben.

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást sukorói, illetve albertirsai és pilisi földek 2008-as cseréje miatt. A Sukoró-ügyben korábban gyanúsítottként hallgatták ki Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábban menesztett vezérigazgatóját, és Császi Zsolt volt értékesítési igazgatót. Őket augusztus végén vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba kerültek, de december óta szabadlábon védekeznek. Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császi Zsoltot bűnsegédlettel gyanúsítják.

Az ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével gyanúsítja az ügyészség Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát. Közokirat-hamisítással gyanúsítják a csereügyben érintett külföldi üzletember, Joav Blum két ügyvédjét.

Idén januárban egy értékbecslő, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy másik vezetője is gyanúsított lett. Az értékbecslőt magánokirathamisítással vádolják, az MNV-s vezető ellen bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja merült fel. Mindketten panaszt jelentettek be meggyanúsításukkal szemben, és tagadják, hogy bűncselekmény követtek volna el.