Nincs más út, csak a változtatás
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
A magyar médiatörvénnyel kapcsolatos hétfői brüsszeli egyeztetésre mindkét tárgyaló fél, a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői is konkrét szövegmódosítási javaslatokkal érkeztek, jelentette be hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
A kormány még a múlt héten is kitartott amellett, hogy a médiatörvény megfelel az uniós jognak, és csak akkor változtatnak rajta, ha szükséges. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy lesz módosítás, a kérdés csak az, mi lesz pontosan az új szöveg.
Neelie Kroes médiaügyi biztos a múlt héten az RTL Klubnak nyilatkozva azt mondta, hogy a december közepén elküldött levélben említett három kifogásolt pont csak kopogtatás volt a magyar kormány felé, és akár további változtatásokat is kérhetnek még, mivel nemcsak amédiatörvény betűjének, de a szellemének is meg kell felelnie az európai alapelveknek.
Kovács Zoltán azonban hangsúlyozta, hogy csak a már korábban kifogásolt három pontról tárgyaltak hétfőn, a magyar fél választ csütörtökre ígért. Kovács ezúttal nyilatkozatával megerősítette múlt heti értesüléseinket, hogy akár heteken belül a Parlament elé kerülhet a médiatörvény módosítása.
Jonathan Todd, a médiaügyi biztos szóvivője a magyar kormány tájékoztatásával összhangban Brüsszelben azt mondta, a magyar hatóságok még a héten tervezetet készítenek és juttatnak el Brüsszelbe a médiatörvény esetleges módosítási lehetőségeiről. Az uniós testület ezt tanulmányozni fogja, és szükség esetén további egyeztetéseket fog kérni.
Három ponton nem stimmel
Három komolyabb aggályt jelzett a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes, a média ügyeiben illetékes EU-biztos január közepén. Az első aggály szerint a médiatörvény "a jelek szerint problémát okoz" az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel összevetve, ugyanis "úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is".
Második aggályként azt hozta fel a biztos, hogy a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről - ahol az ilyen követelmény teljesen bevett dolog - kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket.
Kroes harmadik aggálya azzal kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok "túlterjeszkedő alkalmazásának".
A múlt héten a magyar kormány mindhárok kifogásra felajnálott megoldást, vélhetően ezeket terjesztették be most is, de akkor még hangsúlyozták, hogy azért véleményük szerint csak a szöveg félreértelmezése miatt vannak aggályai az Európai Bizottságnak, mivel a médiatörvény megfelel az uniós szabályozásnak.